Gyermekkorban észlelt maszturbálás és az öregkorban feléledő nemi ösztön

Dr. Krafft-Ebing R. 1908-ban kiadott könyvéből olvastam, hogy már kisgyerekeknél lehetnek nemi izgalmak. Vannak gyermekek, akik ha viszketést éreznek a végbélnyílásuk, vagy a külső nemi szerveiken, azokkal babrálnak, ezáltal bizonyos kéjt éreznek, így jutnak el a nemi önkielégítéshez, vagyis a maszturbációhoz, minden behatás nélkül, lépnek fel a gyereknél a szexuális sejtelmek, ösztönök.

Lombroso, olasz orvos és antropológus az örökölt terheltségű gyermekek eseteit gyűjtötte össze, így egy 3 éves kislányt, mely szégyen és szemérem nélkül maszturbált. Egy másik, 8 éves korában kezdte és folytatta az onániát, a nemi önkielégítést a házassága alatt és terhes állapotban is. Tizenkétszer szült, öt gyermeke korán meghalt. Négy vízfejűséggel született, ezek közül két fiú 7, illetve 4 éves korában kezdte a maszturbációt.

Ritka esetekben a nemi ösztön fennmaradhat az öregkorig. Az idősebb embereknél mutatkozó nemi ösztönök nem tartoznak a beteges jelenségek közé. De mindenesetre kóros feltételeknek kell közreműködniük akkor, ha az illető egyén életereje már csökkent, nemi élete pedig régen szünetel, és a nemi érzés, amely előbb talán nem is volt olyan erős, most egyszerre korlátlan hatalomra vergődik fel benne, s a körülményekre, a szeméremre, tekintet nélkül, perverz kielégítéstől sem irtózik.

Az intelligens stádiumban lévők, akik a nyilvánosságot és leleplezést kerülik, az erkölcsi jelentőséget mérlegelik. A csökkent potencia okozta aggodalom azonban nem kímélik meg a gyalázatos hajlamaiktól, és a hiányos képesség arra kényszeríti őket, hogy a coitus helyett, más dolgokban keressenek kárpótlást. Nem ritka ilyenkor a szodómia nevű elfajulási jelenség, amikor állatokon véghezvitt nemi aktus közben a haldokló állat halálos vonaglásainak szemlélése teljes kielégítés érzetet kelti.