Rosta Erzsébet weboldala


A nők és a férfiak között egyaránt jó néhányan vannak, akik a szeretkezés izgalmában a nemi szervekhez és gyakran az ürülékhez kapcsolódó illetlen, olykor durva szavakat használnak. Ezt a tevékenységet koproláliának nevezik, amely voltaképpen az önajzást segíti, illetve tudattalanul is jelzi, hogy a személyiség felszabadul. A koprofília azonban még ezen is jócskán túlmegy, ugyanis olyan szexuális élvezetet és közösülést jelent, melyben alapvető szerepe van a vizeletnek és az ürüléknek. Az utóbbit az aktus közben gyakran a partner hasán vagy mellén kenik szét.

A koprofília az ürülék okozta gyönyör kedvelőinek a szexuális gyakorlata, melyben a széklet szaga, íze és érintése okoz szexuális kielégülést. Röviden az ürülékhez, mint szexuális örömforráshoz való vonzódás. A görög kópros, „ürülés/ürítés” és filia, „vonzódás, szeretet” szavakból összetett koprofilia (melyet koprolagniának vagy szkatofíliának is neveznek) a széklet ürítéséhez kapcsolódó szexuális izgalom, és/vagy a fécesz szemlélése vagy „illatának” élvezete. A koprofíl személy féceszevő, vagy a szennyezettséghez szexuálisan vonzódó ember is lehet. Ez a perverzió olykor különös módon keveredik a mazochizmussal. Richard Freiherr von Kraft-Ebbing (1840-1902) vezette be 1894-ben a „stercoracism” terminológiát, mely a scatofíliát és a rögeszmés piszkosságot foglalja magában.

A koprofíliához hasonló anomáliával állhat összefüggésben a nem szervi eredetű székletürítési rendellenesség, az encopresis*. Megállapították, hogy az encopresis (vagyis a szobatisztaságra szoktatott gyermekek nem szándékos bélsárürítése) a koprofíliára jellemző anális erotikával magyarázható. Aruffo és társai megjegyzik, hogy számos ürítési problémával küszködő gyermek esetében intenzív az anális érzékelés és az anális erotikus érzés, és kijelentik, hogy a rendellenes székletürítés szimptómája e gyerekeknél az anális maszturbáció tudatos formájának az eredménye, melynek során az ürüléket stimulálásra használják. Azt mondják, hogy azon gyermekeknél, ahol ez a probléma pszichológiai indíttatású, a fizikai kezelés ellenjavallt.

A koprofília egyik típusa az, amikor a páciens hasonlóan játszani kíván a fécesszel, mint a kisgyermek, akit még nem tanítottak meg (vagy nem dresszíroztak) arra, hogy ez undorító és mocskos. Egyes emberek lélektanilag egészségesnek tartják a gyermekkoruk elemzését, és felnőttként utólag mindazt megtenni, amitől annak idején a gondoskodásukat túlzásba vivő szüleik eltiltották őket. Ez volt a logikai érv – még az AIDS kitörése előtt alapított - San Francisco-i magánklub mellett, mely olyan férfiakból állt, akik műanyag zacskókban gyűjtötték a székletüket és magukkal vitték az összejövetelre, ahol azt kiürítve - az állaguktól függően - ujjal festésre, vagy „gyurmázásra” használták.

John William Money (1921 – 2006) (Új-Zélandban született amerikai pszichológus és szexológus) beszámol egy koprofíl vízvezeték-szerelőről, aki – miután a vizet elzárta – összegyűjtötte a féceszt a nyilvános WC-kből. Később a féceszt megízlelte, vagy a testére kente. Egy asszony pedig – mielőtt kényeztette magát – emberi ürülékkel kente be a dildóját. Egy San Franciscóban élő férfi, aki nem talált magának partnert a koprofíl szenvedélyéhez, széklettel szennyezett női bugyikat szerzett be magának. Mások bélsárral szennyezett gatyákat küldtek a haverjaiknak.

