A+ A A-

A perec igazi története

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


„Egyik napilap «gyászjelentést» közölt a 45 éves múltra visszatekintő perec kimúlásáról és azt a mesét tálalta fel olvasóközönségének, hogy a perecet a Milleneum alkalmával egy pesti pékmester találta fel és innen került Bécsbe, Párizsba és Németországba. Ezt a mesét csodálkozásomra egy sütőipari szaklap is átvette, holott ennek a szaklapnak a szerkesztője több jártassággal bírhatna a sütőipar történetében.

Nem felel meg a tényeknek, mintha a perec kimúlt volna, mert legfeljebb «téli álmát» alussza egyes sütödékben, másokban pedig még ma is készítik ezt a közkedvelt csemegét, természetesen a mai korlátozó rendelkezéseknek megfelelően.

PerecekA perec elnevezés a latin «bracellum» szóból származik, amely karnak felel meg. Az ősrégi pogány időkben t.i. az volt a szokás, hogy ha valaki meghalt, melléje temették az elhunyt kedvenc ékszereit, katonáknál a hadifelszerelést stb. Később felvilágosodottabbak lettek az emberek és az eredeti drágaságok helyett tésztából sütött utánzatokat adtak át az édes anyaföldnek az elhunyt mellé. Így utánozták a nyakláncokat, a gyűrűket és a karkötőket is. A «bracellum» szóból lett a «Brätzel», majd a «Brezel», magyarul perec. Krisztus születése után 743-ban Leptinán tartott konsilium hozott egy határozatot, amely a kereszténységnek szigorúan megtiltotta a régi pogányságra emlékeztető szokásokat.

Mintegy 100 év múlva egy német kolostorban a böjti ünnepek alkalmával meglepték a szerzetesek híveiket egy új süteményfajtával, amely tejből, vajból, mézből és tojásból készült, és amelynek formája két keresztbe tett kart szimbolizált. Ezt az újfajta süteményt a latin bracellum után «Brätzel»-nek nevezték el és ingyen osztották a hívek között. Ezt az ingyenes perecosztogatás később más kolostorokban is meghonosították. Évtizedek után Németországban, amely kis birodalmakból állott, véres forradalom tört ki, a kolostorokat felgyújtották és a szerzetesek, akik életüket meg tudták menteni, más helyeken kerestek menedéket, bekapcsolódtak a polgári életbe, ahol mint kenyérkereseti forrást kezdték űzni a perecsütést. Hamarosan népszerű lett a jóízű ropogós perec, melynek készítése igen szép hasznot hozott a volt szerzeteseknek. A forgalom folyton nőtt, úgyhogy szükségesnek mutatkozott tanoncokat beállítani. Így szaporodott városonként a perecsütők száma, ezek később összeálltak a kenyér- és fehérsütőkkel és sütőcéhekbe tömörültek. Ezek a céhek címerükben szimbólumként megörökítették a perecet, később a kiflit is.

Németországban, ahol már 900 évvel ez előttről is találunk sütőcéheket, ezeknek címereit és pecsétnyomóit múzeumokban gyűjtötték össze, ahol ma is őrzik ezeket a sütőipari emlékeket. A pékházak homlokzatára még a középkorban is festettek pereceket.

A pékek szimbólumát, a perecet a bécsi sütő ipartestület, amely már 700 éves, első címerében alkalmazta a perec képét, a pesti sütőcéh szintén már 1695-ben pereccel és kiflivel készítette pecsétnyomóját.

Ez volna nagyjában a perecnek az igazi története.”

Forrás: Steiner Gyula - Cukrászok és sütők háborús kincsesládája (Tudományos-, Szakkönyvkiadó és Könyvterjesztő Vállalat, 1942. Budapest)

Hozzászólások  

+1 #2 Rosta Erzsébet 2010-05-01 19:35
Kedves Ildikó!
Örülök, hogy tetszett a pereces cikk, remélem a palacsintás írásom még jobban fog tetszeni.
Üdvözöllek: Erzsébet :roll:
Idézet
+1 #1 Szegfû Ildikó 2010-04-27 20:50
Kedves Erzsébet!
Tetszik a perec története, még soha nem gondoltam arra honnan ered. Viszont Erdőhorvátiban és Komlóskán mint népi érdekességet készítik.Ha meglátogattuk a nagybátyám, akkor a kedves népek készítettek neki, hogy minket tisztességesen ellásson. Nagyon finom eledel.
Idézet

További olvasnivaló

A daktiloszkópia története

A személyazonosítás már a történelem kezdete óta fontos kérdésnek számít. Az ókori társadalmak kialakulásával és fejlődésével egyre több esetben merült fel az igény az emberek kilétének megbízható azonosítására. Régóta...

Folytatás...

Alma kézelemzése

A tenyeréhez képest hosszú és karcsú ujjak érzékeny természetre és elemzésre való hajlamra utalnak. Ez a típus szívesen kutakodik a részletek után, a hibákat nem az emberek munkájában, tevékenységében...

Folytatás...

India - 'fekete lingamot simogat'

A Diplomata negyed széles útjain lényegesen könnyebb a vezetés. A Tughlak road-ról hamarosan a Sri Aurobindo margra fordulunk. Jobbkéz felől Szafdarzsang mogul nagyvezír síremléke, valamint a róla elnevezett repülőtér, ahol...

Folytatás...

Az 'Andok tevéi' – a lámák

Az Andok lejtőin őshonos lámákat az indiánok már évezredek óta háziállatként tartják, a vallási szertartások mellett elsősorban teherhordásra használják, valamint a gyapjáért tenyésztik. Ellentétben a széles körben elterjedt hiedelemmel, a...

Folytatás...

Szemölcsök II. - Rövid orvosi kultúr…

A szemölcsök évezredek óta okoznak kellemetlenséget az embereknek. Bizonyára jól ismerték már az ókori görögök és a rómaiak is. A szemölcsökre használt terminológia - eltekintve a kezelésnek ellenálló szemölcsökre...

Folytatás...

Sünfélék

Rovarevők. Nagy részük testét szőrruha védi. Fogazatuk éles fogakból áll. Legnevezetesebb fajuk az európai sünök apró állatokat, rovarokat, csigákat, tojásokat, egérkölyköket esznek, de nem válogatósak, sok minden mást is...

Folytatás...