A+ A A-

Milyen madár a turul?

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból


Mivel mostanában sokszor hallani róla, arra gondoltam, megkérdezem néhány ismerősömet, milyen madár a turul. Válaszuk tömören csak annyi volt, hogy ragadozó. További faggatásomra, többnyire vállrándítást, kerekre nyílt szemű csodálkozást, szétárt karokat, behúzott vállakat kaptam, testjelükből sugárzott a bizonytalanság. Ettől persze nem lettem okosabb. Ezért „turulkeresésbe” fogtam, azt remélve, találok valami érdemlegesen újat erről a madárról.

Arról szinte mindenkinek van tudomása, hogy a turul a honfoglaló magyarok totemállata volt, ugyanis az Árpádok a Turul-nemzetség tagjai voltak, a turultól származtatták magukat. Ez lehet az oka annak, hogy a Turul a magyar nemzet legrégibb hadi címere. Kézai Simon krónikája szerint Géza vezér idejéig a koronás fejű turulmadár volt a hadi címer. A turul történetébe, azonban nem akarok belemenni, mert aki erre kíváncsi, sok-sok információt találhat a Neten. Egyedül Anonymus Gesta Hungarorumára hivatkoznék, amely azt írja, hogy Álmos fejdelem anyját, Emesét álmában egy turulmadár ejtett teherbe, méhéből forrás fakadt és ágyékából dicső királyok származnak.

De még a címerállatban sincs teljes egyetértés, ugyanis történészeink egy csoportja az Árpádok ősi, családi címerállatának az oroszlánt tekinti. Chernel István (1865-1922) természettudós, ornitológus pedig úgy vélte, a turul valamilyen nemes ragadozó madár, például sas, sólyom, karvaly, héja lehetett.

Hasonlóképpen ír róla a Magyar Értelmező Kéziszótár is, mely szerint - mint totem vagy jelvény - a turul az ősmagyar mondavilágban sas vagy sólyomféle madár. A Pallas Nagy Lexikona a saskeselyű és a karvaly között ingadozik, de azt is megjegyzi, hogy az oguz-törökök nemzeti címere szintén a turul volt.

Vönöczky Schenk Jakab (1876-1945) neves zoológus, ornitológus, természetvédő megállapította, hogy a turul a régi magyarság vadászsólyma, ezt nevezték így a honfoglaló magyarok, bár erre semmi bizonyosságot nem találtak.

Hermann Ottó (1835-1914) természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus A madarak hasznáról és káráról című könyvében (Budapest, 1908.) a barátkeselyűnél azt írja: „Leginkább döggel élő madár, mely csak szükségből veti magát eleven prédára. Amikor a magyarság a dögöt csak a telek vagy a falu végébe hányta, pusztán, legelőn pedig otthagyta, ahol kiadta a páráját: a keselyűk minden faja hamar ott termett és varjúval, hollóval egyesülve, rövid időn végzett a bőrrel, hússal, belekkel, sőt a letördelhető csonttal is. Evvel nagy jót tett a közegészségnek (…) Hajdanában keselyűk követték a hódító népek seregét a hadverő őseinkét is, mert nyomukban hullott a keselyűk eledele. Evvel kapcsolatos a magyarságnak a Turulról szóló regéje is, amely madár a hadak útját mutatta volna. Arany János (1817-1882) neves költőnk, „Keveháza” című költeményében így zeng a keselyükről és társaikról:

Turul szobor BánhidánAzér’ víjjog a keselyű, / Azér’ szállong a turul s ölyű: / Mert holnap ilyenkor halott / Százezreivel fog veszni ott.”

Keresgélve a világon fellelhető sokféle totemállat közt, a keselyűt, a sast és a sólymot egyaránt megtaláltam, közéjük azonban talán mégsem lehet besorolni a turult, mert a turulábrázolásokon, illetve szobrokon a repülni készülő, kitárt szárnyú sólymoknak sas fejük van. A fejük búbján a magyar korona látható, egyik karmukban pedig kardot tartogatnak. Hazánkban számos helyen lelhető fel turul szobor, de számomra az a leghíresebb, melyet Bánhidán 1907-ben, Árpád seregének Szvatopluk fölött aratott győzelme emlékére állítottak. Itt, a Szelim-barlang melletti hegytetőn található Európa legnagyobb, turulmadarat ábrázoló bronzszobra.

