A+ A A-

’Az egynyelvű és szokású ország gyönge és törékeny’ - Szent István

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Nemzeti konzultáció - Az idegen veszélyesAmikor a képen látható, vagy ehhez hasonló idegenellenes hangulatot gerjesztő plakátokkal, a menekültek visszafordítására irányuló manipulált kérdőívekkel próbálják meggyőzni a közvéleményt, igencsak aktuális államalapítónk, Szent István címben jelzett, Imre fiához intézett intelme. És ami még érdekesebb, erről először a Magyarország Vereckétől napjainkig című ötkötetes műben olvastam, mely a múlt század 20-as éveinek végén jelent meg, Horthy Miklós ajánlásával. Ha viszont alaposabban körülnézünk a világhálón, azt is megtudhatjuk, hogy Szent István erkölcsi tanításai a hittan-oktatásunknak is részét képezik. Ebben valószínűleg az Árpád-házi királyok jeles kutatójának, dr. Karácsonyi Jánosnak (1858 – 1929) is jelentős szerepe lehet, aki könyvében meglehetősen plasztikusan írta le első királyunk jellemét.

Sorait olvasva, meggyőződésem, hogy a ma embere számára is sok tanulsággal szolgálhat az, hogy milyen értékrendet követett, miként élt és gondolkodott a vallásról, az erkölcsről, s az idegenekről, és mindezekből mit ajánlott követésre szent uralkodónk a fiának.

Bár a kereszténység elterjesztése nem mentes az erőszaktól, ahhoz hogy a magyar nép a katolikus vallást megszeresse, az ő példamutatására is szükség volt: „Nem követelt, nem tanácsolt semmi olyat, amit ő meg nem tett vagy jónak nem tartott.”

Fiának az általa követett, tettekben megnyilvánuló katolikus hitet ajánlotta: „Akik hamisan hisznek, vagy a hitet tettekkel nem valósítják (…), sem itt nem uralkodnak tisztességesen, sem az örök életben és koronában nem részesülnek.”

Nem feledkezett meg embertársairól sem: „Ha hírül vitték neki, hogy valamelyik alattvalója beteg, a kezénél levő kenyérből vagy gyümölcsből (…) azzal a paranccsal küldött neki, hogy egészségesen keljen föl (…). A szegényeket pedig gyakran maga is fölkereste és segítette, de titkon, mert Krisztus ígéretére hallgatva, egyedül Istenért vitte végbe a jót.”

Mindezek mellett Szent István nagyon szigorú és kemény ember is volt, de a jog és az igazság védelmére mindig készen állott: „Egykor 70 besenyő férfi akart hazánkban megtelepedni. Ingóságaikkal együtt meg is érkeztek hazánkba. De nem messze a határtól (körülbelül még a Dráva-Száva közepén Vukovár tájékán) egy csomó közkatona megrabolta és megsebezte őket. A besenyők egyenesen a királyhoz fordultak sérelmükkel. Szent István sem arcvonásaival, sem szavaival nem árulta el, hogy haragszik, mert nem szokott előre ítélni. Gyorsan a katonák hadnagyához küldött, a vádlottakat maga elé rendelte. A vizsgálat a vádlottak bűnösségét mutatta s ekkor Szent István kettenkint az ország kapuihoz vitette és fölakasztotta őket.”

Törvényeiben kimondta, hogy minden 10falu köteles templomot építeni s gondoskodni annak fenntartásáról. Szigorúan elrendelte a vasárnapi munkaszünetet, a böjt megtartását s a templombajárást, de az emberi erkölcsök javítása iránt is érdeklődést mutatott. Fiának szóló Intelmeiben (Erkölcsi Tanítás, latinul Institutio morum), melyek később a magyar törvénykönyv élére kerültek arra figyelmeztetett, hogy a keresztény uralkodói erények, az egyház iránti hűség mellett, becsülje meg a papokat, előkelőket, a betelepülő idegeneket, mert „az egynyelvű ország gyenge és törékeny.”

Gondolkodását jól példázzák indoklásként írt szavai: „Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” (István király intelmei, Kurcz Ágnes fordítása)

[Forrás:
Magyarország Vereckétől napjainkig I-V.  Franklin-Társulat, 1929 (I. kötet Történelem, Dr. Karácsonyi János: Szent István)
Dr. Karácsonyi János: Szent István király élete, Szent István Társulat, 1904, Budapest
István király intelmei, http://mek.oszk.hu/00400/00446/00446.htm#2]

 

További olvasnivaló

Kapcsolat a kulcsszámok és az életszakas…

A modern numerológia alaptanítása szerint életünk különböző számai között akkor a legtökéletesebb a harmónia (akkor segítenek a legtöbbet), ha megegyeznek egymással. Ezt a négy kulcsszám esetében már láthattuk, a következőkben...

Folytatás...

Liszt Ferenc keze

Liszt Ferenc (1811-1886) magyar zongoraművész és zeneszerző, ahogy a korabeliek jellemezték virtuóz, mágus és próféta. Zenei tehetségéhez társult előnyös külseje, személyes varázsa, ami szinte megbabonázta az embereket. A zongorajátékban...

Folytatás...

A stresszoldó nevetés

Vallom, hogy a szívből jövő, jókedvű nevetés remek dolog, lelki nyavalyákra pedig kitűnő gyógymód, a nevetés ellazítja az embert, elfeledteti az izomfeszülés okozta görcsöket, kiragad az álmosságból, kizökkent a...

Folytatás...

Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony…

Bár nálunk csak a középkorban (a 15. század táján) jelent meg a nemesi konyhákban, tőlünk délebbre – a Földközi tenger térségében – már évezredek óta jól ismert ez a Délkelet-Ázsiában...

Folytatás...

Szotyi kézelemzése

  A képek alapján a kezeket szögletes, erős tenyér, átlagos méretű, vagy annál kissé rövidebb ujjak jellemzik. A kéz csontozata ugyancsak erősnek látszik, a tenyér és az ujjak egyaránt húsosak. A...

Folytatás...

Muszlim masszázs

A mindenes fiatalember, Husszein, megmutatja hálóhelyünk, ami ugyanolyan szép kivitelű, mester mívű bútorokkal van berendezve, mint a társalgó vagy az ebédlő. A fürdőszoba is tágas, tiszta. Az inas az...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?