A+ A A-

Mit esznek az állatok?

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból


Az állatok többségének napjai élelemkereséssel vagy zsákmányszerzéssel és evéssel telnek, étrendjük - attól függően, hogy vegetáriánusok, ragadozók vagy mindenevők - sokféle lehet. Van, amelyiküké meglehetősen egyhangú, de olyanok is akadnak, akiké még az emberekénél is változatosabb. A növényevőknek - hogy meg tudják emészteni a rostokban gazdag táplálékot - hosszú a bélcsatornájuk, a ragadozóké jóval rövidebb. Ha alkalmuk nyílik szert tenni zsákmányra, degeszre tömik magukat. Utána viszont hosszú ideig képesek böjtölni, táplálék nélkül ellenni. Különösen a ragadozó hüllőkre és kígyókra igaz ez. Persze azért hosszasan nem célszerű lustálkodniuk, mert könnyen más állatok ennivalójává válhatnak.

Az állatok élettartama sok mindentől függ, többek között a táplálék mennyiségétől, és talán a minőségétől is. Persze az életük hosszát megszabják a különböző betegségek is. Különféle helyről és eltérő módon nyerik betevő falatjaikat. Például a tengeri uborkák homokból és iszapból nyerik ki a táplálékukat. Az ezerlábúak növény- és dögevők. A nőstény szúnyogok vért szívnak, a hímek pedig növényi nedveken élnek, vagy egyáltalán nem esznek. A hangyászok a hangyákat és termeszeket fogyasztják előszeretettel. A hüllők többsége húsevő, csak néhányuk fogyaszt növényt. A legtöbb hal ragadozó, de akad köztük növényevő is.

Az emlősök mindegyike gondoskodik az utódjairól, a kicsinyek kezdetben tejet szopnak, és csak megerősödve térnek át a szülők étrendjére. Az énekesmadarak kezdetben rovarokkal etetik fiókáikat, akik később - kifejlett korukban - főleg magokat fogyasztanak.

Némely rovar ízlése meglehetősen furcsa. Van, amelyik a dohányt, illetve a cigarettát kedveli, vannak kétszersültevők, csípős paprikát vagy könyvet fogyasztók. A dugómolyok a parafát szeretik, de akad olyan rovar is, amelyik a telefon- vagy a villanyvezetéket rágcsálja szívesen, a temetőbogarak pedig az elhullott állatokról eszik le a maradék húst. A földigiliszták a talajon fellelhető korhadt anyagokkal táplálkoznak. A kifejlett lepkék a fák kicsurgó nedvén, az érett gyümölcsök levén és a virágok nektárjain élnek.

A méhek valamint néhány darázs és hangya képesek mézet készíteni. A dél-amerikai hangyák pedig gombákat tenyésztenek. A termeszeket megeszik a hangyászok, a tobzoskákat pedig a földi malacok falják fel. A kifejlett kérészek egyáltalán nem táplálkoznak, párzás után elpusztulnak, mindössze egyetlen napig élnek.

Az apró állatoknak gyors az anyagcseréje, ezért aztán sokat esznek, például az egyik selyemlepke hernyója 48 óra alatt testtömegének a 86-szorosát fogyasztja el. A gyors anyagcseréjű cickányok is végtelen falánk állatok, ami nem véletlen, mert - a percenkénti pulzusszámuk 1200-as pulzusok alapján - gyorsan égetik a tápanyagot.

