A középkorban a zöldet a szerencsétlenség és a gonosz színének tartották, és sokan magával a sátánnal társították. Egyesek annyira babonásak voltak, hogy véletlen sem öltöttek volna zöld ruhát magukra. A nyugati kultúrákban idővel az emberek fokozatosan elválasztották a zöldet a gonosztól. A sors és a véletlen szimbólumává vált - pozitív és negatív értelemben egyaránt.
Bizonyos körülmények között a zöldet az instabilitással, a bizonytalansággal és a mulandósággal hozzák kapcsolatba, mivel e szín a szerelmet, a reményt, fiatalságot és a játékot, sportot jeleníti meg. Elég csak a kártya- és rulett asztalokra gondolni, melyek színe a 18. század óra világszerte zöld, de ugyancsak ilyenek a billiárd-, a pingpongasztalok, a tenisz-, a futball- és a baseball pályák is. A bizonytalanság, a véletlen, a győzelem és a vereség mindegyike zöld színt ölt.
A zöld szín jó tulajdonsága, hogy nyugtató hatással van az idegrendszerre, segíti a relaxálást, jót tesz a stressz ellen. A zöld környezet nyugalmat sugároz, komfortérzetet ad, és kapcsolatot teremt a természettel. A tavaszi időszak, a fiatalság, a remény, a megújulás és az új élet születésének a színe. Hitet, boldogságot, halhatatlanságot és az igazság diadalát hirdeti. A zöld és az ibolya keveréke ösztönzően hat a bizonytalan személyiségre. A zöld megnyugtat, mentálisan és fizikailag egyaránt ellazít, csillapítja depressziót, idegességet, szorongást, a felfrissülés, önkontroll és a harmónia érzését kelti. A természetes zöld felüdítő, természetes egyensúlyát adja a kék hűvösének és a sárga melegének. Világszerte a zöldet használják a biztonság kifejezésére. Mivel a természetben mindenütt jelen van, ideális háttérszín a belsőépítészetben.
Szimbolikus jelentéséről számos kifejezésünk is tanúskodik. A jelzőlámpán kigyulladó zöld fény szabad utat, a megállás után indulási, továbbhajtási engedélyt jelez; a tapasztalatlan, gyakorlatlan emberre azt mondják, hogy zöldfülű; aki ostobaságot, szamárságot beszél, sok zöldséget hord össze; akit irritál mások sikere, sárga vagy zöld az irigységtől. Shakespeare óta a féltékenység megszemélyesítője a „zöldszemű szörny”. Az angolok szerint, akinek különleges érzése van a növények, a virágok gondozásához, annak „zöldek az ujjai” (Amerikában: zöld hüvelyujja van). E szólás valószínűleg a növények leveleiben, hajtásaiban lévő klorofilra utalhat, mely zöldre festi a velük munkálkodó kertészek ujjait.
A zöldnek jó néhány szinonimája, illetve árnyalata van: élénkzöld, haragoszöld, méregzöld; sötétzöld, mélyzöld, fűzöld, levélzöld, spenótzöld, mohazöld, lagúnazöld, tengerzöld, olajzöld, palackzöld, olivazöld, fenyőzöld, smaragdzöld; világoszöld, halványzöld, pasztellzöld, almazöld, banánzöld, penészzöld; türkiz, kékeszöld, türkizzöld. Ezért is használják a zöldet az éjjellátó készülékekben, mert erre a színre a legérzékenyebb az emberi szem, és ennek képes a legtöbb árnyalatát megkülönböztetni.
Mint az élet színe a megújulást, az újjászületést, az egészséget és az élő természetet szimbolizálja. A zöld pihentető, némileg a kékhez hasonló nyugtató hatással. Azt mondják, az idő is gyorsabban múlik egy zöld szobában. Negatív oldalát tekintve a féltékenység vagy irigység és az éretlenség, átvitt értelemben a tapasztalatlanság színe. Míg kedvező aspektusában a termékenység, halhatatlanság, szabadság érzése, a vendégszeretet, az intuíció és a bölcsesség kapcsolódik hozzá, kedvezőtlen olvasatában viselete, használata a melankólia, a passzivitás és a döntésképtelenség jele.
Természetben a tavaszt idézi, pirossal társítva a karácsony színe. Kékkel kombinálva a természetet - a vizet és az erdőt - tükrözi vissza, és új kezdetet, növekedést jelezhet. Lévén egyszerre melegítő és hűsítő hatású, a zöld szín egyensúlyt, harmóniát és stabilitást sugall. Számos árnyalata friss, tavaszias érzést kelt a szemlélőben.
A zöld növények, ételek, a zöld tárgyak használata rendkívül elterjedt a ceremóniákban és gyógyító praktikákban. Nagy szerepet kap az alternatív gyógyászatban is. Mindezek ellenére - attól függően, hogy milyen kontextusban jelenik meg - a zöld jelképezheti a balszerencsét, a szerencsétlenséget, sőt még a halált is.
A 19. századig nem volt szokás a menyasszonyi ruha vásárlása, a házasodni készülő lányok az esküvőre a legszebb ruhájukat öltötték magukra. Azonban a zöld színt öltözékükben gondosan elkerülték, ugyanis ha egy lánynak zöld ruhája volt, az azt jelentette, hogy a hölgy könnyűvérű, hiszen mi mástól kaphatott volna az ilyen színt, mint a rendszeres „fűben hempergéstől”.
