Rosta Erzsébet weboldala


Sok éven át nyaraltunk a horvát Isztrián, Moscenicka Dragán, ezek a nyarak, az ott eltöltött napok felejthetetlenek voltak számunkra. Az is igaz viszont, hogy bármikor indultunk a tengerpartra, mindig megfordult a fejünkben, hogy jó volna végre megnézni az egyedülálló természeti ritkaságot, a Plitvicei-tavakat is. Ettől az tartott vissza minket, hogy akkoriban nem engedélyezték kutyával a nemzeti park területére a belépést. Idén azonban tudomásunkra jutott, hogy - bizonyos megkötésekkel - a kutyánkat is vihetjük, így aztán - mivel ezek a feltételek a számunkra természetesek, s a felsorolt tilalmakat máshol is betartjuk - már semmi akadálya nem volt a látogatásnak.

 

Plitvice-lakes

Plitvicei-tavak, Horvátország első nemzeti parkjának térképe
[Forrás: The Plitvice lakes: World’s Natural Heritage, by Jasmina Mužinić and Mihajlo Filipović]

 

Korán indultunk, hogy minél többet lássunk. Miközben a busz nesztelenül gurult velünk lefelé az úton, gondolataink folyton csak egy kérdés körül jártak: Valóban olyan szép ez a hely, miként azt elképzeltük? Meghitt hangulatunkból még a „kiabálva társalgó” útitársaink sem zökkentenek ki. Kiszállva a buszból, szerencsére hamar elhagytuk őket. Ahogy a fák árnyékában gyalogosan ereszkedtünk alá, kezdett feltárulni a táj, mely - mint egy kacér hölgy - egyre többet mutatott magából. Mind közelebbről hallottuk a vízesések zubogó hangját, s ahogy lejjebb jutottunk a horhos ösvényen, a fák közt átszüremlő napfényben elővillanva, egyszer csak felcsillant a tórendszer alsó tavai egyikének a víztükre. Az egésztől olyan érzésem támadt, mintha csalogatnának a zuhatagok, a tavak.

Az itt eltöltött több mint hat óra alatt - miközben végigjártuk a parkot, a kisebb-nagyobb tavakat, mészkőgátakat, zuhatagokat - meggyőződhettünk, hogy ez valóban Európa egyik legszebb természeti látványossága. Egy enyhén ereszkedő völgy, melyet erdős hegyek karéja övez, ahol a vízesésekkel, tavakkal, zúgókkal, forrásokkal és barlangokkal tarkított tájat burjánzó növények borítják, s a fák, bokrok zöldjét szerény kis virágok sokasága színesíti, a turistákat pedig eligazító táblák vezetik a helyes irányba. Nemcsak a tavaknak, de valamennyi vízesésnek is neve van, egyikük - mely a Milan és a Gavan tavak között található - Milka Trnina (1863-1941), az egyik leghíresebb horvát operaénekesnő nevét viseli, aki nemcsak az operabarátoknak szerzett örömöt, hanem e páratlan természeti kincs megőrzéséért is sokat tett.

Bár a polgárháború idején (1993 és 1996 között) átmenetileg a park - a medvevadászat, a dinamittal történő halászat és a területen elhelyezett taposóaknák miatt - a Világörökség veszélyeztetett területeinek listájára került, ennek ma már szerencsére semmi jele. Sehol egy kidőlt, pusztulásnak indult fa, az utak tiszták és gondozottak, a forrásvízi mészkövet védő fahidakat, pallókat állandóan javítják, a sérült, korhadt gömbfákat azonnal kicserélik, és - mint olvastam - hamarosan a környező szállodák szennyvízének tisztítását is megoldják.  Sehol sem látni elszórt szemetet, csend, béke és rend honol, mintha minden a szépséges természetért lenne.

Barnamedvével, farkassal - akik ma már különleges védelmet élveznek itt - ugyan nem találkoztunk (ez a turisták számára kiépített utakon nem meglepő), de még csak egy vidrával vagy fülesbagollyal sem akadtunk össze, kakukk hangját viszont többször is hallottuk, a kristálytiszta, átlátszó vízben pisztrángok úszkáltak, a tavak partján szelíd vadkacsák mutatták magukat, a köveken pedig itt-ott békák napoztak. Egyikük sem félt az emberektől, valószínűleg még nem volt rossz tapasztalatuk.

