A+ A A-

Mit esznek az állatok?

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból

Az állatok többségének napjai élelemkereséssel vagy zsákmányszerzéssel és evéssel telnek, étrendjük - attól függően, hogy vegetáriánusok, ragadozók vagy mindenevők - sokféle lehet. Van, amelyiküké meglehetősen egyhangú, de olyanok is akadnak, akiké még az emberekénél is változatosabb. A növényevőknek - hogy meg tudják emészteni a rostokban gazdag táplálékot - hosszú a bélcsatornájuk, a ragadozóké jóval rövidebb. Ha alkalmuk nyílik szert tenni zsákmányra, degeszre tömik magukat. Utána viszont hosszú ideig képesek böjtölni, táplálék nélkül ellenni. Különösen a ragadozó hüllőkre és kígyókra igaz ez. Persze azért hosszasan nem célszerű lustálkodniuk, mert könnyen más állatok ennivalójává válhatnak.

Az állatok élettartama sok mindentől függ, többek között a táplálék mennyiségétől, és talán a minőségétől is. Persze az életük hosszát megszabják a különböző betegségek is. Különféle helyről és eltérő módon nyerik betevő falatjaikat. Például a tengeri uborkák homokból és iszapból nyerik ki a táplálékukat. Az ezerlábúak növény- és dögevők. A nőstény szúnyogok vért szívnak, a hímek pedig növényi nedveken élnek, vagy egyáltalán nem esznek. A hangyászok a hangyákat és termeszeket fogyasztják előszeretettel. A hüllők többsége húsevő, csak néhányuk fogyaszt növényt. A legtöbb hal ragadozó, de akad köztük növényevő is.
Az emlősök mindegyike gondoskodik az utódjairól, a kicsinyek kezdetben tejet szopnak, és csak megerősödve térnek át a szülők étrendjére. Az énekesmadarak kezdetben rovarokkal etetik fiókáikat, akik később - kifejlett korukban - főleg magokat fogyasztanak.

Némely rovar ízlése meglehetősen furcsa. Van, amelyik a dohányt, illetve a cigarettát kedveli, vannak kétszersültevők, csípős paprikát vagy könyvet fogyasztók. A dugómolyok a parafát szeretik, de akad olyan rovar is, amelyik a telefon- vagy a villanyvezetéket rágcsálja szívesen, a temetőbogarak pedig az elhullott állatokról eszik le a maradék húst. A földigiliszták a talajon fellelhető korhadt anyagokkal táplálkoznak. A kifejlett lepkék a fák kicsurgó nedvén, az érett gyümölcsök levén és a virágok nektárjain élnek.

A méhek valamint néhány darázs és hangya képesek mézet készíteni. A dél-amerikai hangyák pedig gombákat tenyésztenek. A termeszeket megeszik a hangyászok, a tobzoskákat pedig a földi malacok falják fel. A kifejlett kérészek egyáltalán nem táplálkoznak, párzás után elpusztulnak, mindössze egyetlen napig élnek.

Az apró állatoknak gyors az anyagcseréje, ezért aztán sokat esznek, például az egyik selyemlepke hernyója 48 óra alatt testtömegének a 86-szorosát fogyasztja el. A gyors anyagcseréjű cickányok is végtelen falánk állatok, ami nem véletlen, mert - a percenkénti pulzusszámuk 1200-as pulzusok alapján - gyorsan égetik a tápanyagot.

