A+ A A-

A színek üzenete – Miért a kék a legkedveltebb?

  • Közzétéve itt: Színek


A statisztikai felmérések szerint az emberiség kétötödének a kék a kedvenc színe, az elutasítottsága pedig még az 1%-ot sem éri el. Talán azért van ez, mert a legtöbb kéket - az ég, az óceánok, a folyók és a tavak színét - a Teremtő a természetnek adta. De elsősorban nem ez, hanem az egyik kedves olvasóm, Fülöp Eszter remek gyűjtése késztetett arra, hogy ismét e színnel rukkoljak elő. Az alábbiakban - némi kiegészítéssel - az ő írását olvashatják.

Az emberi szem akkor érzékel kék színt, amikor a megfigyelt fény hullámhossza a 450-495 nanométeres hullámhossztartományba esik. A magasabb frekvenciájú, ezért alacsonyabb hullámhosszú kékek fokozatosan ibolyába mennek át, míg az alacsony rezgésszámúak egyre inkább zöldnek látszanak. Ha már a fény látható tartományán belüli minőségét tisztáztuk, akkor hogyan foghatjuk fel a tartományon kívül eső univerzumot?

A kék szín látványa megfoghatatlanság, végtelenség érzetét ébreszti; nem csoda, hogy a világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal, a buddhizmusban pedig a szellem határtalanságának jelképe.

A történelem során Babilonban a bölcsesség színeként tisztelték, az ősi Egyiptomban az egek urával, Ámon istennel társították. Jézus kék ruhában beszélt a tanítványaihoz, a Szűz Máriáról készített ábrázolásokon a viselt ruha színe - akárcsak a skandinávok főistenének, Odinnak a palástjáé - ugyancsak kék.

A francia zászló kék sávja Szent Márton, hajdani galileai nemesember által szolgált ügy szimbóluma. Mint ismeretes, egy koldusnak adta kék színű, kettétört címerének felét, mely vagyona és rangja felének átruházását jelentette. A kék szín így vált a szegények gondoskodására és a gazdagok felelősségére irányuló jelképpé.

Az isteni lényeg ábrázolása a művészetben - főként a templomi festészetben - az arany mellett a kék színnel történik. Az ősi Kína viszont meglehetősen ambivalens módon viszonyult e színhez. Eredetileg nem is volt külön szavuk a kékre, a hagyományos művészetben a démonok és a szellemek arcát ábrázolták kék színnel.

Az-oreg-gitarosA 20. század elején számos művész felismerte a kék érzelmi erejét, és ezt a színt tette festészetének központi elemévé. Pablo Picasso „kék korszaka” (1901 - 1904) arra a festménysorozatára utal, melyben a kék és - kisebb mértékben - a zöld szín dominál. A meleg színeket nélkülöző kék periódus, mely a költői finomság és a személyes melankólia csodálatos kifejezése, nagymértékben hozzájárult Picasso stílusának átmenetéhez a klasszicizmusból az absztrakt művészetbe.

Oroszországban szimbolista Pavel Kuznyecov és a „Kék Rózsa” művészcsoport (1906 – 1908) a kék szint a fantasztikus és egzotikus atmoszféra kifejezésére használta. Németországban Vaszilij Kandinszkij és más orosz emigránsok hozták létre a Der Blaue Reiter (A kék lovas) nevű csoportot, mely a kék színnel a spiritualitást és az örökkévalóságot szimbolizálta. Henri Matisse intenzív kék színeket használt a tárlatlátogatók számára az érzelmei kifejezésére. Mint írta, "Egy bizonyos kék a lélek mélyére hatol.”


IKB-191Yves Klein (1928-1962) monokróm képfestő rövid élete során a kék színre koncentrált, meggyőződve, hogy az általa kifejlesztett színanyag, az IKB (International Klein Blue), tudatmódosító hatással bír. Maga Rembrandt is óva intett mindenkit attól, hogy túlságosan közel menjen képeihez, mert e szín hatása, energiája ártalmas lehet.

Klein azt is felfedezte, hogy a világ vallásainak több mint a fele Istent kék csatornákon, a vallásgyakorlás szimbólumain keresztül jeleníti meg, úgy, mint a Muszlimok kék mecsetei, Allah tengerkék szeme, a zsidó nők kék kendője, a buddhisták kék gyöngyei, valamint a keresztény szimbolikában az angyalok színe vagy a hindu Krisna színe. Ezen jelképek ereje bátorította Kleint a lélekre és elmére is együttes erővel ható szín tulajdonságainak kimerítésére. Egyes feltételezések szerint Klein halála mögött is a kék megmagyarázhatatlan bűvölete rejtőzhet, akárcsak Rembrandtnál.

