A+ A A-

A fehér nemcsak ártatlanságot és tisztaságot jelez, sokfelé a gyász színe is

  • Közzétéve itt: Színek


A fehér szín kedvező hatással van fizikai és lelki állapotunkra. Szellemi frissességet ad, megtisztítja a gondolatainkat, lehetővé teszi, hogy tiszta lappal kezdjük a dolgokat. Jelenléte a környezetünkben arra ösztönöz, hogy felszámoljuk a rendetlenséget, vagy elhárítsuk az útból az akadályokat. A feketéhez hasonlóan, majdnem minden más színnel jól mutat. Az emberi szem számára a fehér ragyogó szín, némelyeknek azonban fejfájást okozhat. A túlságosan fényes fehér látásromláshoz, vaksághoz vezethet.

Szimbolikus értelemben a fehér ártatlanságot, tisztaságot, erkölcsösséget áraszt magából. Az orvosok fehér köpenyt viselnek, a menyasszonyok hagyományosan hosszú fehér ruhát öltenek magukra, és fehér deszkakerítés veszi körül a biztonságos és boldog lakásokat, otthonokat. Emellett a fehér a tiszteletadás, az egyszerűség, a béke és a szelídség, a pontosság, a születés és a fiatalság, továbbá a tél, a hó és a hideg, a kórház és a sterilitás, valamint a házasság (zsidó-keresztény hagyomány) és a halál (egyes keleti kultúrák) színe is. Az orvosi fehér köpeny eredete viszont még másfélszáz évre sem nyúlik vissza. Az 1800-as években a tudósok még többnyire bézs színű öltözéket hordottak. A hivatásos gyógyászok a 19. század végén választották a fehér színt. Erre a gyógyulás és a felépülés reményében esett a választás.

A legtöbb esetben a fehér, mint semleges háttérszín jelenik meg, és - még ha valamelyikük csekély mértékben is van csak jelen - a többi szín az, amely a dizájn üzenetének, értelmének a lényegét hordozza. Olykor a semleges bézs, elefántcsont- vagy a krémszínek is hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint a fehér, azonban jóval tompítottabbak és kevésbé csillogóak. Ha sokat használnak a fehérből, nyárias hatást kelt. Kis mennyiségben viszont enyhíti a téli képet, vagy a havat idézi fel.

Szimbolikus jelentése miatt a fehéret a tisztaság, az erkölcsösség vagy a szelídség kifejezésére használják. A színskálán az isteni fény, a rend, a tisztaság színe, a tökéletesség, az ártatlanság, a tiszta érzelmek jelképe. Világos és pasztellszínekkel lágy, tavaszra emlékeztető hatást kelt, és élőbbé teszi a palettát. Különösen a vörös, kék és a zöld színárnyalatai válnak a fehértől feltűnőbbé, fényesebbé. A vörös, fehér és kék együttesen sokak számára a patriotizmus, a hazaszeretet színei. A kínaiak szerint a fehér az anyatej színe, és mint ilyen a higgadtságot, a tisztaságot, a becsületet és az életet szimbolizálja.

A nyugati országok legtöbbjében a fehér a menyasszonyi ruhák színe. Keleten és Afrika egyes részein viszont a gyászé és a temetési szertartásé. Ám nem mindig volt jellemző ez az ellentét; a középkori Európa felsőbb köreiben nem a fekete, hanem a fehér volt a legmélyebb gyász színe, a francia királynők számára egykoron kötelező volt a fehér gyászruha (deuil blanc) viselete. Ez a hagyomány Spanyolországban még a 15. század végén is élt. Egyes kultúrákban a fehér a királyok vagy az istenek színeként jelenik meg. Az angyalokat jellemzően fehér öltözékekben ábrázolják. A régi görögök - hogy élvezetes álmaik legyenek - a lefekvéshez fehér ruhába bújtak. A régi vadnyugati filmekben egykoron a jó ember jellemzően, a rossz pedig fekete ruhát viselt.

