A+ A A-

A fehér nemcsak ártatlanságot és tisztaságot jelez, sokfelé a gyász színe is

  • Közzétéve itt: Színek


A fehér szín kedvező hatással van fizikai és lelki állapotunkra. Szellemi frissességet ad, megtisztítja a gondolatainkat, lehetővé teszi, hogy tiszta lappal kezdjük a dolgokat. Jelenléte a környezetünkben arra ösztönöz, hogy felszámoljuk a rendetlenséget, vagy elhárítsuk az útból az akadályokat. A feketéhez hasonlóan, majdnem minden más színnel jól mutat. Az emberi szem számára a fehér ragyogó szín, némelyeknek azonban fejfájást okozhat. A túlságosan fényes fehér látásromláshoz, vaksághoz vezethet.

Szimbolikus értelemben a fehér ártatlanságot, tisztaságot, erkölcsösséget áraszt magából. Az orvosok fehér köpenyt viselnek, a menyasszonyok hagyományosan hosszú fehér ruhát öltenek magukra, és fehér deszkakerítés veszi körül a biztonságos és boldog lakásokat, otthonokat. Emellett a fehér a tiszteletadás, az egyszerűség, a béke és a szelídség, a pontosság, a születés és a fiatalság, továbbá a tél, a hó és a hideg, a kórház és a sterilitás, valamint a házasság (zsidó-keresztény hagyomány) és a halál (egyes keleti kultúrák) színe is. Az orvosi fehér köpeny eredete viszont még másfélszáz évre sem nyúlik vissza. Az 1800-as években a tudósok még többnyire bézs színű öltözéket hordottak. A hivatásos gyógyászok a 19. század végén választották a fehér színt. Erre a gyógyulás és a felépülés reményében esett a választás.

A legtöbb esetben a fehér, mint semleges háttérszín jelenik meg, és - még ha valamelyikük csekély mértékben is van csak jelen - a többi szín az, amely a dizájn üzenetének, értelmének a lényegét hordozza. Olykor a semleges bézs, elefántcsont- vagy a krémszínek is hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint a fehér, azonban jóval tompítottabbak és kevésbé csillogóak. Ha sokat használnak a fehérből, nyárias hatást kelt. Kis mennyiségben viszont enyhíti a téli képet, vagy a havat idézi fel.

Szimbolikus jelentése miatt a fehéret a tisztaság, az erkölcsösség vagy a szelídség kifejezésére használják. A színskálán az isteni fény, a rend, a tisztaság színe, a tökéletesség, az ártatlanság, a tiszta érzelmek jelképe. Világos és pasztellszínekkel lágy, tavaszra emlékeztető hatást kelt, és élőbbé teszi a palettát. Különösen a vörös, kék és a zöld színárnyalatai válnak a fehértől feltűnőbbé, fényesebbé. A vörös, fehér és kék együttesen sokak számára a patriotizmus, a hazaszeretet színei. A kínaiak szerint a fehér az anyatej színe, és mint ilyen a higgadtságot, a tisztaságot, a becsületet és az életet szimbolizálja.

A nyugati országok legtöbbjében a fehér a menyasszonyi ruhák színe. Keleten és Afrika egyes részein viszont a gyászé és a temetési szertartásé. Ám nem mindig volt jellemző ez az ellentét; a középkori Európa felsőbb köreiben nem a fekete, hanem a fehér volt a legmélyebb gyász színe, a francia királynők számára egykoron kötelező volt a fehér gyászruha (deuil blanc) viselete. Ez a hagyomány Spanyolországban még a 15. század végén is élt. Egyes kultúrákban a fehér a királyok vagy az istenek színeként jelenik meg. Az angyalokat jellemzően fehér öltözékekben ábrázolják. A régi görögök - hogy élvezetes álmaik legyenek - a lefekvéshez fehér ruhába bújtak. A régi vadnyugati filmekben egykoron a jó ember jellemzően, a rossz pedig fekete ruhát viselt.