A kék színnek a gyógyításban is jelentős szerepe van, hiszen nyugtató, relaxáló hatású. Ha rosszul alszunk a stressztől, belső feszültségtől, a kékre festett hálószoba megoldást nyújthat. Arról viszont nem szól a fáma, hogy ugyanezen hálószoba másra nem is alkalmas, így friss házasok lehetőleg kerüljék ezt a színt az első években.

A kettőség is megfigyelhető e szín kapcsán, hiszen míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jellegű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin princípiumra utal. Szimbolizálja a reményt, hűséget, bölcsességet, szaktudást, tisztaságot és a stabilitást.

Európa számos nyelvében megtalálható a spanyol ’sangre azul’ szószerinti fordítása, a kékvér kifejezés. A származásukra büszke kasztíliai nemesi családok terjesztették el, hogy az ő ereikben folyó vér kékebb, mint a móroké vagy a zsidóké. A fehér, napvédett bőrükön átsejlő kék erek valóban megkülönböztették őket a főként mezőgazdasági munkát végző, napbarnított lakosságtól.

A kékharisnya szó eredete pedig a 18. század közepére tehető, amikor Elizabeth Montagu néhány más nővel összefogva irodalmi kört alapított. A hölgyek szorgalmasan olvastak, sőt gyakran láttak vendégül tudósokat és művészeket.

Az angol ’feeling blue’ ("kék érzés") kifejezés rosszkedvet, depressziós hangulatot jelez, a németek ’blau sein’ ("kéknek lenni") idiómája - feltehetően a nagyivók kékes színű arca és orra miatt - a részegségre utal, az egyébként világoskék jelentésű orosz “голубой” szó pedig - ha jelzőként emberre használják - homoszexuálist jelent.

Eddig bármilyen hitet is tápláltunk a színek világáról, tanulmányozva tulajdonságaikat, talán a mi életünknek is jó szolgálatot tehetnek. A kékről most már tudjuk, hogy a nyugodt elme, a gyógyító erők, a kimozdíthatatlanság szimbóluma.

További olvasnivaló

Kurkuma drágán, kedvezményes áron, k…

Amikor 2010 nyarán megírtam cikkemet, az univerzális, jótékony sárgagyökérről, nem gondoltam, hogy nemsokára nálunk is felfedezik gyógyhatású szerként az addig csak felkapott konyhai fűszerként használt kurkumát. Talán néhány hónap telhetett...

Folytatás...

A személyiség fiziognómiai jelei

A kiváló személyiséget vékony bőre, közepes testalkata, ragyogó kék szemei, világos arcbőre, egyenes és elég eros haja, az egymáshoz közel lévő, de nem érintkező szemöldökök, a viccelődésben való mértéktartás...

Folytatás...

Beszédhang és karakter

A hang tökéletesen megfelel a hangképző lény karakterének, legyen az galambturbékolás, oroszlánordítás, tigrismorgás, tehénbőgés, báránybégetés, kakaskukorékolás, disznóröfögés, lónyerítés vagy szamárüvöltés, mindegyik hang jellemzi a tulajdonosát.Más a művelt, intelligens ember hangja...

Folytatás...

Az óceánok vándora - az albatrosz

A kampós csőrű - főleg halakkal táplálkozó - albatroszok a legnagyobb úszóhártyás lábú madarak. Egyes fajainak szárny-fesztávolsága eléri a 3 és fél métert. Elsősorban a déli félteke óceáni területein élnek...

Folytatás...

Erőpróbák, megpróbáltatások

Ahogyan az életünkben vannak hullámhegyek, vannak olyan életszakaszok is, amikor hullámvölgybe kerül az ember. Ahhoz meghatározhassuk a lehetséges elénk gördülő akadályokat, melyekbe az életutunk során ütközhetünk, meg kell ismernünk az...

Folytatás...

A tenyér nedvessége és szárazsága

A tenyerek nedvességének megfigyelése elsősorban akkor bír diagnosztikai jelentőséggel, ha a kezek - normális időjárási viszonyok között - a szokásosnál szárazabbak vagy nedvesebbek. A tenyér szárazságát külső vagy belső tényezők...

Folytatás...