A+ A A-

A dohányzás kultúrtörténete

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


A dohány Dél-Amerikában, Mexikóban és a Karib térségben őshonos. A dohányfüst élvezetéről árulkodnak a Mexikói romvárosokban talált ábrázolások. A palenquei templom képein füstölő Maya pap látható. Az indiánok fontos kelléke volt a dohány, nemcsak szertartásaik során használtak dohányt, mint például a békepipa elszívása, de hittek a dohány gyógyhatásában is.

Amerika felfedezői, Kolumbusz Kristóf is, csodálkozva látták, azt amint a bennszülöttek orrukból, szájukból eregetik a füstöt. A parázsló dohány füstjét a dohányzók nemcsak élvezetből szívták, dohányfüsttel gyógyítottak a törzsfőnökök és a varázslók, akik képesek voltak csodákat művelni azzal, hogy elhitették pácienseikkel, az istenség szellemét szívják magukba.

Az újvilágból spanyol és portugál hajósok dohányleveleket hoztak magukkal, amit azonban az egyházi hatóságok elítéltek, egyenesen az ördög művének tartottak. Az első dohánymagok a 16. század közepén jutottak el Spanyolországba és francia földre. A dohányzás elterjedése főleg Jean Nicot lisszaboni francia követnek „köszönhető”, aki dohánymagokat küldött Medici Katalinnak, majd miután 1561-ben visszatért hazájába valóságos agitációt folytatott a dohány érdekében. Foganatja lett reklámozásának, mert hamarosan elterjedt a szomszédos országokban, először, mint dísznövény, később, mint gyógyhatású csodaszer. Nicot nevét megörökítette a botanika, neve után lett Nicotiana, vagyis nikotin a dohány tudományos neve.

Európában gyorsan meghonosodott a dohány élvezete. Angliában Erzsébet királynő idején az előkelő társaságokban divatossá vált a füstölés, szinte mindenki kipróbálta a dohányzást, aminek Erzsébet utódja, I. Jakab vetett véget. Minden szigorú tiltás ellenére az európai országokban egyre jobban elterjedt ez a szokás. Az egyház is küzdött a dohányzás ellen, XIII. Orbán és X. Ince pápa 1642-ben illetve 1650-ben kiközösítéssel fenyegette meg nemcsak a hívőket, hanem a papokat is.

A dohányzás Törökországban is hódított, ennek következtében 1633-ban majdnem egész Konstantinápoly leégett a pipázók gondatlansága miatt, ezért Murád halálbüntetéssel sújtotta a tetten ért dohányosokat. Erdélyben 1670-ben betiltották, ezután eljutott a Távol-Keletre, Japánba, Kínába, Indiába, ahol mind a mai napig rengeteg híve van ennek a szenvedélynek.

Az országok a dohány elterjedésének megállítására dohányadókat vetettek ki. Franciaországban 1629-ben a dohányjövedék fontos intézmény lett. Dél-Amerikában készítették el az első szivart. 1779-ben a pápai állam engedély adott az első szivargyárnak. A cigarettázás a krími háború (1856) után terjedt el, és mindjobban kiszorította a pipázást valamint a szivarozást. Az I. világháborút követően vált általánossá a dohányzás a nők körében.

Orvosi szempontból megállapították, hogy a dohány erős mérget, nikotint tartalmaz, kezdő dohányosoknál heveny, a mértékteleneken idült mérgezést okozhat. A nikotin bénítja a vegetatív idegek működését. Heveny mérgezésnél nyálfolyás, hideg veríték, szapora pulzus, hányás, hasmenés a tünetek. Idült mérgezésnél a nikotin érszűkítő hatása következtében szívtáji és végtagfájdalmak, emésztési zavarok stb. léphetnek fel. A dohány égésekor széndioxid okozhat mérgezési tüneteket. A 19. században beszámolók jelentek meg arról, hogy a szivarozás és a pipázás szájrákot okoz, a 20. század közepén bebizonyították, hogy a dohányzás összefüggésben van a tüdőrák kialakulásával. Az USA-ban 1971-től tilos a tv-ben dohányzást reklámozni, ez a tilalom Németországban 1972-ben lépett érvénybe. 1971-ben a dohányzás okozta rákos halálozások miatt kötelezték a dohánygyárakat, hogy a cigarettacsomagokon tüntessék fel, a dohányzás elleni hirdetéseket. Világszerte a dohányzás korlátozásának egyik eszköze az egyre magasabb árak, az emelés, a kivetett adók is. 1980 óta több országban tiltott a dohányzás, többek között a középületekben, de olyan állam is létezik, melyből teljesen száműzték a dohányfüst élvezetét.

 

[Forrás: Az Élet és Tudomány Tudományos Kalendáriuma, Gondolat kiadó,1960. október hó]

További olvasnivaló

A szimbolikák hindu értelmezései

Az indiai kézolvasás, a Haszt Szamudrika Sasztra, Dél-Indiában elterjedt Kartikeyan rendszere, a nyugati praktikáktól teljesen eltérő szimbolikus jeleket tárgyal. Ezekből néhányat a következőkben ismertetünk: A Pásá elnyújtott kör (ellipszis) alakú...

Folytatás...

Nyolcas, a befejezettség, az elmúlás szá…

Noha a nyolcas a megingathatatlan és rendíthetetlen igazság szimbolikája, mégis csak elvétve fordul elő a hitregékben, vallási szertartásokban. Ebben talán az a felfogás játszik szerepet, mely szerint a nyolcas...

Folytatás...

India - Kétszer születettek és érinthete…

Másnap olvassuk az újságban, hogy Orisszában folytatódnak a kvóta-ellenes zavargások. A tüntetések kirobbanásának közvetlen oka az, hogy a kormány a korábbi 20%-ról 38%-ra kívánja emelni az alsó kasztokba és bizonyos...

Folytatás...

Húsz, a reinkarnáció és a mágikus hároms…

Noha a huszas szám általában nem nagy jelentőséggel bír a misztika és mágia iránt érdeklődők számára, a számlálásban, a számrendszerek képzésében viszont fontos szerepet játszott, és kap helyenként még ma...

Folytatás...

Már ősidők óta ismeretes a sokujjúság, a…

  Dr. Métneki Júlia biológus, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa   A tenyér-bőrlécrajzolat már az embrionális élet második, harmadik hónapjában kialakul, és az egész élet során változatlan marad. Miután ez egy öröklött...

Folytatás...

Vallási rajongás, szerelem és nemiség a …

Legendák sora szól arról, hogy a vallási megszállottság - akárcsak a szerelem - csodákra képes. Ha pedig a kettő egy médiumban találkozik, abból rendkívüli események következhetnek. E megközelítésben akár az...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?