A viselkedési kondicionálás egyik formája, amit Havelock Ellis (1859-1939) (angol orvos, szexológus) írt le esettanulmányában, egy 19. századi férfiról szól, akinek gyermekkorában megengedték, hogy abban a szobában tartózkodjon, ahol a szolgálóleányok a hordozható toalettbe ürítettek (nagydolgukat végezték). Ettől fokozatosan erotikus izgalmat váltottak ki benne a női fenekek és az ürítés aktusa. Felnőttként azon kapták rajta, hogy egy hordozható toalett fölött maszturbált, mely annak a hölgynek a székletét tartalmazta, akihez vonzódott. Ebben az esetben a saját széklete nem volt kedvére, de azoké sem, akikhez nem vonzódott szexuálisan. Általában ez a jellemző számos fétis esetében.

Rövid utalások Ebing könyvében is találhatók a koprofíliára. Egyik esetben olyan betegről számol be, aki a fécesz szagára emlékeztető anyagot szagol a potencia előidézése céljából. Egy másik eset - melyet orvos ismerősétől hallott - egy elgyengült orosz hercegről szól, aki „hogy libidója utolsó roncsait felélessze, a szeretőjét arra kéri, a mellére ürítse székletét. Egy harmadik személy pedig azért fizet busásan a szeretőjének, hogy az „aktus” előtt kizárólag marcipánt egyék.

Némely emberek izgalomba jönnek a defekációtól (székletürítéstől). Ennek az lehet a magyarázata, hogy az ánusz tele van idegvégződésekkel. Ezért - hasonlóan a mellbimbóhoz, a szájhoz és a genitáliákhoz - egyike azoknak a testrészeknek, melyek mechanikai ingerlésének hatására ópiátok keletkeznek az agy élvezetközpontjában.

Vannak, akik szeretik az ürülék tapintását és textúráját, és egyes párok - az általa produkált sikamlós hatás érdekében - szétdörgölik azt a testeik között szeretkezés közben. Mások annak a látványát élvezik, amikor a partnerük a székletét üríti, bár magát a székletet nem szívesen érintenék meg. Ezek az emberek ravasz trükkökhöz folyamodnak: például üvegtetejű dohányzóasztal alá fekszenek, miközben a partnerük megszabadul belei tartalmától, de az is előfordul, hogy az asztal helyett üvegtáblát használnak.

Az ókori rómaiak nem éreztek szégyent, ha rájuk jött a szükség, sőt voltak, akik kifejezetten örömüket lelték mások ürítésének a megszemlélésében. Egyes bordélyoknak emiatt üvegből volt a padlójuk. Az ürüléknek gyakorlati használata is volt. A római szekérhajtók vadkan ürülékkel kenték be a testüket, abban a reményben, hogy ennek a szaga megóvja őket attól, hogy összetapossák a lovak, ha véletlenül lerepülnének a szekérről (Daniel Mannix: Those About to Die, Ballantine, 1958). Az afrikai semihamite törzsek egészen a 20. század elejéig szappan helyett tehéntrágyát használtak kézmosásra és a fémek fényesítésére.

És végezetül - noha a kipróbálásuk (gyakorlásuk) az egészségi kockázataik és egyéb veszélyeik miatt nem ajánlott - rövid szószedetet is mellékelek a koprofília keretében gyakorolt tevékenységekről, illetőleg a hozzá hasonló perverziókról:

Koprográfia: írás ürülékkel. Obszcén graffitik, versek vagy sztorik írása. Az obszcén szavakat szexuális vágykeltésre is használják.

Scatophilia: emberi ürülékkel való érintkezés élvezete.

Chezolagnia: maszturbálás a fécesz kiürítése közben.

Koprolagnia: erotikus élvezet, nemi kielégülés emberi fécesz látványától, „illatától”.

Coproscopist: Mások székletürítését figyelő és ettől szexuális izgalmat vagy örömet nyerő személy.

Defecolagnia: szexuális izgalom vagy kielégülés székletürítéstől.

Cleveland Steamer (Clevelandi gőzös): két, egymáshoz hasonló - székletet magába foglaló - aktus elnevezése. Az egyik egy durva szexuális cselekmény, a másik egy szakítási, válási technika. A lényege azonban mindkettőnek ugyanaz.

