A fő hírek között írják az újságok, hogy hazánkban szombaton megdőlt a melegrekord, ugyanis Pécsett 37,9 °C-ot mértek. Július 9-én még sosem volt ilyen meleg az országban, az eddigi rekordot 1927-ben mérték Szegeden, akkor a napi maximumhőmérséklet 37,8 °C volt. Az előrejelzések szerint nincs vége a kánikulának, akár további melegrekordok is várhatók.
A hőséghíradásokat olvasva olyan érzése támad az embernek, mintha nálunk csak az idén lenne először igazi kánikulai meleg. Pedig hazánkban régen is akadtak olyan időszakok, amikor izzasztó vagy perzselő volt a forróság. Bár tudom, ezektől nem érezzük hűvösebbnek az időt, érdekességként mégis közreadok néhány időjárási feljegyzést.
1802. július 23. ZIMONY. A hetek óta tartó hőség kibírhatatlan és káros befolyása van az emberek egészségére, valamint a terményekre.
1807. augusztus 10. és 20. SZENTES. (Az 1801-1825 évek ciklusában) a legnagyobb hőség volt az 1807. esztendőben, midőn 10. és 20. augusztusban 30 grádusra (Réaumer féle Hévmérő /azaz 37,5 °C árnyékban).
1824. augusztus. DEBRECEN 1-2. forróság, 4-8 meleg, 9-10 hűvösebb, 11-13. rekkenő meleg 38 °R (47,5 °C)*.
1828. július 8. PEST-BUDA. „Nálunk olly forró hévség van néhány nap óta, hogy a hév-mérő közönségesen +28-30R grádist (35-38 °C) mutat árnyékban. Az aratás ideje itt lévén, a’ gabona ára szállani kezde.”
1834. július. BUDA-GELLÉRTHEGY. „Az idei nyárnak közönséges bélyege: az aszály és forróság nemcsak el nem változott július hónapban, sőt inkább nagyobb mértékben tűnt elő. 40 év alatt ily forró július nem volt, naponta volt 23-24 °R (29-30 °C).”
1837. augusztus. JÁSZBERÉNY. Az égen kánikulai idő csaknem egészen eső nélkül telt el perzselő hőségben. Az előző években másként tapasztaltunk. (Ferencesek, Mert T.)
1841. július 18. HATVAN. „Az országszerte dühösködő sirocco ugy leperzselte a szőlőfürtöket, hogy legalább is 1/3 rész megtöpörödve lehullott…” (Nemzeti Ujság, szept. 18.)
1841. július 18. ETYEK (Fejér m.). „18-án olly égető szél lengedezett, millyet magyarhon éghajlata alatt nem is gondolhatni.” (Nemzeti Ujság, aug.4.)
1873. július. KAPOSVÁR. 1873 júliusának első hetében szinte kiürült a város, aki csak tehette, a környékbeli szőlőspincékbe menekült a nagy szárazság és por elől.
1873. július 12. KAPOSVÁR. 1873. július 11-én és 12-én érte el a kánikula a városban a tetőpontot. Ezeken a napokon délben napon 38 fokot, árnyékban 28 fokot** mutatott a „hévmérő”.
*Elfogadhatatlan érték, bizonnyal Nap sütötte a hőmérőt. (Réthly Antal megjegyzése)
**Feltehetően °R-ot mutatott a „hévmérő”, azaz napon 47,5 °C, árnyékban pedig 35 °C volt a csúcshőmérséklet. (Saját megjegyzésem)
Júliusi nevezetes dátumok
17. 1928-ban kivételesen magas maximum hőmérsékletet, 41,1 °C-ot mértek a Hajdú-Bihar megyei Szerepen.
1-5. 1950-ben országszerte 38-40 °C közötti forróság volt, Pécsett, július 5-én 41,3 °C-ot észleltek. Ez volt a legnagyobb meleg, amelyet hazánkban meteorológiai állomáson feljegyeztek.
[Az időjárási adatok forrása:
Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig, OMSZ, Budapest, 1998-1999.
Szuróczki Zoltán: Meteorológiáról kertészkedőknek, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.]
2011. július 10.