Egyes népek a fehérnek számos árnyalatát megkülönböztetik. A japánok hat különböző kifejezést használnak a fehérség meghatározására, a természet színpompáját ritkán élvező eszkimók pedig - a hó állapotától függően - 17 különféle szóval jelölik a fehér különböző árnyalatait.

A fehér - mivel valójában nem egy szín, ugyanis akkor jelenik meg, ha a fény teljes spektruma együtt látható, vagy amikor a vörös, a sárga és a kék színt összekeverjük - igen fontos szerepet játszik a buddhizmus szín-szimbolizmusában. A fehérben ugyanis minden jelen van, semmi sincs benne elrejtve, eltitkolva vagy megkülönböztetve. Ezért látható Szaraszvati, a tanulás és tudás istennője fehér színű ruhában. És csakugyan, a tanítás és az ismeret nem rejthető el, mindenki számára nyitott és elérhető. A fehér egyszerre hideg, mint hó, és forró, mint az izzó fém. Ezek mindegyike életveszélyes, így a halálra, a dolgok végére emlékeztetnek bennünket. Ez az oka annak, hogy Tára istennő, akitől imádói hosszú életet remélnek, fehér színben van ábrázolva. Emellett ő az erkölcsösség, a szentség és a tisztaság reprezentánsa; ő az, aki kivezeti az embereket a rabság sötétségéből.

A fehér szín számos buddhista legendában is megjelenik, az egyik legismertebb közülük Buddha születésének a története. A legenda szerint Mája királynő (Buddha édesanyja) egy fehér elefánttal álmodott, aki a levegőben repülve a törzsével hozzáért a jobb oldalához. Korábbi életeiben - ahogyan a dzsátakák írják - Buddha számos alkalommal volt fehér elefánt. Úgy tartják, hogy az elefánt képében Buddha maga szállt le a földre, hogy megszülethessen. Ezért az álom Mája királynő számára a szeplőtlen születést reprezentálja, vagyis a szellem diadalát a test felett.

Indiában a fehér a temetési és a gyászszertartások mindenki számára elfogadott színe, Az egyetlen szín, melyet az özvegyek viselhetnek. Ugyanis a fehér az indiaiak szemében az összes fényt és színt eltaszítja magától, ezért, amikor egy özvegy fehér ruhát ölt magára, elszakítja magát az élvezetektől a luxustól, és a normális közösségi élettől. Tágabb értelemben a béke és a tisztaság színének tekintik, és India déli felén az erőszakot és a rombolást reprezentáló vörös szöges ellentéteként jelenik meg.

Az ősi Egyiptomban a fehér szín a mindenhatóságot és a tisztaságot idézte. Színességének hiánya miatt az egyszerű és a szent dolgok színe volt. A szent város, Memphis neve „fehér falakat” jelentett. A szent szertartásokon a papok fehér szandálokat viseltek. A különféle rituálékon használt tárgyak: serlegek, kupák, balzsamozó asztalok fehér alabástromból készültek. A fehér Felső-Egyiptom címerszíne volt. Az egyiptomi művészetben használt tiszta fehér színt krétából és gipszből keverték ki.

A kereszténységben a fehér liliom Madonnát reprezentálja, de a szentháromság szimbolikája is többnyire a fehér, a hét szentség közül pedig a keresztségé. Jom Kippur idején a főrabbi fehérbe öltözik, hogy helyreállítsa az isten és az ember közötti barátságot. A Bibliában a fehér a fény színét jeleníti meg, és az Isten jelvénye.

A fehér karácsony, a fehér zászló, a fehérnemű valamennyien jól ismerjük; viszont valószínűleg kevésbé köztudott, hogy az ultrakonzervatív politikusokat olykor fehéreknek nevezik, vagy az, hogy a fehér toll a gyávaság szimbóluma. Az angolszász világban az olyan tulajdonnak, melynek nincs értéke a gazdája számára, fehér elefánt; az udvariasságból, tapintatból elkövetett apró, többnyire ártatlan füllentésnek pedig fehér hazugság a neve.

