A+ A A-

A perec igazi története

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


„Egyik napilap «gyászjelentést» közölt a 45 éves múltra visszatekintő perec kimúlásáról és azt a mesét tálalta fel olvasóközönségének, hogy a perecet a Milleneum alkalmával egy pesti pékmester találta fel és innen került Bécsbe, Párizsba és Németországba. Ezt a mesét csodálkozásomra egy sütőipari szaklap is átvette, holott ennek a szaklapnak a szerkesztője több jártassággal bírhatna a sütőipar történetében.

Nem felel meg a tényeknek, mintha a perec kimúlt volna, mert legfeljebb «téli álmát» alussza egyes sütödékben, másokban pedig még ma is készítik ezt a közkedvelt csemegét, természetesen a mai korlátozó rendelkezéseknek megfelelően.

PerecekA perec elnevezés a latin «bracellum» szóból származik, amely karnak felel meg. Az ősrégi pogány időkben t.i. az volt a szokás, hogy ha valaki meghalt, melléje temették az elhunyt kedvenc ékszereit, katonáknál a hadifelszerelést stb. Később felvilágosodottabbak lettek az emberek és az eredeti drágaságok helyett tésztából sütött utánzatokat adtak át az édes anyaföldnek az elhunyt mellé. Így utánozták a nyakláncokat, a gyűrűket és a karkötőket is. A «bracellum» szóból lett a «Brätzel», majd a «Brezel», magyarul perec. Krisztus születése után 743-ban Leptinán tartott konsilium hozott egy határozatot, amely a kereszténységnek szigorúan megtiltotta a régi pogányságra emlékeztető szokásokat.

Mintegy 100 év múlva egy német kolostorban a böjti ünnepek alkalmával meglepték a szerzetesek híveiket egy új süteményfajtával, amely tejből, vajból, mézből és tojásból készült, és amelynek formája két keresztbe tett kart szimbolizált. Ezt az újfajta süteményt a latin bracellum után «Brätzel»-nek nevezték el és ingyen osztották a hívek között. Ezt az ingyenes perecosztogatás később más kolostorokban is meghonosították. Évtizedek után Németországban, amely kis birodalmakból állott, véres forradalom tört ki, a kolostorokat felgyújtották és a szerzetesek, akik életüket meg tudták menteni, más helyeken kerestek menedéket, bekapcsolódtak a polgári életbe, ahol mint kenyérkereseti forrást kezdték űzni a perecsütést. Hamarosan népszerű lett a jóízű ropogós perec, melynek készítése igen szép hasznot hozott a volt szerzeteseknek. A forgalom folyton nőtt, úgyhogy szükségesnek mutatkozott tanoncokat beállítani. Így szaporodott városonként a perecsütők száma, ezek később összeálltak a kenyér- és fehérsütőkkel és sütőcéhekbe tömörültek. Ezek a céhek címerükben szimbólumként megörökítették a perecet, később a kiflit is.

Németországban, ahol már 900 évvel ez előttről is találunk sütőcéheket, ezeknek címereit és pecsétnyomóit múzeumokban gyűjtötték össze, ahol ma is őrzik ezeket a sütőipari emlékeket. A pékházak homlokzatára még a középkorban is festettek pereceket.

A pékek szimbólumát, a perecet a bécsi sütő ipartestület, amely már 700 éves, első címerében alkalmazta a perec képét, a pesti sütőcéh szintén már 1695-ben pereccel és kiflivel készítette pecsétnyomóját.

Ez volna nagyjában a perecnek az igazi története.”

Forrás: Steiner Gyula - Cukrászok és sütők háborús kincsesládája (Tudományos-, Szakkönyvkiadó és Könyvterjesztő Vállalat, 1942. Budapest)

Hozzászólások  

+1 #2 Rosta Erzsébet 2010-05-01 19:35
Kedves Ildikó!
Örülök, hogy tetszett a pereces cikk, remélem a palacsintás írásom még jobban fog tetszeni.
Üdvözöllek: Erzsébet :roll:
Idézet
+1 #1 Szegfû Ildikó 2010-04-27 20:50
Kedves Erzsébet!
Tetszik a perec története, még soha nem gondoltam arra honnan ered. Viszont Erdőhorvátiban és Komlóskán mint népi érdekességet készítik.Ha meglátogattuk a nagybátyám, akkor a kedves népek készítettek neki, hogy minket tisztességesen ellásson. Nagyon finom eledel.
Idézet

További olvasnivaló

Anyajegyek értelmezése

Bár a tradicionális fiziognómia csak az arcról leolvasható jegyek, jellemzők jelentését tanulmányozza, a hosszú évszázadok során a karakterolvasás eszköztára jelentősen kibővült, s ma már általános gyakorlat, hogy - ha...

Folytatás...

Karnevál

A karnevál a negyvennapos nagyböjt előtti mulatságokban, tréfákban bővelkedő farsang. Nevét többek között a húshagyó keddre utaló, olasz carne vale: ’Hús, Isten veled!’-del is magyarázzák. Más magyarázat szerint, a karnevál...

Folytatás...

Tuglakábád és majmai

A Hauz Khas lakótelepnél letérünk kelet felé, itt terül el Delhi második városa, a fénykorában tündöklő Sziri. A régi főváros múltjára, az akkortájt uralkodó Hildzsi dinasztiára, Alá-ud-din szultánra, ma...

Folytatás...

Szexuális perverziók, nemi eltévelyed…

Nemcsak korunkra jellemzőek a nemi perverziók, amióta ember az ember, azóta léteznek szexuális elhajlások, tévelygések. A híres ókori görög filozófus, Platón Lakomájának szereplői teljesen normálisnak tartották, a szerelem egyik válfaját...

Folytatás...

Borzongás, reszketés, lúdbőrzés

„Valaki járkál (átment) a síromon” - mondják sokfelé, amikor az ember testét hirtelen, megmagyarázhatatlan borzongás járja át. Azt viszont valószínűleg sokkal kevesebben tudják, hogy ez a mondás csak néhány száz...

Folytatás...

Látogatóban Mary nővérnél

Meghívást kaptunk Mary nővértől, látogassunk el a Holy Angel’s Conventbe. Az eszelős dudálástól, varjúkárogástól hangos Trivandrumba háromkerekű motoros riksával pöfögünk be. Van időnk sétálni, ezért a számunkra jó tájékozódási...

Folytatás...