Az afrikai tojásevő kígyók kizárólag tojásokkal elégítik ki étvágyukat. Egyes óriáskígyók nagyon szélesre tudják tátani szájukat, például a Délkelet-Ázsiában élő tigriskígyó - miután megfojtotta - képes lenyelni egy leopárdot is. Diétázó rekorder a fogságban élő óriáskígyó, amely 1 évig is kibírja táplálék nélkül, a krokodil viszont három hónap elteltével megéhezik. Ha, telezabálta magát, sokáig megvan eleség nélkül a varánusz is. A kikelő varangy-porontyok (ebihalak) meglehetősen rossz ízűek, ezért nem eszik meg őket sem a halak, sem más víziállatok. Az egerek ízlése hasonlít az emberekéhez, kedvelik a mogyorót, kesudiót, a mogyoróvajat, a kenyeret, sajtot, szalonnát, felvágottakat. Szabadban élő rokonaik viszont gyümölcsökkel, hajtásokkal, rügyekkel, olajos magvakkal, rovarokkal is beérik. A patkányok elkerülik a számukra ismeretlen ételeket, csak akkor eszik meg, ha meglátják, hogy valamelyik társuk falatozik belőle.

Egyes rágcsálok - például a hörcsögök, a pockok és a mókusok - a pofazacskójukba tömik eleségüket, amit az odúikban raktároznak el. A feneketlen gyomrú hörcsögök akár 20 kg élelmet is képesek felhalmozni. A mókusok nemcsak kéregetnek az emberektől, a madáretetőket is gyakorta megdézsmálják. Dió- és mogyorózsákmányukat gondosan elrejtik.

A denevérek többsége rovarokkal táplálkozik, de nem mindegyik kedveli a rovarokat, a repülőkutyák például imádják a gyümölcsöket, elsősorban a banánt. A hosszúnyelvű denevérek virágport esznek, a halászdenevérek pedig halat fognak reptükben. Az álvámpírok békákra, madárfiókákra vadásznak, a valódiak viszont vért szívnak az emlősökből, madarakból.

A sünök általában csigákat, rovarokat, tojásokat, egérkölyköket esznek, de nem válogatósak, mert sok minden mást is elfogyasztanak, amire rábukkannak. A pocoknyulak fűből és más zöld szárú növényből szénát készítenek maguknak, amit előzőleg a napon szárítanak ki. A cickányok csigákat és rovarokat tartalékolnak élelemként, a vakondok pedig földigilisztákat.

A kolibrik és a sarlósfecskék élelemszegény időszakban, rövid időre elkábulnak. Az élelmes cinkék megdézsmálják a tejet, miután a tejesüveg fedelét kilyukasztva „felhörpintenek” néhány cseppet a tartalmából. A Galápagos-szigeteken élő fregattmadarak arra kényszerítik más madarakat, hogy visszaöklendezzék táplálékukat, amit aztán eltulajdonítanak. A csigaforgató madarak a kagylókat, csőrük ütögetésével törik fel, a már kinyílt kagylókba pedig bedugják csőrüket, úgy nyitják ki őket. A csigázó ölyv kizárólag ajtóscsigákat fogyaszt. A csókák felöklendezve a begyükben felgyülemlett eleséget, megosztják a többi csókával. A kakasok izgatott kotyogással adnak valami finomságot a tojónak, aki ugyancsak kotyogással hívja enni csibéit.

A koalák válogatósak, kizárólag eukaliptusz leveleket esznek. A pandák étele is egyhangú, mert legjobban a bambuszrügyeket kedvelik.

A csimpánzok okos állatok, ételszerzéshez eszközt használnak, megfelelő botokat keresnek, amivel összegyűjtik és kiszedik a hangyabolyból a hangyákat, járataikból a termeszeket, melyekből jókat falatoznak. Egyébként nemcsak szerszámként, használnak botot, hanem fegyverként is. A többi emberszabású valamint az alacsonyabb rendű majmok elsősorban növényevő: különféle zöldeken, gyümölcsökön és magvakon él, sokuk azonban rovarokkal, madártojásokkal, apró gyíkokkal egészíti ki étrendjét, a csimpánzok pedig rendszeresen húst is fogyasztanak.

A nagy bálnák valószínűleg a legnagyobb evők, közülük - a ma élő állatok legnagyobbika - a kék bálna a listavezető, napi ételmennyisége több mint 4 tonna, de akár 8 tonnát is bekebelez. Tápláléka apró krillekből, rákokból, halakból áll. A leopárd fókák vadásznak a többi fókára, a jegesmedvék, a rókák, farkasok, a fehérfejű rétisasok ugyancsak kedvelik a fókák (fókakölyök) húsát, de a nagy cápák és a kardszárnyú delfinek is szívesen ejtenek zsákmányul fiatal fókákat.