A szakértők nemcsak azt vitatják, hogy voltaképpen milyen madárról van szó, de még a turul elnevezéssel sincsenek azonos véleményen. Az egyik elképzelés a karvaly török nevének (kurul) hibás másolásából eredhetett. Vönöczky Schenk Jakab azt állítja, hogy a turul, a zongor és a torontál sólyomnevek török eredetűek, míg a kerecsen szó orosz eredetről informál. Jászay Pál és Szabó Károly úgy vélekedtek (Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára), hogy a t betű helyett c-t kell tenni, s akkor lesz curul vagyis kurul, azaz karoly, karvaly. Ugyanitt olvasható, hogy Vámbéry szerint csatagaj nyelven a turgul sólyomfajta madár. De olyan véleményről is beszámolnak, mely szerint a turul annyi volna, mint tur-ölyv, azaz fejedelmi ölyv, minthogy túra keleti török nyelven fejedelmet jelent.

A későbbi heraldikában - például Erdély címerében - a turul és a sas gyakran egymással felcserélhetően szerepel. A vadászsólyom a pogány fejedelmek címerállata, de ez a jelkép a kereszténység felvétele után visszaszorult. A turul elsőként Attila hun fejedelem címerállata volt, a Képes Krónika miniatúráján az uralkodó turulos pajzzsal látható.

Kutakodásomból mindössze ennyire futotta. Sokféle magyarázatot találtam, de igazán egyikből sem tudtam meg, hogy valójában milyen madár a turul.

Hozzászólások  

0 #1 Bodainé Klotz Adrien 2016-10-05 10:55
Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, (Falco cherrug altaicus), a kerecsensólyomm al (Falco cherrug) eredetű (a , a szirti sassal (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyűvel (Gypaetus barbarus) vagy a fakó keselyűvel (Gyps fulvus). azonosítható.
Kevesen tudják, hogy voltaképpen a fakó testű keselyű Nagyasszonyi szimbólum (ahogy az Egyiptomiaknál Ízisz szent madara), a sólyom pedig a szoláris, racionális jelkép. A Turul voltaképpen ötvözete a két madárnak, Egysége. Örömömre szolgált, hogy tegnap (2016.október.5 .-én ) a híradóban bejelentették a nagyasszonyi keselyű feltűnését, visszatérését hazánkba. A Turul mindig nagy változások eljövetelét jelentette. Igen, Totem, szent állat. A kérdés az: vajon együtt szárnyal majd a szürke keselyű a kerecseny sólyommal? Vagy megküzdenek egymással?
Idézet

További olvasnivaló

A férfi testjegyeiről – Jövendölé…

Egyik korábbi írásomban már foglalkoztam a férfi testjegyeinek megfigyelése révén megállapítható személyiségvonásokkal, tulajdonságokkal, és röviden az egyes testrészek sajátosságaira alapozott jóslásokat is összefoglaltam, a 6. században élt híres indiai asztrológus...

Folytatás...

Gyümölcs- és püspökkenyér karácso…

Keresztlányom anyja egy alkalommal - mialatt jóízűen falatozta gyümölcskenyerem - azt mondta, ezek olyan sütemények, melyek a spájzból összekapart maradékból készülnek. Ennek hallatán megdermedtem, hisz én mindig a legjobb...

Folytatás...

Eltolódott delták

Hutchinson a kutatásai során vizsgálta, milyen a delták (dombok) helyzete és kapcsolata a közeli kézjellemzőkkel, illetve a dombok fölötti ujjakkal. Úgy gondolta, hogy a delták ideális elhelyezkedése az, ha...

Folytatás...

Mearis kézelemzése

Rózsaszínű kezének, különösen tenyerének színéből arra lehet következtetni, hogy vidám kedélyű, jó természetű, életszerető, vitalitással és életerővel teli, szociálisan jól kötődő, optimista, életigenlő, együtt érző ember, olyan, aki melegséget...

Folytatás...

Pünkösd

Pünkösd napján - a húsvétot követő hetedik vasárnap, vagyis a Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon - a Szentlelket és keresztény egyház megszületését ünnepli a katolikus világ. A Jelenések Könyve szerint...

Folytatás...

55 óra a Kerala Expresszen - I.

Bent a vagonban azonnal megcsap a friss levegő, akár egy frizsiderben, oly hideg van, váratlanul ér ez a nagy változás, a kinti és benti hőmérséklet között legalább 20 fok...

Folytatás...