Egyes népek a fehérnek számos árnyalatát megkülönböztetik. A japánok hat különböző kifejezést használnak a fehérség meghatározására, a természet színpompáját ritkán élvező eszkimók pedig - a hó állapotától függően - 17 különféle szóval jelölik a fehér különböző árnyalatait.

A fehér - mivel valójában nem egy szín, ugyanis akkor jelenik meg, ha a fény teljes spektruma együtt látható, vagy amikor a vörös, a sárga és a kék színt összekeverjük - igen fontos szerepet játszik a buddhizmus szín-szimbolizmusában. A fehérben ugyanis minden jelen van, semmi sincs benne elrejtve, eltitkolva vagy megkülönböztetve. Ezért látható Szaraszvati, a tanulás és tudás istennője fehér színű ruhában. És csakugyan, a tanítás és az ismeret nem rejthető el, mindenki számára nyitott és elérhető. A fehér egyszerre hideg, mint hó, és forró, mint az izzó fém. Ezek mindegyike életveszélyes, így a halálra, a dolgok végére emlékeztetnek bennünket. Ez az oka annak, hogy Tára istennő, akitől imádói hosszú életet remélnek, fehér színben van ábrázolva. Emellett ő az erkölcsösség, a szentség és a tisztaság reprezentánsa; ő az, aki kivezeti az embereket a rabság sötétségéből.

A fehér szín számos buddhista legendában is megjelenik, az egyik legismertebb közülük Buddha születésének a története. A legenda szerint Mája királynő (Buddha édesanyja) egy fehér elefánttal álmodott, aki a levegőben repülve a törzsével hozzáért a jobb oldalához. Korábbi életeiben - ahogyan a dzsátakák írják - Buddha számos alkalommal volt fehér elefánt. Úgy tartják, hogy az elefánt képében Buddha maga szállt le a földre, hogy megszülethessen. Ezért az álom Mája királynő számára a szeplőtlen születést reprezentálja, vagyis a szellem diadalát a test felett.

Indiában a fehér a temetési és a gyászszertartások mindenki számára elfogadott színe, Az egyetlen szín, melyet az özvegyek viselhetnek. Ugyanis a fehér az indiaiak szemében az összes fényt és színt eltaszítja magától, ezért, amikor egy özvegy fehér ruhát ölt magára, elszakítja magát az élvezetektől a luxustól, és a normális közösségi élettől. Tágabb értelemben a béke és a tisztaság színének tekintik, és India déli felén az erőszakot és a rombolást reprezentáló vörös szöges ellentéteként jelenik meg.

Az ősi Egyiptomban a fehér szín a mindenhatóságot és a tisztaságot idézte. Színességének hiánya miatt az egyszerű és a szent dolgok színe volt. A szent város, Memphis neve „fehér falakat” jelentett. A szent szertartásokon a papok fehér szandálokat viseltek. A különféle rituálékon használt tárgyak: serlegek, kupák, balzsamozó asztalok fehér alabástromból készültek. A fehér Felső-Egyiptom címerszíne volt. Az egyiptomi művészetben használt tiszta fehér színt krétából és gipszből keverték ki.

A kereszténységben a fehér liliom Madonnát reprezentálja, de a szentháromság szimbolikája is többnyire a fehér, a hét szentség közül pedig a keresztségé. Jom Kippur idején a főrabbi fehérbe öltözik, hogy helyreállítsa az isten és az ember közötti barátságot. A Bibliában a fehér a fény színét jeleníti meg, és az Isten jelvénye.

A fehér karácsony, a fehér zászló, a fehérnemű valamennyien jól ismerjük; viszont valószínűleg kevésbé köztudott, hogy az ultrakonzervatív politikusokat olykor fehéreknek nevezik, vagy az, hogy a fehér toll a gyávaság szimbóluma. Az angolszász világban az olyan tulajdonnak, melynek nincs értéke a gazdája számára, fehér elefánt; az udvariasságból, tapintatból elkövetett apró, többnyire ártatlan füllentésnek pedig fehér hazugság a neve.

