A+ A A-

A perec igazi története

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


„Egyik napilap «gyászjelentést» közölt a 45 éves múltra visszatekintő perec kimúlásáról és azt a mesét tálalta fel olvasóközönségének, hogy a perecet a Milleneum alkalmával egy pesti pékmester találta fel és innen került Bécsbe, Párizsba és Németországba. Ezt a mesét csodálkozásomra egy sütőipari szaklap is átvette, holott ennek a szaklapnak a szerkesztője több jártassággal bírhatna a sütőipar történetében.

Nem felel meg a tényeknek, mintha a perec kimúlt volna, mert legfeljebb «téli álmát» alussza egyes sütödékben, másokban pedig még ma is készítik ezt a közkedvelt csemegét, természetesen a mai korlátozó rendelkezéseknek megfelelően.

PerecekA perec elnevezés a latin «bracellum» szóból származik, amely karnak felel meg. Az ősrégi pogány időkben t.i. az volt a szokás, hogy ha valaki meghalt, melléje temették az elhunyt kedvenc ékszereit, katonáknál a hadifelszerelést stb. Később felvilágosodottabbak lettek az emberek és az eredeti drágaságok helyett tésztából sütött utánzatokat adtak át az édes anyaföldnek az elhunyt mellé. Így utánozták a nyakláncokat, a gyűrűket és a karkötőket is. A «bracellum» szóból lett a «Brätzel», majd a «Brezel», magyarul perec. Krisztus születése után 743-ban Leptinán tartott konsilium hozott egy határozatot, amely a kereszténységnek szigorúan megtiltotta a régi pogányságra emlékeztető szokásokat.

Mintegy 100 év múlva egy német kolostorban a böjti ünnepek alkalmával meglepték a szerzetesek híveiket egy új süteményfajtával, amely tejből, vajból, mézből és tojásból készült, és amelynek formája két keresztbe tett kart szimbolizált. Ezt az újfajta süteményt a latin bracellum után «Brätzel»-nek nevezték el és ingyen osztották a hívek között. Ezt az ingyenes perecosztogatás később más kolostorokban is meghonosították. Évtizedek után Németországban, amely kis birodalmakból állott, véres forradalom tört ki, a kolostorokat felgyújtották és a szerzetesek, akik életüket meg tudták menteni, más helyeken kerestek menedéket, bekapcsolódtak a polgári életbe, ahol mint kenyérkereseti forrást kezdték űzni a perecsütést. Hamarosan népszerű lett a jóízű ropogós perec, melynek készítése igen szép hasznot hozott a volt szerzeteseknek. A forgalom folyton nőtt, úgyhogy szükségesnek mutatkozott tanoncokat beállítani. Így szaporodott városonként a perecsütők száma, ezek később összeálltak a kenyér- és fehérsütőkkel és sütőcéhekbe tömörültek. Ezek a céhek címerükben szimbólumként megörökítették a perecet, később a kiflit is.

Németországban, ahol már 900 évvel ez előttről is találunk sütőcéheket, ezeknek címereit és pecsétnyomóit múzeumokban gyűjtötték össze, ahol ma is őrzik ezeket a sütőipari emlékeket. A pékházak homlokzatára még a középkorban is festettek pereceket.

A pékek szimbólumát, a perecet a bécsi sütő ipartestület, amely már 700 éves, első címerében alkalmazta a perec képét, a pesti sütőcéh szintén már 1695-ben pereccel és kiflivel készítette pecsétnyomóját.

Ez volna nagyjában a perecnek az igazi története.”

Forrás: Steiner Gyula - Cukrászok és sütők háborús kincsesládája (Tudományos-, Szakkönyvkiadó és Könyvterjesztő Vállalat, 1942. Budapest)

Hozzászólások  

+1 #2 Rosta Erzsébet 2010-05-01 19:35
Kedves Ildikó!
Örülök, hogy tetszett a pereces cikk, remélem a palacsintás írásom még jobban fog tetszeni.
Üdvözöllek: Erzsébet :roll:
Idézet
+1 #1 Szegfû Ildikó 2010-04-27 20:50
Kedves Erzsébet!
Tetszik a perec története, még soha nem gondoltam arra honnan ered. Viszont Erdőhorvátiban és Komlóskán mint népi érdekességet készítik.Ha meglátogattuk a nagybátyám, akkor a kedves népek készítettek neki, hogy minket tisztességesen ellásson. Nagyon finom eledel.
Idézet

További olvasnivaló

Osama bin Laden

    A Laden család 17. sarja, az „al-Kaida” néven emlegetett terrorista szervezet alapítójának tartott Osama, a Szaúdi királyi családdal szoros kapcsolatokat ápoló dúsgazdag jemeni származású építési vállalkozó, Muhammad Awad bin Laden...

Folytatás...

Kóros jelenségek, betegséghajlamok és vi…

A kezek pszicho-fiziológiai vizsgálatai terén elsősorban a 20. század elején munkálkodó N. Vashide (N. Vashide: Esszé a kéz pszichológiájáról, 1909.) és az 1930-as években praktizáló pszichiáter, Dr. Ernst Kretschmer...

Folytatás...

Jövendölés kockákkal

A kockákkal történő jóslás ázsiai eredetű, Indiában még ma is meglehetősen elterjedt. Az indiaiak ramala néven „tudománynak” tekintik, melyet számos mester (ramali) kenyérkereseti eszközként gyakorol. Azt mondják, hogy a...

Folytatás...

Arcméretek

Bár hétköznapi értelemben arcon az emberi fej - a homloktól az állig terjedő, a szemeket, az orrot és a szájat is magában foglaló - elülső oldalát értik, jelen esetben elsősorban...

Folytatás...

Kereskedők sora járul elénk

A luxushajó orrából falépcső visz fel a nyitott teraszhoz, a tavon csónakkal érkező ugyancsak lépcsőn keresztül léphet a hajóba. A teraszon kerti garnitúra árválkodik, a várja nyári vendégeit, hogy ismét...

Folytatás...

Egészségi állapot értékelése a kézvonala…

Egyes tradicionális kézelemzők azt állítják, hogy a tenyér három fővonalán megjelenő apró rendellenességek (pl. törések, szakadások vagy szigetek) az egészségi problémák jelei. Azonban - figyelemmel a kézjellemzések elnagyoltságára...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?