De nem volt ajánlatos a zöld öltözék a színészek számára sem, annyira nem, hogy a babona még ma is balszerencsésnek tartja az ilyen színű jelmez viseletét. Egyes elképzelések szerint ez a hiedelem még abba az időkbe nyúlik vissza, amikor az előadásokat a szabadban tartották. A zöld ruhát öltő színész beleolvadt a környezetébe, nehéz volt megkülönböztetni a fűtől, bokroktól, fáktól. Egy másik lehetséges ok, hogy az arcukra vetődő zöld fény - messziről nézve - a hullához hasonló kinézetűvé tette őket. A többség azonban Molière személyével hozza összefüggésbe ezt a hiedelmet. A híres drámaíró Párizsban, 1673. február 17-én új darabja, a Képzelt beteg negyedik előadásán - miközben a címszerepet játszotta - rosszul lett, és néhány órával később meghalt. Molière öltözéke - a ruha, amelyben elhunyt - zöld színű volt. Azóta tartja magát a színészek körében az a babona, hogy nagyon balszerencsés a színpadon zöld ruhát viselni. Ennek ellenére, a színpadra lépésre váró színészek pihenőhelyét zöld szobának nevezik. De nemcsak a színészek tartanak e színtől, azt mondják, hogy ha zöld cérnával varrnak a bemutató előestéjén, balszerencsét hoz a divatháznak.
E szín fontos szerepet játszik a különböző népek kultúrájában valamint a vallásokban is. Írország szimbolikus színeként a zöld jeleníti meg a kövérfüvű legelőket, a zöld hegyoldalakat, és Szent Patrikot, az ország védőszentjét. Az írek számára e szín elsősorban a reményt szimbolizálja, amikor zöld ruhát öltenek magukra, azt jelzik ezzel, hogy valami jóra, kedvező változásra áhítoznak.
Az aztékok a zöldet királyi (fejedelmi) színnek tartották, mert ez volt az azték törzsfőnökök által használt/viselt szuruku (madár) tollak színe. Japánban a zöldet az örök élet színének tekintik. Kínában a jádekő az erényt és a szépséget reprezentálja.
A kelta mitológiában a termékenység istenét a zöld színnel társították. A Skót- Felföldön a tisztelet, a megbecsülés jeleként zöld ruhát öltöttek. Portugáliában a zöld a remény színe, mivel a tavasszal társítják. Líbia zöld zászlaja az egyedüli nemzeti zászló, amely egyetlen szín tartalmaz.
Míg a hinduk és a buddhisták számára egyaránt életet vagy halált, egyes észak-afrikai muszlimoknak pedig növekedést és korrupciót, számos vallásban a zöld szín a feltámadást és a megújulást jelképezi.
Gardájában és a Mzab-völgy más részein háddzs idején a házakat zöldre festik, ezzel jelezve, hogy a lakóik elzarándokoltak Mekkába. A zöld, a kékeszöld és a kék szent színek Iránban, a Paradicsomot szimbolizálják.
A zöld a Vénusz, a szerelem és a szépség római istennőjének a színe. Mohamed próféta zöld köntöst és turbánt viselt. A zöld szín misztikus és mágikus tulajdonságokat jelez Arthur király történetében.
A katolikus egyház a zöld színt a vasárnappal kapcsolja össze, és a vasárnapi istentiszteleteken az oltárterítő rendszerint zöld színű. A halványzöld a keresztség jelvénye. A zöld szín Írországban az ír-katolikusokat, míg a narancssárga az ír-protestánsokat reprezentálja. Az ökológia iránt elkötelezettek mozgalmuk szimbólumaként ugyancsak a zöld színt választották.
Talán kevésbé ismert, hogy az impresszionista festők által oly kedvelt abszint története is összekapcsolódik e színnel. Az 1840-es algériai háborúban a betegségek megelőzésére sikeresen használt ital ideje a 19. század második felére jött el. A francia katonák beszámolói révén annyira népszerűvé vált, hogy 1860-as évekre a párizsi kávéházakban kialakult a „zöld óra” ("l'heure verte") fogalma: délután öt órakor a lakosság egyre nagyobb része ült kávéházakba és bárokba (némelyeket abszintháznak neveztek), hogy abszintot fogyasszon.
Azt mondják, aki sötétzöld autót vásárol, valószínűleg hagyománytisztelő, tisztességes, kiegyensúlyozott ember. Ha azonban az újonnan vett gépkocsi színe világos sárgászöld, az illető egészen más benyomást kelt a környezetében: az ilyen fickót divatkedvelő, kissé hóbortos, vidám és élénk személynek tartják.
A kert- és tájépítészetben a hűvösebb színek egyike, nyugtató hatást ad a kertnek. A zöld növények vizuálisan kisebbnek tűnnek, ezáltal segítenek abban, hogy a kis tér nagyobbnak látszódjon. A zöld kiegészítő színe a kertben a piros; a vörös virágok gyönyörűen kirajzolódnak a zölddel szemben.