Érdekességként megemlítést érdemel, hogy a kereskedelemi forgalomban a fehérnek több árnyalata található, mint bármelyik más színnek, vagy az, hogy Amerikában a fehér pólókból vásárolnak a legtöbbet. A fehér színű ruhára jellemző egyedül, hogy áttetszővé válik, amikor nedves.

A fehér autó gazdája kifinomult ízlésről, válogatós, olykor finnyás természetről árulkodik. A fehér szín álmáról viszont azt tartják, hogy boldogságot hoz a családban. Az álomban felbukkanó fehér kastélyok a célok megvalósítását, a vágyak beteljesülését és a spirituális tökéletesedést jelképezik.

A kerttervezésben és a tájépítészetben a fehéret semlegesnek tekintik, általában a többi szín háttereként használják. Mivel megvilágítást, fényt ad a környezetének, jó választás a sötétebb részekre. Vannak kertek, melyek csupa fehér virágú növényből állnak. Ezek olyan illúziót keltenek, mintha holdfényben ragyognának, különösen azokra a helyekre ajánlják, ahol az esti óráinkat töltjük. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy a fehér, illetőleg halovány színű virágok sokkal illatosabbak, mint színesebb párjaik.

Azt mondják, hogy az összes közül a - kínai császárok által közkedvelt - fehér teák a legfinomabbak. A tealeveleket nagy gonddal választják ki, ügyelve arra, hogy csak a legfiatalabbakat használják. A legfinomabb változatait - párját rikító finomságukért és természetes édességükért - igen nagyra értékelik. A French Vanilla (vanília sodó) édes és bársonyos aromája megnyugtat, megvigasztal, lecsillapít, megtisztít. A gardénia erős virágillata hangulatjavító és érzéki vonzerőt sugároz.

További olvasnivaló

India - Reng a Gangesz hídja

Becsukott szemmel is tudnám, hogy átléptünk Uttár Pradés államba, hiszen végre sima az aszfalt, viszonylag széles, jó minőségű az út. Az Északi Tartomány jelentésű Uttar Pradés India legnépesebb állama, az...

Folytatás...

Május

A hónap elnevezése feltehetően a régi rómaiaktól származik, akik a föld termését oltalmazó Maia istennőnek május elsején áldozatot mutattak be. A briteknél egykoron „thrimilce” néven szerepelt e hónap a...

Folytatás...

Pandzsáb története dióhéjban

Hosszú út áll előttünk, egész éjjel buszon leszünk. Holnap reggelre érünk Ódelhibe. Van időm spekulálni, élményeim feldolgozni, feldobott kedélyem valószínűleg sokáig messzire űzi álmom. Lám milyen hálátlan az emberi...

Folytatás...

Fog-babonák

A 16. században élt - a tenyérjóslásban és a fiziognómiában egyaránt jártas - nürnbergi Jean Indagine szerint a szabályos fogsor egyenes és becsületes jellemről árulkodik; a hegyes és egymáshoz...

Folytatás...

A tél közepéig se hó, se hideg - Máskor …

A média úgy ír és számol be a mostani - a 2013-14-es - évforduló enyhe, szinte tavaszias időjárásáról, mintha egyedülálló jelenség lenne. Valóságos csodaként írják le, hogy többfelé havazott az...

Folytatás...

Búcsú Újdelhitől

Riksásunk ezúttal egy kék turbános szikh, arca rókás ravasz, szakálla cérnára pödörve eltűnik turbánja alatt. Jól vezet, legalábbis jobban, mint hindu kollégái. A műszerfal szent guruk képeivel teleragasztva, két oldalt...

Folytatás...