
Csala Zsuzsa 1933. július 9-én született. 1974-ben Jászai-Mari díjat, 1986-ban érdemes művész kitüntetést kapott. 1954–55-ben az Állami Déryné Színház tagja, majd egy évig az egri Gárdonyi Géza Színházban játszott. 1960-től 2000-ig a Vidám Színpad, ezt követően a Budaörsi Játékszín tagja volt. Meghalt 2014. február 22-én. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon, wikipédia.)
Hetvenedik életévét taposó nagybátyámhoz, Szász Endréhez, egy napsütötte, tavaszi napon látogattam el a fák csöndjében megbúvó várdai kastélyba. Bandival - így hívták jó ismerősei, barátai, családjának tagjai - mindig szívesen beszélgettem, hisz bármilyen témához hozzá tudott szólni, mindenről volt markáns véleménye, jó volt visszaemlékezni vele, a már nem élő szeretteinkre,
„Áldom a sorsot, hogy ez megadatott nekem.”
- Milyen az élet a híres festőművésszel, Szász Endre mellett - faggatom a bájos, fiatal Katit, ám hiába adresszálom kérdéseimet kizárólag hozzá, beszélgetésünket hallván időnként a férj is közbeszól.
- Titeket látva, leírható rólatok, hogy kiegyensúlyozottak, boldogok vagytok. Nem zavar a
Pár évvel gyermeke születése után, már itthon készítettem riportot a konzul feleségével, Jári Melindával, „Indiában szültem a fiamat” címmel. Nagyon érdekes dolgokat tudtam meg tőle.
Indiában rengeteg tévhit van forgalomban, amelyekkel lépten-nyomon magam is találkozom. A furcsa elképzelések cáfolataként Jári Melindát faggatom, aki öt évet élt a hatalmas, szubkontinensnyi országban.
Miközben a cikkem bevezetőjét írom, szemem előtt sok kép villan elő, emlékek sokasága kavarog bennem, szituációk elevenednek meg előttem. Szász Endréről (nekem csak Bandiról) sok sztori van tarsolyomban. Hisz volt, amikor családtagként nálunk lakott, olyan periódus, amikor szinte naponta ellátogatott hozzánk. Voltak évek, amik kimaradtak, aztán ismét találkoztunk, összefutottunk vagy
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.