Amikor a képen látható, vagy ehhez hasonló idegenellenes hangulatot gerjesztő plakátokkal, a menekültek visszafordítására irányuló manipulált kérdőívekkel próbálják meggyőzni a közvéleményt, igencsak aktuális államalapítónk, Szent István címben jelzett, Imre fiához intézett intelme. És ami még érdekesebb, erről először a Magyarország Vereckétől napjainkig című ötkötetes műben olvastam, mely a múlt század 20-as éveinek végén jelent meg, Horthy Miklós ajánlásával. Ha viszont alaposabban körülnézünk a világhálón, azt is megtudhatjuk, hogy Szent István erkölcsi tanításai a hittan-oktatásunknak is részét képezik. Ebben valószínűleg az Árpád-házi királyok jeles kutatójának, dr. Karácsonyi Jánosnak (1858 – 1929) is jelentős szerepe lehet, aki könyvében meglehetősen plasztikusan írta le első királyunk jellemét.
Sorait olvasva, meggyőződésem, hogy a ma embere számára is sok tanulsággal szolgálhat az, hogy milyen értékrendet követett, miként élt és gondolkodott a vallásról, az erkölcsről, s az idegenekről, és mindezekből mit ajánlott követésre szent uralkodónk a fiának.
Bár a kereszténység elterjesztése nem mentes az erőszaktól, ahhoz hogy a magyar nép a katolikus vallást megszeresse, az ő példamutatására is szükség volt: „Nem követelt, nem tanácsolt semmi olyat, amit ő meg nem tett vagy jónak nem tartott.”
Fiának az általa követett, tettekben megnyilvánuló katolikus hitet ajánlotta:
„Akik hamisan hisznek, vagy a hitet tettekkel nem valósítják (…), sem itt nem uralkodnak tisztességesen, sem az örök életben és koronában nem részesülnek.”
Nem feledkezett meg embertársairól sem:
„Ha hírül vitték neki, hogy valamelyik alattvalója beteg, a kezénél levő kenyérből vagy gyümölcsből (…) azzal a paranccsal küldött neki, hogy egészségesen keljen föl (…). A szegényeket pedig gyakran maga is fölkereste és segítette, de titkon, mert Krisztus ígéretére hallgatva, egyedül Istenért vitte végbe a jót.”
Mindezek mellett Szent István nagyon szigorú és kemény ember is volt, de a jog és az igazság védelmére mindig készen állott:
„Egykor 70 besenyő férfi akart hazánkban megtelepedni. Ingóságaikkal együtt meg is érkeztek hazánkba. De nem messze a határtól (körülbelül még a Dráva-Száva közepén Vukovár tájékán) egy csomó közkatona megrabolta és megsebezte őket. A besenyők egyenesen a királyhoz fordultak sérelmükkel. Szent István sem arcvonásaival, sem szavaival nem árulta el, hogy haragszik, mert nem szokott előre ítélni. Gyorsan a katonák hadnagyához küldött, a vádlottakat maga elé rendelte. A vizsgálat a vádlottak bűnösségét mutatta s ekkor Szent István kettenkint az ország kapuihoz vitette és fölakasztotta őket.”
Törvényeiben kimondta, hogy minden 10 falu köteles templomot építeni s gondoskodni annak fenntartásáról. Szigorúan elrendelte a vasárnapi munkaszünetet, a böjt megtartását s a templombajárást, de az emberi erkölcsök javítása iránt is érdeklődést mutatott. Fiának szóló Intelmeiben (Erkölcsi Tanítás, latinul Institutio morum), melyek később a magyar törvénykönyv élére kerültek arra figyelmeztetett, hogy a keresztény uralkodói erények, az egyház iránti hűség mellett, becsülje meg a papokat, előkelőket, a betelepülő idegeneket, mert
„az egynyelvű ország gyenge és törékeny.”
Gondolkodását jól példázzák indoklásként írt szavai:
„Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” (István király intelmei, Kurcz Ágnes fordítása)
[Forrás:
Magyarország Vereckétől napjainkig I-V. Franklin-Társulat, 1929 (I. kötet Történelem, Dr. Karácsonyi János: Szent István)
Dr. Karácsonyi János: Szent István király élete, Szent István Társulat, 1904, Budapest
István király intelmei, http://mek.oszk.hu/00400/00446/00446.htm#2]
Kommentek
archivált tartalomJokka #3
Hülyeségeket már ne állítsunk ha lehet. Soha sem mondott olyant, hogy egynyelvű ország gyenge és törékeny. Valójában azt mondta, hogy egynyelvű KIRÁLYI UDVAR gyenge és törékeny.
2019-02-14 19:29:02És ez így is van.
Egy ország "királyi udvarának", uralkodó rétegének illik 3-4 nyelvet ismernie, legalább alapszinten. Elég szomorú, hogy ez egyetlen vezetőnkről se mondható el vagy 70 éve.....
Rosta Erzsébet #2
Kedves mailfoglar!
2018-08-17 14:52:16Bejegyzéséhez valószínűleg a latin fordítás úgy szól, ahogy Ön írta.
Az én mondatom pedig változatlanul "Az egynyelvű és szokású ország gyönge és törékeny". Ezt a mondatot írásomhoz a Magyarország Vereckétől napjainkig könyvből másoltam. Az 5 kötetes Ezeréves Magyarország - 1938. A könyvsorozat kiadása: 1941-1942, Franklin Társulat Budapest. .
Szívesen venném, ha leírná az eredeti latin szöveget és mellé a fordítást.
Köszönettel: Rosta Erzsébet
mailfoglar #1
"...az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő." az eredeti latin szöveg nem országot, hanem UDVART, KIRÁLYI KÍSÉRETET tartalmaz, így el lehet gondolkodni mit is akart Szent István Imre hercegnek elmondani...
2018-06-08 07:09:47