A+ A A-

A kávé, melynek élénkítő hatását elsőként a kecskék élvezték

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Kávé bogyókEtiópia, Kefa, vagyis Kaffa tartományát tartják a kávé őshazájának, ahol mind a mai napig vadon nő a kávé. Őshazájában a cserje bogyóit eredetileg nem italfőzésre használták, hanem ételként fogyasztották. A galla törzs vadászai, amikor hosszabb portyázásra indultak, táplálékul állati zsiradékkal kevert őrölt kávét vittek magukkal. (A ghível kevert kávéőrlemény fogyasztása Etiópia Kaffa és Szidamo régióinak egyes részein ma is népszerű, sőt helyenként a kávét is vajjal isszák.) A növény nevét többnyire feltalálásának helyéről, Kaffa tartomány nevéből eredeztetik, mások viszont - a bor megnevezésére is használt - arab qahwah szóból származtatják.

A jázminillatú virágú, csonthéjas bogyókat termő kávécserje élénkítő hatásának felfedezéséről két - egymáshoz meglehetősen hasonló - legenda született. Az egyik történet szerint elsőként 850 körül egy Kaldi nevű abesszin kecskepásztor jött rá a kávé e tulajdonságára, miután maga is megkóstolta annak az örökzöld növénynek a termését, amitől a kecskéi - ha legeltek belőle - fergeteges jókedvre derültek.

Egy csésze kávéA másik, az előbbinél régebbi legenda viszont az etiópiai kopt ókeresztény egyház jámbor remetéinek tulajdonítja a kávészemek frissítő hatásának felismerését. A kegyes barátok mintegy másfél ezer évvel ezelőtt figyeltek fel rá, hogyha a kecskenyájukat egy távoli domboldalra hajtják legelni, az állatok egész álló éjjel viháncolnak, s vidám mekegésükkel nem hagyják aludni gazdáikat, a remetéket sem. Először bosszantotta a jámbor atyákat a dolog, de aztán megpróbálták kinyomozni, mi lehet az oka a kecskék vissza- és visszatérő éjszakai nyugtalanságának. A kecskék által fogyasztott cserjék leveleiből, bogyóiból teát főztek maguknak, és legnagyobb bámulatukra azt tapasztalták, hogy akárcsak kecskéik, maguk is egész éjszaka ébren maradtak. Ezt kihasználva reggelig frissen tanulmányozhatták a Biblia szövegét. Valószínűleg ezzel indult a kávé világhódító útjára.

További olvasnivaló

A három arczóna

Az emberi arc horizontálisan három régióra vagy arczónára osztható. Mivel ezek nagysága, illetőleg egymáshoz viszonyított mérete sok mindent elárul személyiségünkről, értékrendünkről, az igazi énünkről, ha valakivel hosszabb távú kapcsolatot -...

Folytatás...

Még a mát sem ismerjük, a holnapra gondo…

Ifj. Tóth György újságíró Nem jósoltattam, és horoszkópot sem készíttettem eddig, azonban az utóbbi időben az egyre több helyen megjelenő horoszkópokat rendszeresen elolvasom, áttanulmányozom. Ezek némelyike nagyon érdekes, egyes dolgok...

Folytatás...

A szájpadlás

A szájüreg felső része a szájpadlás két részre osztható, kemény- és lágy szájpadra. Az elülső rész a csontos, kemény szájpad, a hátsó pedig a lágy szájpad, mely puha, sima felületű...

Folytatás...

Pandzsábi és turbán a jellemző viselet

Mint színházban fellibbenő függöny mögül megelevenedő kép, tárul most elém az ébredő, éledező s egyre élénkebb arcát mutató külvilág. Pathankot városába érve egyszer csak szinte észrevétlenül egy hatalmas piac kellős...

Folytatás...

India - A szikh nem dohányzik és nem kol…

  Nagyobb térképre váltás Hosszas macera után, intenek: „finished”, mehetünk, felnyílik a sorompó, átgördülünk a túloldalra: Attariban vagyunk. Lehet, hogy csak India iránt érzett elfogultságunk teszi, de tény, hogy nyomban másképpen érezzük...

Folytatás...

Ódelhi

Szinte észrevétlenül érünk az egykoron Sáhdzsahánábádnak nevezett régi városrészbe, Ódelhibe. Fogalmunk sincs, hol húzódhat a határ Újdelhi és az Óváros között, hiszen már csaknem teljesen egybeolvadt, összemosódott egymással a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?