A+ A A-

A színek üzenete – Miért a kék a legkedveltebb?

  • Közzétéve itt: Színek


A statisztikai felmérések szerint az emberiség kétötödének a kék a kedvenc színe, az elutasítottsága pedig még az 1%-ot sem éri el. Talán azért van ez, mert a legtöbb kéket - az ég, az óceánok, a folyók és a tavak színét - a Teremtő a természetnek adta. De elsősorban nem ez, hanem az egyik kedves olvasóm, Fülöp Eszter remek gyűjtése késztetett arra, hogy ismét e színnel rukkoljak elő. Az alábbiakban - némi kiegészítéssel - az ő írását olvashatják.

Az emberi szem akkor érzékel kék színt, amikor a megfigyelt fény hullámhossza a 450-495 nanométeres hullámhossztartományba esik. A magasabb frekvenciájú, ezért alacsonyabb hullámhosszú kékek fokozatosan ibolyába mennek át, míg az alacsony rezgésszámúak egyre inkább zöldnek látszanak. Ha már a fény látható tartományán belüli minőségét tisztáztuk, akkor hogyan foghatjuk fel a tartományon kívül eső univerzumot?

A kék szín látványa megfoghatatlanság, végtelenség érzetét ébreszti; nem csoda, hogy a világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal, a buddhizmusban pedig a szellem határtalanságának jelképe.

A történelem során Babilonban a bölcsesség színeként tisztelték, az ősi Egyiptomban az egek urával, Ámon istennel társították. Jézus kék ruhában beszélt a tanítványaihoz, a Szűz Máriáról készített ábrázolásokon a viselt ruha színe - akárcsak a skandinávok főistenének, Odinnak a palástjáé - ugyancsak kék.

A francia zászló kék sávja Szent Márton, hajdani galileai nemesember által szolgált ügy szimbóluma. Mint ismeretes, egy koldusnak adta kék színű, kettétört címerének felét, mely vagyona és rangja felének átruházását jelentette. A kék szín így vált a szegények gondoskodására és a gazdagok felelősségére irányuló jelképpé.

Az isteni lényeg ábrázolása a művészetben - főként a templomi festészetben - az arany mellett a kék színnel történik. Az ősi Kína viszont meglehetősen ambivalens módon viszonyult e színhez. Eredetileg nem is volt külön szavuk a kékre, a hagyományos művészetben a démonok és a szellemek arcát ábrázolták kék színnel.

Az-oreg-gitarosA 20. század elején számos művész felismerte a kék érzelmi erejét, és ezt a színt tette festészetének központi elemévé. Pablo Picasso „kék korszaka” (1901 - 1904) arra a festménysorozatára utal, melyben a kék és - kisebb mértékben - a zöld szín dominál. A meleg színeket nélkülöző kék periódus, mely a költői finomság és a személyes melankólia csodálatos kifejezése, nagymértékben hozzájárult Picasso stílusának átmenetéhez a klasszicizmusból az absztrakt művészetbe.

Oroszországban szimbolista Pavel Kuznyecov és a „Kék Rózsa” művészcsoport (1906 – 1908) a kék szint a fantasztikus és egzotikus atmoszféra kifejezésére használta. Németországban Vaszilij Kandinszkij és más orosz emigránsok hozták létre a Der Blaue Reiter (A kék lovas) nevű csoportot, mely a kék színnel a spiritualitást és az örökkévalóságot szimbolizálta. Henri Matisse intenzív kék színeket használt a tárlatlátogatók számára az érzelmei kifejezésére. Mint írta, "Egy bizonyos kék a lélek mélyére hatol.”


IKB-191Yves Klein (1928-1962) monokróm képfestő rövid élete során a kék színre koncentrált, meggyőződve, hogy az általa kifejlesztett színanyag, az IKB (International Klein Blue), tudatmódosító hatással bír. Maga Rembrandt is óva intett mindenkit attól, hogy túlságosan közel menjen képeihez, mert e szín hatása, energiája ártalmas lehet.

Klein azt is felfedezte, hogy a világ vallásainak több mint a fele Istent kék csatornákon, a vallásgyakorlás szimbólumain keresztül jeleníti meg, úgy, mint a Muszlimok kék mecsetei, Allah tengerkék szeme, a zsidó nők kék kendője, a buddhisták kék gyöngyei, valamint a keresztény szimbolikában az angyalok színe vagy a hindu Krisna színe. Ezen jelképek ereje bátorította Kleint a lélekre és elmére is együttes erővel ható szín tulajdonságainak kimerítésére. Egyes feltételezések szerint Klein halála mögött is a kék megmagyarázhatatlan bűvölete rejtőzhet, akárcsak Rembrandtnál.

