A+ A A-

Régi időjárás Magyarországon

  • Közzétéve itt: Időjárás


1194. Nagy éhínség. A villám sok helységet elpusztított. Számos helyen hollók jelentek meg tömegesen, melyek egyik községből a másikba repülve, csőrükben tüzes szenet vittek, mi által sok ház kigyulladt.

1210 nyarán sok hó esett. Június 30-án ijesztő nagy esőzések miatt másnap délben számos ember megfulladt. Mivel augusztus 9-én, aratás alatt az eső újra megeredt és két napig szakadatlanul tartott, a Duna és a patakok annyira megdagadtak, hogy minden mezőt és rétet elöntöttek, teljesen tönkre téve a termést.

1252-ben szörnyű hőség gyötörte az embereket és valószínűleg ama nagy tűzvészt is előidézte, melynek a krónika szerint Wien városa, egyetlen ház kivételével, áldozatul esett. E szörnyű esetnél sok ember is elégett, de a menekülő tömeg még többet tiport el. Mivel ez év termése is rossz volt, nagy ínség is jelentkezett és sok ember éhen halt.

1254-ben a hőség és szárazság folytán nagy ínség és drágaság uralkodott, mert a szőlő és a mezei vetemények megfonnyadtak.

1255. év szintén annyi sanyarúságot hozott, hogy még a gazdagok is nélkülöztek.

1289-ben a nyár még a télen kezdődött, úgy, hogy karácsonykor, újév táján, sok kert virágot hajtott. A fák úgy zöldelltek és virágoztak, mint májusban.

1310., 1311. Szörnyű hőség uralkodott, számos hernyó és rovar pusztította el a gyümölcsfák és szőlőtőkék zöldjét.

1453 nyara egyetlen meleg napot sem hozott és egész Ausztria-Magyarországban ihatatlan bor termett.

1472. január 2-án ijesztően sápadt üstökös jelent meg, mely egész éjjel látható volt, alakja miatt pávatollnak nevezték; utána egy másik következett színes farkkal és mindketten 18 napig uralkodtak az égbolton.

1473-ban sáskajárás pusztított el minden zöldet Ausztriában és Magyarországon. E hívatlan vendégek egymás után 3 évben jelentek meg. Ez idő alatt oly szörnyű volt a hőség, hogy néhány erdő is meggyúlt és leégett s a mellett oly nagy volt a szárazság, hogy a Dunát több helyen átlábolhatták.

1494-ben a tartós forróság az erdő és mező állatai között oly pusztító vészt idézett elő, melynek csaknem az egész vadállomány áldozatul esett.

1522. évről úgy emlékszik meg a krónika, mint szakadatlan nyárról. Októberben, meg később is, a fák másodszor hajtottak; földi epret tömegesen hordtak a vásárra, e hónap végén az almafák teli voltak gyümölccsel, a rózsa és ibolya mindenütt virágzott.

Az 1556. év nagy szárazsággal kezdődött. Március végétől április 27-ig változatlan csend, igen erős meleg volt érezhető, mely júniusba is beillett volna.

Az 1768-ik földrengésekről emlékezetes nyár egyike a legforróbbnak. Július 11-én a hőmérő árnyékban 29.5° R-t (36,9°C) mutatott, a napsugarakban 44 R fokot (55°C).

1781. június 26-án Szombathelyt a Perint patak áradása a téglavetők és sok házat elvett, több gyermek fúlt vízbe és másnap a Gyöngyös patak veszett meg, elvette a város malmát, elrombolta a viskóit.

1797-e nyarán rémesen pörzsölt a Nap. Már május 2-án 25° R-t (31,4°C-t) ért el, július utolsó napján 27.5 R (34,4°C) fokot. Ez az év rendkívül kitűnő bortermést hozott.

Forrás: Hanusz István: TÁRCA (Szőlészeti és Borászati Lap, 29. évfolyam, 16. szám Kecskemét 1908. április 16.)


1879-ben rendkívül zord volt a december, e hónap 15-én, Árvaváralján -29,4; 9-én Ógyallán -29.8; 28-án Besztercén -25,4; 16-án Szegeden -24,0; 25-én Budapesten -20,6 C fok fagypont alatti hőmérsékletet észleltek.

Nagyon meleg idő uralkodott 1892. augusztus 12-25-i időszakban. A hőmérséklet 18-án Budapesten 37 C fokig emelkedett, és szerte az országban napokon át trópusi hőség uralkodott. (Debrecenben 37,5, Győrött 37,8, Nyitrán 36,2, Kiskartalon 21-én 39 C fokot mértek). 1928. július 15-17-én Túrkevén 38,7; Pécsett 38,0; Budapesten 37,4 C fokot és szerte az országban 37-38 C fok volt a legmagasabb hőmérséklet.

