A+ A A-

Máskor is volt hazánkban nyáron nagy hőség.

  • Közzétéve itt: Időjárás


A fő hírek között írják az újságok, hogy hazánkban szombaton megdőlt a melegrekord, ugyanis Pécsett 37,9 °C-ot mértek. Július 9-én még sosem volt ilyen meleg az országban, az eddigi rekordot 1927-ben mérték Szegeden, akkor a napi maximumhőmérséklet 37,8 °C volt. Az előrejelzések szerint nincs vége a kánikulának, akár további melegrekordok is várhatók.

A hőséghíradásokat olvasva olyan érzése támad az embernek, mintha nálunk csak az idén lenne először igazi kánikulai meleg. Pedig hazánkban régen is akadtak olyan időszakok, amikor izzasztó vagy perzselő volt a forróság. Bár tudom, ezektől nem érezzük hűvösebbnek az időt, érdekességként mégis közreadok néhány időjárási feljegyzést.

1802. július 23. ZIMONY. A hetek óta tartó hőség kibírhatatlan és káros befolyása van az emberek egészségére, valamint a terményekre.

1807. augusztus 10. és 20. SZENTES. (Az 1801-1825 évek ciklusában) a legnagyobb hőség volt az 1807. esztendőben, midőn 10. és 20. augusztusban 30 grádusra (Réaumer féle Hévmérő /azaz 37,5 °C árnyékban).

1824. augusztus. DEBRECEN 1-2. forróság, 4-8 meleg, 9-10 hűvösebb, 11-13. rekkenő meleg 38 °R (47,5 °C)*.

1828. július 8. PEST-BUDA. „Nálunk olly forró hévség van néhány nap óta, hogy a hév-mérő közönségesen +28-30R grádist (35-38 °C) mutat árnyékban. Az aratás ideje itt lévén, a’ gabona ára szállani kezde.”

1834. július. BUDA-GELLÉRTHEGY. „Az idei nyárnak közönséges bélyege: az aszály és forróság nemcsak el nem változott július hónapban, sőt inkább nagyobb mértékben tűnt elő. 40 év alatt ily forró július nem volt, naponta volt 23-24 °R (29-30 °C).”

1837. augusztus. JÁSZBERÉNY. Az égen kánikulai idő csaknem egészen eső nélkül telt el perzselő hőségben. Az előző években másként tapasztaltunk. (Ferencesek, Mert T.)

1841. július 18. HATVAN. „Az országszerte dühösködő sirocco ugy leperzselte a szőlőfürtöket, hogy legalább is 1/3 rész megtöpörödve lehullott…” (Nemzeti Ujság, szept. 18.)

1841. július 18. ETYEK (Fejér m.). „18-án olly égető szél lengedezett, millyet magyarhon éghajlata alatt nem is gondolhatni.” (Nemzeti Ujság, aug.4.)

1873. július. KAPOSVÁR. 1873 júliusának első hetében szinte kiürült a város, aki csak tehette, a környékbeli szőlőspincékbe menekült a nagy szárazság és por elől.

1873. július 12. KAPOSVÁR. 1873. július 11-én és 12-én érte el a kánikula a városban a tetőpontot. Ezeken a napokon délben napon 38 fokot, árnyékban 28 fokot** mutatott a „hévmérő”.

*Elfogadhatatlan érték, bizonnyal Nap sütötte a hőmérőt. (Réthly Antal megjegyzése)
**Feltehetően °R-ot mutatott a „hévmérő”, azaz napon 47,5 °C, árnyékban pedig 35 °C volt a csúcshőmérséklet. (Saját megjegyzésem)


Júliusi nevezetes dátumok


17. 1928-ban kivételesen magas maximum hőmérsékletet, 41,1 °C-ot mértek a Hajdú-Bihar megyei Szerepen.

1-5. 1950-ben országszerte 38-40 °C közötti forróság volt, Pécsett, július 5-én 41,3 °C-ot észleltek. Ez volt a legnagyobb meleg, amelyet hazánkban meteorológiai állomáson feljegyeztek.

[Az időjárási adatok forrása:
Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig, OMSZ, Budapest, 1998-1999.
Szuróczki Zoltán: Meteorológiáról kertészkedőknek, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.]


2011. július 10.

További olvasnivaló

A koleraoltást nem ússzuk meg

A Subaruval feltehetően könnyebben vesszük majd az akadályokat, a kanyargós szerpentineket, a veszedelmes hegyi utakat. Iránban sós mocsaraktól és kiszáradt tavaktól övezve, sivatagos, félsivatagi sztyeppes vidéken halad majd az út...

Folytatás...

Kókuszos édességek

A kissé hajlott törzsű, magasra növő, igénytelen kókuszpálmák a trópusok lakóinak kedvelt növényei. Azt mondják, hogy "aki kókuszpálmát ültet, edényt és ruhát, ételt és italt, saját maga számára lakhelyet...

Folytatás...

Fülfájás, hallásvesztés, süketség

  Ma már többnyire ismertek a különféle hallásszervi problémák, betegségek okai, és a kezelésükre is általánosan elfogadott eljárások léteznek, a régi időkben nem volt ez így. Mind a kiváltó okok, mind...

Folytatás...

’Minden álmodat megvalósíthatod, ha…

Sajnos, amikor elfogadtam olvasóm jelentkezését, nem voltam elég figyelmes, és csak az értékelés megkezdésekor vettem észre, hogy az elküldött képek kinagyítva sem adnak jobb felbontást, ezért számos jellemzőt - köztük...

Folytatás...

Pandzsáb története dióhéjban

Hosszú út áll előttünk, egész éjjel buszon leszünk. Holnap reggelre érünk Ódelhibe. Van időm spekulálni, élményeim feldolgozni, feldobott kedélyem valószínűleg sokáig messzire űzi álmom. Lám milyen hálátlan az emberi...

Folytatás...

Püthagorasz számelmélete

Ha misztikus számokról esik szó, akkor akarva-akaratlanul is Püthagorasz, a „számok atyja” jut elsőként az ember eszébe. A görög filozófus, matematikus, csillagász i.e. 580-570 körül született Szamoszban, és i.e. 500...

Folytatás...