Ez a páratlan biológiai és hidrogeológiai gazdagságú ökoszisztéma - a költségvetési törvényben átmenetileg - már 1928-ban védettséget kapott, ám a 16 tavat és a környező erdőket magába foglaló terület csak 1949-ben nyerte el a nemzeti park státuszt. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1979-ben került fel az UNESCO természeti világörökségi listájára. Azóta kiemelt figyelmet fordítanak rá, és fokozott védettséget élvez.  A nemzeti park területe - a folyamatos bővítések hatására - ma már eléri a 300 km²-t, melynek nagy részét (közel négyötödét) erdők borítják. Az erdők legnagyobb részét a bükk- és fenyőtársulások alkotják. Európa egyik legszebb fenyőerdeje itt található. Egyes fenyők és bükkfák 50 méter magasra is megnőnek, az átmérőjük pedig eléri a másfél métert. Rendkívül gazdag a park növényvilága, eddig közel 1300 növényfajt - köztük több tucat orchidea-féleséget - azonosítottak itt. A legértékesebb növény az 1989-ben felfedezett szibériai hamuvirág. Az élővilág sokféleségét jelzi, hogy - a látogatók számára készített tájékoztatóanyag szerint - a kutatások során 321 féle lepkét 161 féle madarat és 21 denevérfélét találtak. Ami pedig a ragadozókat illeti, a korábban már említett barnamedvéken és farkasokon kívül hiúzok, vadmacskák, rókák és sasok is élnek a park területén.

Ám az igazi turista-attrakciót a hidrológiai- és a bio-geokémiai folyamatok hatására képződő és állandóan változó forrásvízimészkő-gátakkal, -küszöbökkel duzzasztott - a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka folyókkal táplált - tórendszer jelenti. Mivel az időjárástól és a geológiai viszonyoktól függően a víz állandóan változtatja folyását, ezt a mészkőképződmények helye és formája is követi, vagyis a tórendszer állandó változásban van. A vadregényes karsztos, mésztufás formáció a jégkorszak utáni időszak „terméke”, életkorát 4000 évre becsülik.  Az egymástól lépcsőzetesen elválasztott tavakba a vizet - a 636 m magasan fekvő Proscansko tóból kiindulva - zuhatagok sokasága viszi alább. Egy-egy tóhoz leérve a víz kissé megnyugodva csak arra vár, hogy vízesésként újra nekilóduljon, és megtegye az összesen 8 km hosszú utat, és a 133 méterrel alacsonyabban fekvő Korana folyócska sziklás medrébe érve, elinduljon a Fekete-tenger felé. A tavak közül a Kozjak a legnagyobb és egyben a legmélyebb is, 81,5 hektáros nagyságával és 47 méteres mélységével, míg a vízesések legmagasabbika - mely egyúttal Horvátország legmagasabb vízesése is - a 78 m magas Veliki Slap. (Ez utóbbi - bár a park területén található - hidrogeológiai szempontból nem tartozik a tavak rendszeréhez.)

Miután az állóvizek legnagyobbikához, a Kozjak tóhoz értünk, a hajóra várva egy japán turistacsoport sorakozott mögénk. Egy szimpatikus idősebb férfi, látva, amint Mindinek intek, hogy üljön le, pacsit kérve, szófogadó kutyámnak nyújtotta kezét. Azonnal kapcsoltam, ugyanis ezt a spánielünk nem tudja, ezért megragadtam jobb első mancsát, és az idős úr kezébe nyomtam. Kutyám „produkciója” általános elismerést aratott. Akárcsak a busz, a hajó is elektromos meghajtású volt, hangtalanul szelte a vizet, sőt még hullámokat sem nagyon keltett. Fáradtan értünk partra, de még jókora út állt előttünk, ráadásul még el is tévedtünk. Az utóbbit azonban nem bántuk, mert találkoztunk egy magyar családdal. Mire ismét hajóra szállva, majd jó néhány lépcsőt megmászva visszaértünk a 2-es számú bejárathoz, ahonnan jó hat órával korábban elindultunk, úgy éreztem, térdig lejártam a lábam. Nemcsak másnap fájt a jobb vádlim, de még hónapokkal később is. Ettől függetlenül életre szóló élményben volt részünk. Most már értem, miért mondta azt a tavakról - jeles kutatójuk - Ivo Pevalek akadémikus 1937-ben, hogy: „Víz, tavak, vízesések és erdők máshol is vannak, de Plitvicei-tavakból csak egy létezik.” Képeinket megnézve, Kedves Olvasóink, erről önök is meggyőződhetnek.