Az egyik leghosszabb száraz időszak az Alföld közepén 1897. október 9-től november 29-ig, tehát 52 napig tartott, és ezt követően ismét december 11-től a következő év január 31-ig, tehát 50 napig nem volt hó vagy eső.

1908. április 21-én Valkány (Torontál megye) és környékén az orkán egy haladó tehervonat első kocsiját a sínekről a szó szoros értelemben felemelte és lefordította. Ezután még 22 kocsit fordított fel a vihar, amelyek közül egy meg volt rakva cukorral. A vihar százados jegenyefákat tépett ki tövestül és épületekben nagy károkat okozott. Ugyancsak szörnyű volt a Tátrában 1915. november 18-án dúl szélvihar; ez a ciklon óriási és értékes erdőterületeket tarolt le.

1921. augusztus 11-én, Budapesten 38 C fok, Szerepen közel 41 C fok és minden felé az országban 36-38 C fokot jegyeztek.

Igen heves zápor volt 1924. június 13-án, amely zivatar és szélvihar kíséretében különösen Budapesten és vidékén nagy károkat okozott. E napon Budapesten az eső hevessége okozott károkat, összes mennyisége ugyan csak 30 mm volt, de ebből 27 mm 10 perc alatt hullott, vagyis 1 perc alatt 2.7 mm. Budapesten az utcák, terek és az alacsonyabb fekvésű házakban a pincék néhány perc alatt vízzel teltek meg, a zuhatagkén ömlő vízáradat az úttestet sok helyen alámosta, a mezőkőn az ültetvényeket elsodorta. Egyes helyeken a lehulló jégeső is nagy károkat okozott.  Budapest környékén, Biatorbágy és Páty körül tornádószerű légörvény vonult végig, mely a felhőszakadásszerű esőtől és jégesőtől okozott károkat, még fokozta és súlyosbította.

1929. február 11-én egész Közép Európában rendkívül hideg volt. Nálunk e napon észlelték eleddig a legalacsonyabb hőmérsékletet. Ezek fagypont alatti 30-35 C fokot elértek, sőt egyes helyeken 1-2 fokkal még hidegebb lehetett.

Forrás: Dr. Steiner Lajos: Éghajlat és időjárás (Magyarország Vereckétől napjainkig, III. kötet, Franklin-Társulat)

Hozzászólások  

0 #1 szegfű ildikó 2011-02-28 18:29
Attila!
Lehet, hogy a mostani időjárás is említésre méltó lesz az utókor számára, vagy csak az elhanyagolt folyók, árkok, vagy a nem ürített házi szennyvíztározó k okoznak most talajvíz emelkedést. A télen nem esett annyi hó és eső, hogy az egész ország területe bajban legyen.

Üdv. Szegfű Ildikó
Idézet

További olvasnivaló

Vénák a tenyéren

A hagyományos kínai orvoslás a tenyéren és az ujjakon fellelhető visszereknek is fontos szerepet tulajdonít. Ugyanis a vénák a tenyérben olykor sokkal többet jelentenek, mint gondolnánk.Ha például az ujjízületek között...

Folytatás...

Kukubenku kézelemzése

  Tenyerének színe vöröses, sőt kézfején is fellelhetők vörös foltok, ez kolerikus, szenvedélyes természetre utalhat. Az ilyen kéz olyan emberre jellemző, aki tele van vitalitással. Feltéve, hogy a képeken látható...

Folytatás...

Kilences, a varázslás, a szuperlatívusz …

Számos tradícióban a kilences rivalizál a misztikus hetessel, mert amíg a mágikus hét a történések spirituális oldalát jeleníti meg, a kilences az isteni triász háromszorosaként maga az abszolút tökély...

Folytatás...

Virágok

  A virágok szépsége megörvendeztet, látványuk elkápráztat, megszínesíti életünket. A virág a szerelem ősi szimbóluma, mivel a porzó és a bibe a férfi és a nő együttesét és összetartozását jelképezik...

Folytatás...

Mathura, Krisna isten szülőhelye

Öreg este, mire a szent helyre, Mathurába érkezünk. Kísérőnk elsőként a Krisna isten szülőhelyeként tisztelt templomhoz vezeti a csoportot, ahová valamennyien árnyékként követjük őt. A hinduk körében nagy népszerűségnek...

Folytatás...

’Kíváncsi Cseresznye’ kézelemzése

A kezek morfológiai jellemzőit vizsgálva elsőként az ötlik a kézelemző szemébe, hogy - az elsőként beküldött kézfej képeken, melyek természetes helyzetben mutatják az ujjakat - a gyűrűs és a kisujjak...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?