A+ A A-

Sokféle szél van, talán még fáradt szél is

  • Közzétéve itt: Időjárás


Amikor férjemnek lelkesen említettem egy érdekes kifejezést, a fáradt szél hasonlatot, amit Aujeszky László könyvéből olvastam, párom azonnal tiltakozott, hogy ilyet nem ismer a szakma. Tény, hogy az időjárás megfejtésében nem vagyok túl járatos, a férjem azonban, aki meteorológus, már sok mindent elmagyarázott, elárult, beavatott az időjárás útvesztőibe.

Elmondta, hogy a szélnek számtalan elnevezése ismert, fáradt szél azonban nincs. Bizonyításul azonnal sorolta, milyen skálák szerint osztályozzák a szeleket, miként alakulnak ki, merre van fellelhetőségük, mekkora az erősségük, milyen pályákon szállítják a levegőt, a légtömegeket, mikor melegek, mikor hidegek, mekkora szívóhatásra képesek, és persze fontos az is, hogy milyen irányból - délről vagy északról, keletről vagy nyugatról - fújnak.

Persze, aki nem szakember az is meg tudja különböztetni a lengedező gyenge szellőt, az erősen fújó széltől, vagy a csapkodó vihartól. Sőt a megfigyelésekből az is tudható, ha gyengén ingadozik a füst, azt bizonyosan csak szellő okozza. Ha a fák levelei mozognak, az könnyű szellő, ha már erősebben mozognak a levelek, gyengén fodrozódik a tó víztükre, s lengedeznek a zászlók, azt pedig a gyenge szél okozza. A mérsékelt szél megrezegteti a fák könnyű gallyait. Teljes szélcsendről pedig csak akkor lehet beszélni, ha a füst egyenes száll az ég felé.

Erős szélben már a nagyobb ágak is hajladoznak. Igen erős, zúgó szélben, a gyengébb fatörzsek hajladoznak, a kisebb gallyak letörhetnek. A viharos szél erős fákat hajlít meg, nagyobb ágakat tör le. Erős viharban eltörik a nagyobb fák törzse, a házak tetőzete elrepülhet, ilyenkor nagy károk keletkeznek. A 100 km/ó sebességet meghaladó, orkán erejű szél már nagy pusztításokat végez, épületeket dönt össze, erdőket tarol le, emberéleteket követel.

Sokféle szél ismert, évszakokra jellemzők a monszun és a passzát szelek, a trópusi óceánok fölött alakulnak ki a felhőszakadásszerű esőkkel és rendkívül heves szélviharokkal kísért trópusi ciklonok (hurrikánok, tájfunok), melyeknek ismérve, hogy a szélsebesség meghaladja a 119 km/ó-át.  Ez utóbbiak „méltó társa” a szárazföldek fölött - rendszerint az ún. szupercellákban - kialakuló, pusztító erejű forgószéllel kísért meteorológiai jelenség, a tornádó.

És persze vannak még a helyi szelek, melyek vagy valamilyen különleges tulajdonsággal rendelkeznek, vagy az a jellemzőjük, hogy - viszonylag kisebb területen - eltérnek az általános légnyomáseloszlásnak megfelelő széltől. E csoportba a bóra, böen, főn, misztrál, szieszta, sirokkó, tramontana, blizzard, burán, burster, hamszin, nemere, pampero, számum stb. tartoznak.

De visszatérve a fáradt szélhez, mégiscsak lehet az elnevezésben valami, mert előszeretettel használták ezt a kifejezést a szövegírók és a költők is. De az sem kizárt, hogy azért csempészik be dalaik szövegébe vagy verseik strófáiba ezt a szokatlan jelzőt, költői túlzást, mert jól hangzik a fülnek, feldobja a szöveget. Néha azonban már meglehetősen bizarr, mondhatni zavaró a túlzás. Furcsa például ”a fáradt szél siet”, vagy „fáradt szél tépdes (…)” szöveget hallani. Hogyan képes sietni, mitől van ereje tépdesni, ha egyszer fáradt?

A végére hagytam az utalást, amit Aujeszky László, az Értsük meg az időjárást a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában, 1960-ban megjelent című könyvében olvastam, ebből idézném a következőket: „Megtörténik (…), hogy gyenge a szél, (…) mégis messziről jön. Eleinte gyorsan mozgott, de később hegyes, zegzugos vidéken haladt át, és emiatt sokat vesztett sebességéből. Úgynevezett „fáradt” szél lesz belőle. Most már lassan mozog, esetleg egészen meg is állhat.” A szerző olyan turistához hasonlította a szél mozgását, aki a hegynek felfelé szaporázva kezd felfelé menni, majd egy idő után visszafogja magát, mert útközben kifullad, liheg, és a hegytető felső része felé már csak lassú lépésben, fáradtan kapaszkodik felfelé, közben meg-megpihen.

További olvasnivaló

Álomfejtés

"Az emberiség történelme álmoknak sorozata. Az Ótestamentumban Ábrahám álmodik, a próféták látásai sem egyebek álmoknál...A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Folytatás...

A here

„A Czuczor-Fogarasi”, vagyis az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár meghatározása szerint a here (tökgolyó, mony vagy tojás): „A hímállatok nemző része, vagyis hosszúkás gömbölyű, tojáshoz hasonló, s egymásba...

Folytatás...

Eltévedt kézelemzése

  Ujjai vastagak, húsosak, a formájukból arra lehet következtetni, hogy nem veti meg az élet örömeit, igyekszik kielégíteni a vágyait, érzéki és kedveli a szép környezetet, valamint szereti a gyomrát, elsősorban...

Folytatás...

Érdekességek, furcsaságok az állatvilágb…

  A baglyok nem képesek mozgatni a szemgolyójukat. A fejüket viszont kiválóan - 270 fokos szögben – forgatják, így a merev szemgolyójuk egyáltalán nem korlátozza a látásukat. Ráadásul az állatok közül...

Folytatás...

Jojoba, a csodakencék étvágycsökkentő al…

Mondják, zsozsobának, ejtik hohobának, nálunk azonban jojobaként ismert a sivatagi növényből nyert olaja. A Mexikó, valamint Arizona és Kalifornia homokos pusztáin - a Sonora- és Mojave-sivatagban - őshonos jojobacserje...

Folytatás...

Karácsony

A karácsony Jézus Krisztus születésének, a családnak a napja, a keresztények egyik legszentebb ünnepe. Erre az alkalomra, a katolikusok otthonukat örökzöld növényekkel díszítik fel, ünnepi díszbe öltöztetik a fenyőfát, gyertyákat...

Folytatás...