[Forrás:
Jasmina Mužinić and Mihajlo Filipović - The Plitvice lakes: World’s Natural Heritage

Plitvice lakes – first Croatian national park by Dr. sc. Srecko Bozicevic
Nemzeti Park Plitvice tavak (Publisher: Plitvice lakes National Park Administration)
Risto Karajkov: PLITVICE NATIONAL PARK
PLITVICE LAKES NATIONAL PARK CROATIA (UNEP kiadvány, 2011-06-24]

001_Plitvicei-tavak
002_Plitvicei-tavak
003_Plitvicei-tavak
004_Plitvicei-tavak
005_Plitvicei-tavak
006_Plitvicei-tavak
007_Plitvicei-tavak
008_Plitvicei-tavak
009_Plitvicei-tavak
010_Plitvicei-tavak
011_Plitvicei-tavak
012_Plitvicei-tavak
013_Plitvicei-tavak
014_Plitvicei-tavak
015_Plitvicei-tavak
016_Plitvicei-tavak
017_Plitvicei-tavak
018_Plitvicei-tavak
019_Plitvicei-tavak
020_Plitvicei-tavak
021_Plitvicei-tavak
022_Plitvicei-tavak
023_Plitvicei-tavak
024_Plitvicei-tavak
025_Plitvicei-tavak
026_Plitvicei-tavak
027_Plitvicei-tavak
028_Plitvicei-tavak
029_Plitvicei-tavak
030_Plitvicei-tavak
031_Plitvicei-tavak
032_Plitvicei-tavak
033_Plitvicei-tavak
034_Plitvicei-tavak
035_Plitvicei-tavak
036_Plitvicei-tavak
037_Plitvicei-tavak
038_Plitvicei-tavak
039_Plitvicei-tavak
040_Plitvicei-tavak
041_Plitvicei-tavak
042_Plitvicei-tavak
043_Plitvicei-tavak
044_Plitvicei-tavak
045_Plitvicei-tavak
046_Plitvicei-tavak
047_Plitvicei-tavak
048_Plitvicei-tavak
049_Plitvicei-tavak
050_Plitvicei-tavak
051_Plitvicei-tavak
052_Plitvicei-tavak
053_Plitvicei-tavak
054_Plitvicei-tavak
055_Plitvicei-tavak
056_Plitvicei-tavak
057_Plitvicei-tavak
058_Plitvicei-tavak
059_Plitvicei-tavak
060_Plitvicei-tavak
061_Plitvicei-tavak
062_Plitvicei-tavak
063_Plitvicei-tavak
064_Plitvicei-tavak
065_Plitvicei-tavak
066_Plitvicei-tavak
067_Plitvicei-tavak
068_Plitvicei-tavak
069_Plitvicei-tavak
070_Plitvicei-tavak
071_Plitvicei-tavak
072_Plitvicei-tavak
073_Plitvicei-tavak
074_Plitvicei-tavak
075_Plitvicei-tavak
076_Plitvicei-tavak
077_Plitvicei-tavak
078_Plitvicei-tavak
079_Plitvicei-tavak
080_Plitvicei-tavak
081_Plitvicei-tavak
082_Plitvicei-tavak
083_Plitvicei-tavak
084_Plitvicei-tavak
085_Plitvicei-tavak
086_Plitvicei-tavak
087_Plitvicei-tavak
088_Plitvicei-tavak
089_Plitvicei-tavak
090_Plitvicei-tavak
091_Plitvicei-tavak
092_Plitvicei-tavak
093_Plitvicei-tavak
094_Plitvicei-tavak
095_Plitvicei-tavak
096_Plitvicei-tavak
097_Plitvicei-tavak
098_Plitvicei-tavak
099_Plitvicei-tavak
100_Plitvicei-tavak
101_Plitvicei-tavak
102_Plitvicei-tavak