Az első esetben szex közben az aktív szereplő a partnere mellkasára üríti a székletét. Ez általában a BDSM** játékokban fordul elő, mint a dominancia és a megalázás kifejezésének az eszköze. A steamer (gőzös, gőzölgő) elnevezés valószínűleg a széklet frissességére utal (melyből gőz, vízpára száll fel). A Cleveland név pedig feltehetően onnan eredhet, hogy az ürülék színe a Cleveland Browns Football Helmet klub narancs logójában látható barna csíkra emlékeztet. Ennek egyik változatában az aktív fél nem elégszik meg ezzel, hanem a fenekével szexuális mozdulatokat végezve, szét is keni azt a társa testén. Ha a féceszt szétkenik majd szirupként a tetejére ejakulálnak, „Boston pancake” (Bostoni palacsinta) lesz belőle. (Arról, hogy a Boston miként került a képbe, nem szól a fáma.)

A második változat a dühödt szeretők szakítási aktusát jellemzi. Ez esetben az aktusra a partner beleegyezése nélkül került sor. Az aktív fél megvárja, amíg a partnere álomba szenderül, majd a vastagbele tartalmát a mellkasára üríti, és hagyja, hogy így ébredjen fel. Előtte nem szükségszerű, hogy szexuális közösülésre kerüljön sor. A szexre azért lehet szükség, hogy semmi rosszra ne gyanakodjon a partner. Ha viszont nem szakításról van szó, és élve akarja megúszni a dolgot, általában ismeretlen személlyel teszi ezt az elkövető.

Hot Karl (Hot Carl): egy szexuális szleng, mely számos fécesszel kapcsolatos aktusra hivatkozik. Jelentheti a széklet szexpartnerre ürítését, egy alvó személy széklettel történő beszennyezését vagy valakinek elnáspángolását egy emberi ürülékkel töltött zoknival vagy harisnyával. Anil Aggrawal pszichológus szerint a „Cleveland steamer” szinonimája és a coprophilia szókincs egyik eleme, mely a „Dirty Sanchez”-t is magába foglalja. E szexuális praktikának a bakteriális fertőzés, a hepatitisz és bélparaziták okozta veszély miatt komoly egészségi kockázata van.

Dirty Sanchez (Piszkos Sanchez): ezt a kifejezést azon szexuális gyakorlat leírására használják, melynek során emberi ürülékből (bélsárból) bajuszt formázó masszát kennek a szexpartner, vagy egy mit sem sejtő alvó személy orra alá. Ez rendszerint úgy történik, hogy az aktív fél az ujjával benyúl az ánuszába, és miután kellő mennyiségű matériát összegyűjtött, a „rajzeszközével azt a társa orra alá (felső ajkára) keni (tapasztja). Mivel az így létrehozott „bajusz” nem valami jó minőségű, olyan személyre emlékeztet, akinek Dirty (Piszkos) Sanchez lehet a neve. De használják a Piszkos mexikói elnevezést is, a bajusszal egyes mexikói személyek szagára utalva. A mexikóiak természetesen a Piszkos salvadori, a salvadoriak pedig a Piszkos guatemalai nevet használják. Abban viszont mindenki megegyezik, hogy akinek ürülék van az orra alatt, az „piszkos”.

[Felhasznált irodalom:
Brenda Love: The Encyclopedia of Unusual Sex Practices, Abacus, 2002.
Anil Aggrawal: Forensic and Medico-legal Aspects of Sexual Crimes and Unusual Sexual Practices, CRC Press, 2009.
Báró Dr. Krafft-Ebing R. Psychopathia Sexuális, különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre, Budapest, 1908., Kostyál Jenő kiadása]
Money, John. (1986). Lovemaps: Clinical Concepts of Sexual/Erotic Health and Pathology, Paraphilia, and Gender Transposition in Childhood, Adolescence, and Maturity.
Roy N. Aruffo et al.: Encopresis and Anal Masturbation (Journal of the American Psychoanalytic Association, August 2000. vol. 48. no. 4, 1327-1354)
Magnus Hirschfeld, M.D.: Sexual Anomalies - The Origins, Nature, and Treatment of Sexual Disorders, Emerson Books, 1948, New York]

* Az encopresis az ürítési funkciók zavarai közé tartozik, amikor a defekáció (székletürítés) akaratlagosan vagy akaratlanul szociálisan nem elfogadott helyzetben, nem megfelelő helyen történik.

** A BDSM gyűjtőszó az angol Bondage; discipline (B&D), Domination; submission (D&S), Sadism and masochism (S&M) szavakból képzett rövidítés, magyarul „kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség és szadizmus-mazochizmus” fogalmakat jelöli. Korábban egyszerűen a szado-mazochizmus (SM) volt az elterjedtebb kifejezése.