A császárpingvin két hónapon át melengeti egyetlen tojását, ezalatt nagyon lefogy, de amikor kikel a fióka, a begyéből visszaöklendezett élelemmel eteti egy-két napig. A horgászhalak élelemfogáshoz csalit használnak, ami a szájuk fölött libeg.

Az oroszlánok növényevő állatokkal csillapítják éhségüket, emberhúsra csak akkor vetemednek, ha öregek, vagy sérültek, és nincs más élelemre kilátásuk, vagy nem képesek elejteni más zsákmányt. A tigris, a legnagyobb macskaféle hossza eléri a 2,5 métert, egyetlen alkalommal akár 23 kg húst meg tud enni. A leopárdok, ha jól laknak, a maradék zsákmányukat egy kiszemelt, biztonságosnak tűnő fára vonszolják föl. A hiénák dögevők, erős szájkapcsukkal a csontokat is át tudják harapni.

A kutyák elsősorban húsevők, de gyakorta növényt is fogyasztanak. A maradék csontokat elássák, hogy később előkapva rágcsálhassák. A nyestkutya téli álmot alszik, időnként azonban előbújik, hogy táplálkozzon. A rókák élelmük egy részét biztonságos helyre dugják. Az afrikai farkasok, hiénák, az alpesi vadkutyák társas állatok, falkában vadásznak, áldozataik többnyire fiatal, öreg vagy beteg állatok.

Az elefántok napjában 150-230 kg levelet, fakérget, ágak, füvet és egyéb növényi táplálékot falnak fel. A fogságban viszont megelégszenek 70 kg szénával és pár vödörnyi zöldséggel is.

További olvasnivaló

Hármas, a tökély és a szentháromság szám…

Talán a legszentebb szakrális szám. A hármast azonosították a világmindenség három szférájával, az istentriászokkal, a háromfejű istenekkel, a szentháromságokkal. Az északi germánok isteni triásza: Tór, Ódin és Tyr, a...

Folytatás...

A mellek II. – Az areola és a mellbimbók

  TARTALOMA vizsgálat meneteAz emlőudvar és a mellbimbók színeAz emlőudvar alakjaAz emlőudvar méreteAz emlőudvar textúrájaA mellbimbók textúrája és alakjaA modern okkultizmus képviselői szerint - a kézelemzéshez, az arcolvasáshoz, vagy a frenológiához...

Folytatás...

A melatonin nemcsak alvászavar ellen jó…

Sokan szenvednek alvási zavaroktól, nehezen alszanak el, gyakorta ébrednek fel éjszaka és nem tudnak visszaaludni. Noha nekem nincs problémám az alvással, de mégis, ha nagy távolságra, távoli országba utazok, egyáltalán...

Folytatás...

India - Morcos rendőr a Gangesz partján

  Nagyobb térképre váltás   A Sziliguri elágazásnál tábla búcsúzik:„ Viszontlátásra ismét Dardzsilingban!” A síkságra érve az újra kakofóniás zaj, a tolakodó emberek és járművek sokasága, a gőzfürdőre emlékeztető fülledtség hamar visszazökkentenek a...

Folytatás...

Kajszi- vagy sárgabarack

Ez a Kelet-Turkesztánból és Észak-Kínából származó, mély sárga vagy narancssárga, kopasz vagy enyhén szőrös, édes gyümölcs, melyet - megkülönböztetésként az őszibaracktól - nyári baracknak is neveznek, a rózsafélék családjába...

Folytatás...

Pen kézelemzése

A kézfej kecses, nőies, a tenyér felőli részen az ujjak a tenyérhez képest vékonyak, maga a tenyér viszont - különösen a csukló felé eső részén - kifejezetten erősnek látszik...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?