Milyen madár a turul?

Mivel mostanában sokszor hallani róla, arra gondoltam, megkérdezem néhány ismerősömet, milyen madár a turul. Válaszuk tömören csak annyi volt, hogy ragadozó. További faggatásomra, többnyire vállrándítást, kerekre nyílt szemű csodálkozást, szétárt karokat, behúzott vállakat kaptam, testjelükből sugárzott a bizonytalanság. Ettől persze nem lettem okosabb. Ezért „turulkeresésbe” fogtam, azt remélve, találok valami érdemlegesen újat erről a madárról.

Arról szinte mindenkinek van tudomása, hogy a turul a honfoglaló magyarok totemállata volt, ugyanis az Árpádok a Turul-nemzetség tagjai voltak, a turultól származtatták magukat. Ez lehet az oka annak, hogy a Turul a magyar nemzet legrégibb hadi címere. Kézai Simon krónikája szerint Géza vezér idejéig a koronás fejű turulmadár volt a hadi címer. A turul történetébe, azonban nem akarok belemenni, mert aki erre kíváncsi, sok-sok információt találhat a Neten. Egyedül Anonymus Gesta Hungarorumára hivatkoznék, amely azt írja, hogy Álmos fejdelem anyját, Emesét álmában egy turulmadár ejtett teherbe, méhéből forrás fakadt és ágyékából dicső királyok származnak.

De még a címerállatban sincs teljes egyetértés, ugyanis történészeink egy csoportja az Árpádok ősi, családi címerállatának az oroszlánt tekinti. Chernel István (1865-1922) természettudós, ornitológus pedig úgy vélte, a turul valamilyen nemes ragadozó madár, például sas, sólyom, karvaly, héja lehetett.

Hasonlóképpen ír róla a Magyar Értelmező Kéziszótár is, mely szerint - mint totem vagy jelvény - a turul az ősmagyar mondavilágban sas vagy sólyomféle madár. A Pallas Nagy Lexikona a saskeselyű és a karvaly között ingadozik, de azt is megjegyzi, hogy az oguz-törökök nemzeti címere szintén a turul volt.

Vönöczky Schenk Jakab (1876-1945) neves zoológus, ornitológus, természetvédő megállapította, hogy a turul a régi magyarság vadászsólyma, ezt nevezték így a honfoglaló magyarok, bár erre semmi bizonyosságot nem találtak.

Hermann Ottó (1835-1914) természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus A madarak hasznáról és káráról című könyvében (Budapest, 1908.) a barátkeselyűnél azt írja: „Leginkább döggel élő madár, mely csak szükségből veti magát eleven prédára. Amikor a magyarság a dögöt csak a telek vagy a falu végébe hányta, pusztán, legelőn pedig otthagyta, ahol kiadta a páráját: a keselyűk minden faja hamar ott termett és varjúval, hollóval egyesülve, rövid időn végzett a bőrrel, hússal, belekkel, sőt a letördelhető csonttal is. Evvel nagy jót tett a közegészségnek (…) Hajdanában keselyűk követték a hódító népek seregét a hadverő őseinkét is, mert nyomukban hullott a keselyűk eledele. Evvel kapcsolatos a magyarságnak a Turulról szóló regéje is, amely madár a hadak útját mutatta volna. Arany János (1817-1882) neves költőnk, „Keveháza” című költeményében így zeng a keselyükről és társaikról:

Azér’ víjjog a keselyű, / Azér’ szállong a turul s ölyű: / Mert holnap ilyenkor halott / Százezreivel fog veszni ott.”

Keresgélve a világon fellelhető sokféle totemállat közt, a keselyűt, a sast és a sólymot egyaránt megtaláltam, közéjük azonban talán mégsem lehet besorolni a turult, mert a turulábrázolásokon, illetve szobrokon a repülni készülő, kitárt szárnyú sólymoknak sas fejük van. A fejük búbján a magyar korona látható, egyik karmukban pedig kardot tartogatnak. Hazánkban számos helyen lelhető fel turul szobor, de számomra az a leghíresebb, melyet Bánhidán 1907-ben, Árpád seregének Szvatopluk fölött aratott győzelme emlékére állítottak. Itt, a Szelim-barlang melletti hegytetőn található Európa legnagyobb, turulmadarat ábrázoló bronzszobra.

A szakértők nemcsak azt vitatják, hogy voltaképpen milyen madárról van szó, de még a turul elnevezéssel sincsenek azonos véleményen. Az egyik elképzelés a karvaly török nevének (kurul) hibás másolásából eredhetett. Vönöczky Schenk Jakab azt állítja, hogy a turul, a zongor és a torontál sólyomnevek török eredetűek, míg a kerecsen szó orosz eredetről informál. Jászay Pál és Szabó Károly úgy vélekedtek (Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára), hogy a t betű helyett c-t kell tenni, s akkor lesz curul vagyis kurul, azaz karoly, karvaly. Ugyanitt olvasható, hogy Vámbéry szerint csatagaj nyelven a turgul sólyomfajta madár. De olyan véleményről is beszámolnak, mely szerint a turul annyi volna, mint tur-ölyv, azaz fejedelmi ölyv, minthogy túra keleti török nyelven fejedelmet jelent.

A későbbi heraldikában - például Erdély címerében - a turul és a sas gyakran egymással felcserélhetően szerepel. A vadászsólyom a pogány fejedelmek címerállata, de ez a jelkép a kereszténység felvétele után visszaszorult. A turul elsőként Attila hun fejedelem címerállata volt, a Képes Krónika miniatúráján az uralkodó turulos pajzzsal látható.

Kutakodásomból mindössze ennyire futotta. Sokféle magyarázatot találtam, de igazán egyikből sem tudtam meg, hogy valójában milyen madár a turul.