Érdekességként megemlítést érdemel, hogy a kereskedelemi forgalomban a fehérnek több árnyalata található, mint bármelyik más színnek, vagy az, hogy Amerikában a fehér pólókból vásárolnak a legtöbbet. A fehér színű ruhára jellemző egyedül, hogy áttetszővé válik, amikor nedves.

A fehér autó gazdája kifinomult ízlésről, válogatós, olykor finnyás természetről árulkodik. A fehér szín álmáról viszont azt tartják, hogy boldogságot hoz a családban. Az álomban felbukkanó fehér kastélyok a célok megvalósítását, a vágyak beteljesülését és a spirituális tökéletesedést jelképezik.

A kerttervezésben és a tájépítészetben a fehéret semlegesnek tekintik, általában a többi szín háttereként használják. Mivel megvilágítást, fényt ad a környezetének, jó választás a sötétebb részekre. Vannak kertek, melyek csupa fehér virágú növényből állnak. Ezek olyan illúziót keltenek, mintha holdfényben ragyognának, különösen azokra a helyekre ajánlják, ahol az esti óráinkat töltjük. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy a fehér, illetőleg halovány színű virágok sokkal illatosabbak, mint színesebb párjaik.

Azt mondják, hogy az összes közül a - kínai császárok által közkedvelt - fehér teák a legfinomabbak. A tealeveleket nagy gonddal választják ki, ügyelve arra, hogy csak a legfiatalabbakat használják. A legfinomabb változatait - párját rikító finomságukért és természetes édességükért - igen nagyra értékelik. A French Vanilla (vanília sodó) édes és bársonyos aromája megnyugtat, megvigasztal, lecsillapít, megtisztít. A gardénia erős virágillata hangulatjavító és érzéki vonzerőt sugároz.

További olvasnivaló

Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony…

Bár nálunk csak a középkorban (a 15. század táján) jelent meg a nemesi konyhákban, tőlünk délebbre – a Földközi tenger térségében – már évezredek óta jól ismert ez a Délkelet-Ázsiában...

Folytatás...

Vízkereszt

E napon a katolikus egyház az Úr megjelenésére (Epiphania Domini) emlékezik. A nálunk Vízkeresztnek nevezett napot, melynek elnevezése a görög epiphameia "megnyilvánulás" szóból származik, a 4. század vége óta...

Folytatás...

Irán - Ritka a több feleség

  A fogadtatás rendkívül barátságos, azonnal kávéval, kólával kínálnak. Kísérőnket, Abdit viszont nem engedik be, egy darabig még elvitatkozik, majd megnyugvással veszi tudomásul, hogy a követség garanciát vállal arra, hogy visszatértéig...

Folytatás...

A nyak

A nyak fiziognómiai megítéléséről, hozzám hasonlóan, mások is valószínűleg keveset tudhatnak. Ha számba veszem, milyen formájú nyakak vannak, magam is képes vagyok felsorolni néhányat: vannak hosszú- és rövid-, hájas- és...

Folytatás...

Mit jelentett az esküvői ing ajándékozás…

Kedves Erzsébet!A nagymamám mesélte, hogy az ő idejében még az volt a szokás, hogy a házasságkötés előtt a menyasszony jegyinget ajándékozott a vőlegénynek. Mit jelképezett ez, mi lehetett e tradíció...

Folytatás...

Brunner Erzsébet festőművésznél

Ezúttal nem az autóriksás útjaink során megszokott irányba, a Connaught Place felé indulunk, hanem a számunkra a piacáról ismert Szarodzsini Nagart délről megkerülve Rabindra Nagar felé vesszük az irányt...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?