A+ A A-

Sokféle szél van, talán még fáradt szél is

  • Közzétéve itt: Időjárás


Amikor férjemnek lelkesen említettem egy érdekes kifejezést, a fáradt szél hasonlatot, amit Aujeszky László könyvéből olvastam, párom azonnal tiltakozott, hogy ilyet nem ismer a szakma. Tény, hogy az időjárás megfejtésében nem vagyok túl járatos, a férjem azonban, aki meteorológus, már sok mindent elmagyarázott, elárult, beavatott az időjárás útvesztőibe.

Elmondta, hogy a szélnek számtalan elnevezése ismert, fáradt szél azonban nincs. Bizonyításul azonnal sorolta, milyen skálák szerint osztályozzák a szeleket, miként alakulnak ki, merre van fellelhetőségük, mekkora az erősségük, milyen pályákon szállítják a levegőt, a légtömegeket, mikor melegek, mikor hidegek, mekkora szívóhatásra képesek, és persze fontos az is, hogy milyen irányból - délről vagy északról, keletről vagy nyugatról - fújnak.

Persze, aki nem szakember az is meg tudja különböztetni a lengedező gyenge szellőt, az erősen fújó széltől, vagy a csapkodó vihartól. Sőt a megfigyelésekből az is tudható, ha gyengén ingadozik a füst, azt bizonyosan csak szellő okozza. Ha a fák levelei mozognak, az könnyű szellő, ha már erősebben mozognak a levelek, gyengén fodrozódik a tó víztükre, s lengedeznek a zászlók, azt pedig a gyenge szél okozza. A mérsékelt szél megrezegteti a fák könnyű gallyait. Teljes szélcsendről pedig csak akkor lehet beszélni, ha a füst egyenes száll az ég felé.

Erős szélben már a nagyobb ágak is hajladoznak. Igen erős, zúgó szélben, a gyengébb fatörzsek hajladoznak, a kisebb gallyak letörhetnek. A viharos szél erős fákat hajlít meg, nagyobb ágakat tör le. Erős viharban eltörik a nagyobb fák törzse, a házak tetőzete elrepülhet, ilyenkor nagy károk keletkeznek. A 100 km/ó sebességet meghaladó, orkán erejű szél már nagy pusztításokat végez, épületeket dönt össze, erdőket tarol le, emberéleteket követel.

Sokféle szél ismert, évszakokra jellemzők a monszun és a passzát szelek, a trópusi óceánok fölött alakulnak ki a felhőszakadásszerű esőkkel és rendkívül heves szélviharokkal kísért trópusi ciklonok (hurrikánok, tájfunok), melyeknek ismérve, hogy a szélsebesség meghaladja a 119 km/ó-át.  Ez utóbbiak „méltó társa” a szárazföldek fölött - rendszerint az ún. szupercellákban - kialakuló, pusztító erejű forgószéllel kísért meteorológiai jelenség, a tornádó.

És persze vannak még a helyi szelek, melyek vagy valamilyen különleges tulajdonsággal rendelkeznek, vagy az a jellemzőjük, hogy - viszonylag kisebb területen - eltérnek az általános légnyomáseloszlásnak megfelelő széltől. E csoportba a bóra, böen, főn, misztrál, szieszta, sirokkó, tramontana, blizzard, burán, burster, hamszin, nemere, pampero, számum stb. tartoznak.

De visszatérve a fáradt szélhez, mégiscsak lehet az elnevezésben valami, mert előszeretettel használták ezt a kifejezést a szövegírók és a költők is. De az sem kizárt, hogy azért csempészik be dalaik szövegébe vagy verseik strófáiba ezt a szokatlan jelzőt, költői túlzást, mert jól hangzik a fülnek, feldobja a szöveget. Néha azonban már meglehetősen bizarr, mondhatni zavaró a túlzás. Furcsa például ”a fáradt szél siet”, vagy „fáradt szél tépdes (…)” szöveget hallani. Hogyan képes sietni, mitől van ereje tépdesni, ha egyszer fáradt?

A végére hagytam az utalást, amit Aujeszky László, az Értsük meg az időjárást a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában, 1960-ban megjelent című könyvében olvastam, ebből idézném a következőket: „Megtörténik (…), hogy gyenge a szél, (…) mégis messziről jön. Eleinte gyorsan mozgott, de később hegyes, zegzugos vidéken haladt át, és emiatt sokat vesztett sebességéből. Úgynevezett „fáradt” szél lesz belőle. Most már lassan mozog, esetleg egészen meg is állhat.” A szerző olyan turistához hasonlította a szél mozgását, aki a hegynek felfelé szaporázva kezd felfelé menni, majd egy idő után visszafogja magát, mert útközben kifullad, liheg, és a hegytető felső része felé már csak lassú lépésben, fáradtan kapaszkodik felfelé, közben meg-megpihen.

További olvasnivaló

Kasmír vízi tündérei

Sikaránk mellett vízililiom-paplanok sora mellett siklik el. Áhítozva nézem a gyönyörű virágokat, szívesen kérnék a sikarás fiútól egyet, ám mielőtt megszólalnék, Attila észreveszi sunyi szándékom, és tanáros komolysággal, megrovóan...

Folytatás...

Gesztenye kézelemzése

  A meglehetősen sápadt bőrű kéz vérszegénységet jelezhet. Persze csak abban az esetben, ha a valóságban is ilyen színű a kézfeje és a tenyere, melyek a fényképek alapján nagyon haloványnak látszanak...

Folytatás...

Életemet végigkíséri a hetes. Átok …

Kedves Erzsébet!Egy nagy kéréssel fordulok Önhöz, bár gondolom, nagyon elfoglalt lehet, mégis szánjon időt egy rövid válaszra, hadd nyugodhassak meg. Nem untatnám a történetemmel, csak azt hadd mondjam el, hogy...

Folytatás...

Mária Magdolna

Latinul Maria Magdalena a neve, aminek jelentése Magdala városából való Mária, vagyis Magdalai Mária. Mária Magdolnát, a Jézust követő asszonyok egyikeként, Jézus leghíresebb női tanítványának tartják. Az újszövetségi Szentírásban, Jézus...

Folytatás...

Tizenkettes, az apostolok és a törzsek…

Amíg a tízes tökéletes számnak minősült, addig a tizenegyes már rossz hatású volt, a tizenkettes pedig titokzatos lett. A tizenkettes az idő három síkjának és a tér négy égtájának...

Folytatás...

A szemöldök

A mesterségesen megrajzolt, festett ritkított vagy kiszedett szemöldökökből semmi értelme a karakterolvasásnak, ugyanis a kozmetikai szerek túlzásba vitt használata olykor teljesen kifejezéstelenné teszi az arcot. A jellem meghatározása csak az...

Folytatás...