A+ A A-

A tél közepéig se hó, se hideg - Máskor is voltak langyos telek?

  • Közzétéve itt: Időjárás


Bókoló aranyfa - 2014. január 26.A média úgy ír és számol be a mostani - a 2013-14-es - évforduló enyhe, szinte tavaszias időjárásáról, mintha egyedülálló jelenség lenne. Valóságos csodaként írják le, hogy többfelé havazott az országban, és bizony a fagyokon is sokan meglepődtek. Pedig - miként ezt a január 22-én érkezett lehűlés is bizonyítja - még nem ette meg a kutya a telet, sőt a következő napokban igen kemény fagyok is várhatók.

Mindazonáltal tény, hogy a december és a január hónapok nagy része jóval enyhébb volt az átlagosnál. A rendkívüliség érzése abból fakadhat, hogy az ősz is enyhe volt, és - miután az emberek megszokták (vagy legalábbis megtanulták) a négy évszak, a tavasz, nyár, ősz és tél váltakozását, ha valamelyikük furcsává válik, hitetlenkedve fogadják.

Kenyérbélvirág - 2014. januar 26.Bevallom, magam is meglepőnek tartottam, hogy október végén a férjem lila orgonát hozott édesanyja kertjéből, ahonnan két héttel később vörös rózsákkal lepett meg. Már régebben is előfordult, hogy januárban virágba szökött néhány bimbója, most viszont egész télen virágzott a - sokak által aranyesőnek vagy aranyvesszőnek vélt - bókoló aranyfám. Novemberben még nyíltak a daturám tölcséres virágai, decemberben az ibolyák, január elején a hóvirágok és a krizantémok, és még az első komolyabb fagyok után is sárgán virít kerítésünk előtt a kenyérbélvirág.

A kíváncsiság arra késztetett, hogy utánanézzek, valóban nagyon nagy ritkaságszámba mennek-e az enyhe telek. Forrásként Réthly Antal, Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című könyvét használtam, mely az elmúlt ezer év időjárási feljegyzéseit gyűjti kronológiai sorrendbe. Végiglapozva a több mint kétezer oldalas munkát, bizony nem egyszer akadtak gyakorlatilag hó- és fagymentes telek. Az alábbiakban - a forrást megjelölve és az eredeti helyesírást megtartva - ezek közül idézek néhányat.


XII. ÉVSZÁZAD

Kecskemét
1182. „Oly igen lágy tél volt, hogy a gyümölcsfák februárius 2-án már rakvák voltak gyümölcscsel.” [Hasznos Mulatságok 1882. I. 170.]
1186. „Ismét oly lágy tél, hogy januáriusban már a fák virágoztak, februáriusban a madarak tojtak és az almák akkorára megnőttek, mint egy-egy dió.” [U.o. 170.]


XIII. ÉVSZÁZAD

„1287. Igen lágy tél, 1289. még lágyabb, mert STRASZBURGnál a fák levelei le sem hullottak; karácsonkor és vízkeresztkor a falusi lányok buzavirágból, violából s már virágokból koszorúkat csináltak, januárban már a fák virágoztak, a madarak tojtak, februáriusban szőlőnövések már nagyok voltak és érett epreket lehetett szedni (…)” [Hasznos Mulatságok 1882. I. 171.]


XVI. ÉVSZÁZAD

Kecskemét
1586., 1587. „Felette lágy telek, a gabonák husvétra már kalászt hánytak és virágoztak, a nyár igen forró lett, úgyhogy sok házak felgyulladtak. SOPRON tájékán igen sok bor.” [Hasznos Mulatságok 1822. I. 219.]


XVIII. ÉVSZÁZAD

Miskolc
1790. december: „Enyhe idő sok esővel, sárral és sűrű ködökkel.”
1791. január: „Borult, enyhe, esős, 7-én óriási árvíz; mély sár. nagyon drága a gabona és a takarmány.”
1791. február: „Enyhe hónap, a vége felé lepkék röpködtek; szántottak, vetettek.” [Meteorológiai feljegyzések, Miskolc 1780 - 1801, Réthly Antal kivonatolásában]

Kecskemét
„1791-re forduló is lágy tél. (…) Ezen egésztélen soha egy napnál tovább se a hó, se a fagy a földön nem tartott. Egész télen mindig lehetett szántani és mindenféle mezei munkát tenni, soha se kellett fűteni. Deczember januáriusba elég vadsalátát, szegfűgombát, ibolyákat hordtak a mezőről. (…)” [Hasznos Mulatságok 1822. I. 402.]


XIX. ÉVSZÁZAD

Debrecen - 1818.
„… a tél nagyon enyhe volt, az ablakok is legfeljebb három napig voltak befagyva. A szegény embereknek nem kellett sokat fűteni.
Márczius 4-én már oly jó meleg volt, mint nyáron, 9-én volt egy kis eső.” (Auer J., 120.)

Kecskemét - 1824.
„Egész január nyári meleg napokkal folyt le. De az egész tél is hó nélkül való volt és esős. Tavasszal a hernyó és cserebogár nagyban uralkodott s általok a gyümölcsfák tönkre tétettek. (…)” [Természet V.97.] Pesten.

Székesfehérvár - 1841.
„Ezen hónap decembernek gyenge, esője elég, s több napja ködös, legtöbbnyire csak felszéllel, karácson után is láttam a mezőn virágot, a gyep az oldalakban kivált, tavaszi zöld, az emberek kint egy ingben dolgoztak, mezítlen lábos gyermekek játszottak az utczákon, az őszi vetések nagyon nekivetették magukat, de köztük a gaz is sokakban erőre kapott (…)” [Hódosi Karácsony Antal földbirtokos Gazdasági Jegyzőkönyve]

További olvasnivaló

Szexuális perverziók, nemi eltévelyed…

Nemcsak korunkra jellemzőek a nemi perverziók, amióta ember az ember, azóta léteznek szexuális elhajlások, tévelygések. A híres ókori görög filozófus, Platón Lakomájának szereplői teljesen normálisnak tartották, a szerelem egyik válfaját...

Folytatás...

Mit jelent a temetésünkkel álmodni?

  Egy személyes jellegű problémájára adott válaszom után tette fel a fenti kérdést az egyik anonimitást kérő olvasóm. Levelének a kérdés szempontjából releváns részét az alábbiakban idézem: „Mit jelent az az...

Folytatás...

Miként értelmezhető a tűzvész álma…

Kedves Rosta Erzsébet!Az Interneten találtam rá az elérhetőségére. Szeretném, ha értelmezné az álmomat. A férjemmel és egy barátnőmmel a gazdagréti lakótelepen járunk, amikor az egyik panelházban tűz keletkezik. Elkezdünk futni...

Folytatás...

Virágvasárnap és húsvét

A húsvét, a vasárnapok mellett, a keresztény egyház legrégibb és legfontosabb ünnepe, de húsvét környékén tartják a tavaszt köszöntő hagyományos fesztiválokat is. Noha maga a húsvét csak egyetlen vasárnap...

Folytatás...

Szobában végezhető torna

Váltott lábnyújtás falhoz támaszkodva ...

Folytatás...

Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges…

Nem igaz, hogy a mérges gombák: csak valamely része mérgező, mert a méreganyag az egész gombában megtalálható. idegen méreganyagot vesznek fel a közeli mérgező növényektől, amitől mérgessé vállnak, egyébként ezt az ehető...

Folytatás...