Az afrikai tojásevő kígyók kizárólag tojásokkal elégítik ki étvágyukat. Egyes óriáskígyók nagyon szélesre tudják tátani szájukat, például a Délkelet-Ázsiában élő tigriskígyó - miután megfojtotta - képes lenyelni egy leopárdot is. Diétázó rekorder a fogságban élő óriáskígyó, amely 1 évig is kibírja táplálék nélkül, a krokodil viszont három hónap elteltével megéhezik. Ha, telezabálta magát, sokáig megvan eleség nélkül a varánusz is. A kikelő varangy-porontyok (ebihalak) meglehetősen rossz ízűek, ezért nem eszik meg őket sem a halak, sem más víziállatok. Az egerek ízlése hasonlít az emberekéhez, kedvelik a mogyorót, kesudiót, a mogyoróvajat, a kenyeret, sajtot, szalonnát, felvágottakat. Szabadban élő rokonaik viszont gyümölcsökkel, hajtásokkal, rügyekkel, olajos magvakkal, rovarokkal is beérik. A patkányok elkerülik a számukra ismeretlen ételeket, csak akkor eszik meg, ha meglátják, hogy valamelyik társuk falatozik belőle.

Egyes rágcsálok - például a hörcsögök, a pockok és a mókusok - a pofazacskójukba tömik eleségüket, amit az odúikban raktároznak el. A feneketlen gyomrú hörcsögök akár 20 kg élelmet is képesek felhalmozni. A mókusok nemcsak kéregetnek az emberektől, a madáretetőket is gyakorta megdézsmálják. Dió- és mogyorózsákmányukat gondosan elrejtik.

A denevérek többsége rovarokkal táplálkozik, de nem mindegyik kedveli a rovarokat, a repülőkutyák például imádják a gyümölcsöket, elsősorban a banánt. A hosszúnyelvű denevérek virágport esznek, a halászdenevérek pedig halat fognak reptükben. Az álvámpírok békákra, madárfiókákra vadásznak, a valódiak viszont vért szívnak az emlősökből, madarakból.

A sünök általában csigákat, rovarokat, tojásokat, egérkölyköket esznek, de nem válogatósak, mert sok minden mást is elfogyasztanak, amire rábukkannak. A pocoknyulak fűből és más zöld szárú növényből szénát készítenek maguknak, amit előzőleg a napon szárítanak ki. A cickányok csigákat és rovarokat tartalékolnak élelemként, a vakondok pedig földigilisztákat.

A kolibrik és a sarlósfecskék élelemszegény időszakban, rövid időre elkábulnak. Az élelmes cinkék megdézsmálják a tejet, miután a tejesüveg fedelét kilyukasztva „felhörpintenek” néhány cseppet a tartalmából. A Galápagos-szigeteken élő fregattmadarak arra kényszerítik más madarakat, hogy visszaöklendezzék táplálékukat, amit aztán eltulajdonítanak. A csigaforgató madarak a kagylókat, csőrük ütögetésével törik fel, a már kinyílt kagylókba pedig bedugják csőrüket, úgy nyitják ki őket. A csigázó ölyv kizárólag ajtóscsigákat fogyaszt. A csókák felöklendezve a begyükben felgyülemlett eleséget, megosztják a többi csókával. A kakasok izgatott kotyogással adnak valami finomságot a tojónak, aki ugyancsak kotyogással hívja enni csibéit.

A koalák válogatósak, kizárólag eukaliptusz leveleket esznek. A pandák étele is egyhangú, mert legjobban a bambuszrügyeket kedvelik.
A csimpánzok okos állatok, ételszerzéshez eszközt használnak, megfelelő botokat keresnek, amivel összegyűjtik és kiszedik a hangyabolyból a hangyákat, járataikból a termeszeket, melyekből jókat falatoznak. Egyébként nemcsak szerszámként, használnak botot, hanem fegyverként is. A többi emberszabású valamint az alacsonyabb rendű majmok elsősorban növényevő: különféle zöldeken, gyümölcsökön és magvakon él, sokuk azonban rovarokkal, madártojásokkal, apró gyíkokkal egészíti ki étrendjét, a csimpánzok pedig rendszeresen húst is fogyasztanak.

