1914-ben a L’Eclair kiadó, hogy próbára tegye kortársainak hiszékenységét és műveltségét, vezércikkben jelentette be, milyen örök szégyene Franciaországnak az, hogy teljesen elfelejtette egyik dicső fiát Hégésippe Simont, aki a XVIII. században is lobogtatta a demokratizmus, az emberi haladás fáklyáját és utolsó leheletéig szolgálta a nép ügyét. A lap azt indítványozta,
A gépkocsi elképzelése visszanyúlik az I. e. időkre. Alexandriai Hérón ( i.e 62 körül) a görög feltaláló első szerkesztője annak a járműnek, amelynek mozgása gőzhatású volt. A híres, olasz sokoldalú, tehetséges Leonardo da Vinci (1452-1519) több tervet és vázlatot készített az „önmagától járó kocsiról”. A kínaiak a XV. és a
Négy indiai utazásunk során, egyik alkalommal Újdelhiben sikerült megnéznünk Amrita Sher-Gil festményeiből néhányat. Magyarországon még most is elég kevesen ismerik, bár jó pár éve, mi sem voltunk kivételek, csak azt tudtuk róla, hogy festőművész. Amikor felfedeztem Budán, a Szilágyi Dezső tér egyik házán lévő emléktáblán, kezdett érdekelni. Férjem elment és
Az elég gyakran használt „utópia szót” Morus Tamás használta, amikor az ideális országról megírta államregényét, ami a világon elérhetetlen, tehát nincs. Az Utópia szóval a tökéletes helyet akarta megfogalmazni, így lett alkotásának a címe: Utópia az elképzelt megvalósíthatatlan társadalmi rendszer. Ennek a szónak jelentése görögül „Helyenincs-ország”, vagyis megvalósítandó, eszményinek elképzelt
A ma már minden nyelvben használt tarifa szó a Gibraltári-szorosban fekvő Tarifa spanyol erődtől kapta a nevét. Tarifa vár katonái régen díjakat szedtek azoktól a hajósoktól, akik a Gibraltári-szoroson igyekeztek át hajóikkal és áruikkal. A Tarifa-erőd nevéből így lett idővel nemzetközi fogalom. Megnéztem, hogy néhány nyelven, miként mondják a tarifa
A szilveszteri nagy hangú petárdázást mindig veszélyesnek és feleslegesnek tartottam. Ezt a robbanóanyaggal töltött tokot, sokáig az év végi zajkeltésre, zajcsapásra használták, ami egyben a gonosz ellenség elűzésére szolgált.
A petárdákat kezdetben bronzból öntötték, a nagy harang alakú lőporral töltött ostromszert arra alkalmazták, hogy az ellenséges várak kapuit szétrobbantsák. A
A mai kulturált étkezésünk nagyrészt a francia udvarok kifinomult ízléséből indult ki. Rambouillet márkiné hozta divatba a tányérváltást minden étel után. Longueville hercegnő a münsteri békekongresszuson (1646-1648) amelyen 12 ország követei vettek részt, nagy feltűnést keltett Pazar lakomáival. Itt látják először a teríték helyes elrendezését, amely akkor hét tárgyból állt:
A zsidó vallás az emlősök közül, csak a hasított patájú és kérődző állatok evését engedélyezi, de csak abban az esetben, ha az állatot rituálisan, szertartásosan vágták le és megtisztítják a vértől. Számukra szigorúan tilos megenni a vadaktól széttépett vagy elhullott állatokat, a ragadozó madarakat, a csúszómászókat, a pikkelytelen és az
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.