A kék színnek a gyógyításban is jelentős szerepe van, hiszen nyugtató, relaxáló hatású. Ha rosszul alszunk a stressztől, belső feszültségtől, a kékre festett hálószoba megoldást nyújthat. Arról viszont nem szól a fáma, hogy ugyanezen hálószoba másra nem is alkalmas, így friss házasok lehetőleg kerüljék ezt a színt az első években.

A kettőség is megfigyelhető e szín kapcsán, hiszen míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jellegű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin princípiumra utal. Szimbolizálja a reményt, hűséget, bölcsességet, szaktudást, tisztaságot és a stabilitást.

Európa számos nyelvében megtalálható a spanyol ’sangre azul’ szószerinti fordítása, a kékvér kifejezés. A származásukra büszke kasztíliai nemesi családok terjesztették el, hogy az ő ereikben folyó vér kékebb, mint a móroké vagy a zsidóké. A fehér, napvédett bőrükön átsejlő kék erek valóban megkülönböztették őket a főként mezőgazdasági munkát végző, napbarnított lakosságtól.

A kékharisnya szó eredete pedig a 18. század közepére tehető, amikor Elizabeth Montagu néhány más nővel összefogva irodalmi kört alapított. A hölgyek szorgalmasan olvastak, sőt gyakran láttak vendégül tudósokat és művészeket.

Az angol ’feeling blue’ ("kék érzés") kifejezés rosszkedvet, depressziós hangulatot jelez, a németek ’blau sein’ ("kéknek lenni") idiómája - feltehetően a nagyivók kékes színű arca és orra miatt - a részegségre utal, az egyébként világoskék jelentésű orosz “голубой” szó pedig - ha jelzőként emberre használják - homoszexuálist jelent.

Eddig bármilyen hitet is tápláltunk a színek világáról, tanulmányozva tulajdonságaikat, talán a mi életünknek is jó szolgálatot tehetnek. A kékről most már tudjuk, hogy a nyugodt elme, a gyógyító erők, a kimozdíthatatlanság szimbóluma.

További olvasnivaló

Chopin kézelemzése

Bár a fényképek alapján ebben egyáltalán nem lehetek biztos, de ránézésre a kezek elasztikusnak látszanak, és a kézbőr az átlagosnál finomabbnak tűnik. Az ilyen kezek tulajdonosai emocionálisan érzékenyek és rendkívül...

Folytatás...

Koldusok, leprások, szent emberek

Kovalam tengerpartját nemcsak egészséges gyereksereg népesíti be, hanem akadnak itt szerencsétlen sorsú, valamilyen rendellenességtől, betegségtől szenvedők is. A partrésznek megvannak a maga koldusai, elesettjei, akik naponta elzarándokolnak ide egy...

Folytatás...

Szemölcsök III. - Keletkezésükkel ka…

A nép körében sokféle kifejezés élt, vagy él még ma is a szemölcsre, a Magyar Néprajzi Lexikon számos elnevezést - bibircsók, bibircsó, borsóka, fökin, fökény, kinövés, köszfin, lencse, sömötyű, sümőcs...

Folytatás...

Anna kézelemzése

A kezek szilárdnak, rugalmatlannak tűnnek, ami arra utalhat, hogy gazdájuk nehezen alkalmazkodik a hirtelen, váratlanul jött helyzetekhez, eseményekhez. A valóság talaján élő emberként meglehetősen keményfejű, konzervatív. Mély érzéseiről nem szívesen...

Folytatás...

A gyógyító fekete ribiszke és a bel…

Bajban vagyok, miként nevezzem ezt a bogyós gyümölcsöt, ribiszkének vagy ribizlinek, mert mindkét név elfogadott és használatos. Különösebben méltatni sem kívánom, mert a neten bőséges információ található róla, fölösleges lenne...

Folytatás...

Ágyék, lágyék, szeméremdomb

Bár régebben különbséget tettek a combok és a has választó vonalát (árkát) jelentő lágyék, és a medencetáji és az alatti testrészt - vagyis a külső nemi szervek fölött elhelyezkedő zsírpárnát...

Folytatás...