A nagy bálnák valószínűleg a legnagyobb evők, közülük - a ma élő állatok legnagyobbika - a kék bálna a listavezető, napi ételmennyisége több mint 4 tonna, de akár 8 tonnát is bekebelez. Tápláléka apró krillekből, rákokból, halakból áll. A leopárd fókák vadásznak a többi fókára, a jegesmedvék, a rókák, farkasok, a fehérfejű rétisasok ugyancsak kedvelik a fókák (fókakölyök) húsát, de a nagy cápák és a kardszárnyú delfinek is szívesen ejtenek zsákmányul fiatal fókákat.
A császárpingvin két hónapon át melengeti egyetlen tojását, ezalatt nagyon lefogy, de amikor kikel a fióka, a begyéből visszaöklendezett élelemmel eteti egy-két napig. A horgászhalak élelemfogáshoz csalit használnak, ami a szájuk fölött libeg.

Az oroszlánok növényevő állatokkal csillapítják éhségüket, emberhúsra csak akkor vetemednek, ha öregek, vagy sérültek, és nincs más élelemre kilátásuk, vagy nem képesek elejteni más zsákmányt. A tigris, a legnagyobb macskaféle hossza eléri a 2,5 métert, egyetlen alkalommal akár 23 kg húst meg tud enni. A leopárdok, ha jól laknak, a maradék zsákmányukat egy kiszemelt, biztonságosnak tűnő fára vonszolják föl. A hiénák dögevők, erős szájkapcsukkal a csontokat is át tudják harapni.

A kutyák elsősorban húsevők, de gyakorta növényt is fogyasztanak. A maradék csontokat elássák, hogy később előkapva rágcsálhassák. A nyestkutya téli álmot alszik, időnként azonban előbújik, hogy táplálkozzon. A rókák élelmük egy részét biztonságos helyre dugják. Az afrikai farkasok, hiénák, az alpesi vadkutyák társas állatok, falkában vadásznak, áldozataik többnyire fiatal, öreg vagy beteg állatok.

Az elefántok napjában 150-230 kg levelet, fakérget, ágak, füvet és egyéb növényi táplálékot falnak fel. A fogságban viszont megelégszenek 70 kg szénával és pár vödörnyi zöldséggel is.

További olvasnivaló

Kánikula - caniculares dies

  A kutyanapok (caniculares dies) kifejezés, melyből egyébként a mi kánikula szavunk is származik, a Római Birodalom virágzása idején vált elterjedtté, és az elnevezés a Szíriuszra (kutyacsillagra) utal. A régi rómaiak...

Folytatás...

Pisilés közben félrehúzza előlem a leped…

Bár buszunk már az indítóállomáson ácsorog, semmi jelét sem látjuk, annak, hogy félóra múlva útra kelhetnénk. A mélyhűtött pléhjárgány teljesen üres, utasnak és személyzetnek még nyomát sem látni. Hasszán korán...

Folytatás...

’Kíváncsi Cseresznye’ kézelemzése

A kezek morfológiai jellemzőit vizsgálva elsőként az ötlik a kézelemző szemébe, hogy - az elsőként beküldött kézfej képeken, melyek természetes helyzetben mutatják az ujjakat - a gyűrűs és a kisujjak...

Folytatás...

Sebességbajnokok a rovarvilágban - földö…

A keringőbogár-félék családjának tagjai az egyik legügyesebb képviselői a több mint egymillió fajt számláló rovarvilágnak. Azon kevés élőlény közé tartoznak, melyek - mivel repülni, mászni és úszni egyaránt jól tudnak...

Folytatás...

Mit jelenthet a nemrég elhunyt gyermekko…

Kedves Erzsébet, ötven valahány éves vagyok, és már többször azzal a - nemrég meghalt - fiúval álmodtam, aki 16 éves koromban nekem udvarolt. Szerelmes voltam belé, hogy ő is az...

Folytatás...

Anyajegyek - tények és hiedelmek

A legtöbb ember testén fellelhető egy-két anyajegy, ám nem ritka az sem, ha valakinek a bőrén nagyszámú anyajegy látható. Sok újszülött anyajeggyel jön a világra, van, amelyik eltűnik, és...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?