A+ A A-

Madárbeszéd, madárdal - kommunikáció a madárvilágban

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból


„(…) nemsokára, hogy a nap a Bak jelébe lép s a téli mélypont után ismét emelkedni kezd, január első napjaiban, a cinke szólal meg először. Van úgy, hogy a napfényre szól, van úgy, hogy az olvadásos időre. Ugyanakkor a szarka is elkezd csörögni. A cinege későbben kezdi, de gyertyaszentelőkor már hallani. Sokszor hetekre újra elhallgatnak. A tavasz első jelére, a márciusi langyos esőre már a rigó is elkezdi. Eleinte csak a hangját köszörüli. Sajátságos halk, de éles hangja van ilyenkor, mintha valaki fejhangon rövidet ásítana: csőrét kitátja és aprót sikolt. (…)” - írja Hamvas Béla A Babérliget című könyvében. Bár a Vízkereszt sem jött még el, megtéveszt az ablakomon beragyogó napfény, és már alig várom, hogy ismét megszólaljanak, énekeljenek, csiviteljenek hűséges kerti madaraim.

Érdekes nyelvük van, bár nem sok „szót” használnak, a legfontosabb dolgokat mégis el tudják „mondani.” Más hangot hallatnak repülés közben, a fészekhez érve, a fiókákat etetve, párt keresve, hogy egymásra leljenek, amikor udvarolnak, párjukat, szüleiket hívják, vagy kérnek tőlük valamit, menekülés közben, vészjelzést adva, egyedül vagy csapatban ragadozót zaklatva, és képesek kifejezni „lelkiállapotukat”: csodálkozásukat, haragjukat, félelmüket és fájdalmukat is. Dallal vagy jellegzetes hangokkal jelzik, hogy ez az ő területük, azonosítják fajtestvéreiket, sőt olykor - hogy több táplálékhoz jussanak - hamis vészjelzéssel menekülésre késztetve, be is csapják „asztaltársaikat.” És persze ahány faj, annyi nyelv. Az alábbiakban ezek „szavaiból”, „mondataiból” gyűjtöttem össze egy csokorra valót.

A vízimadarak hangosak, különösen a hímek. Hangjuk lehet sziszegés, morgás, huhogás, gágogás. Az idősebb ragadozó madarak fiókáikat hívó hangja hol nyávogásra emlékeztet, hol mérges, hol leheletszerű. Az egerészölyv hívószava hiju, hijű, hijau, a karvalyé tijé-tijé, ki-ki-ki-ki, a héjáé hié, hiáé vagy kik-kik a vörös vércséé kli, kli, kli, kli, a réti fülesbagoly pedig sejtelmesen azt susogja, hogy hu-hu.

A baglyok nemcsak huhognak, olykor huholnak, füttyentenek, vihognak, rikoltoznak, üvöltöznek, sziszegnek, visítanak, rikoltanak, kacagnak, morognak is. A gyöngybagoly éjjeli kiáltása, a rekedtes rűűű kellemetlenül hangzik; a macskabagoly általában a hú, hú, hú-huhuhuhu „szavakat” mondogatja, viszont párzás idején - különösen a babonás emberek számára - félelmetesen ijesztő, amikor a khu-küit, kü-itt szótagokat ismételgeti. Az erdei fülesbagoly rikoltása hui-hui-hui, a huhogása pedig huhu-huhug. A kuvik (más néven csuvik, halálmadár, halálbagoly) nevét a kúvik-kúvik kiáltásáról kapta. A füleskuvik éles hangon ismételgeti, hogy tyű-tyű-tyű, tyühű-tyűji.

A dolmányos varjú a kár-kár szavakat károgja. A szarka cserreg, csörög. Az aranymálinkó, vagyis a sárgarigó jól kivehetően közli a hallgatósággal, hogy „Hunczut a bíró!” A kakukk „ha-hú, ha-hú, ha-hú” kiáltással, szinte kacagva közli a nevét. A zöld harkály büszkén zengi, hogy klüklüklüklü, s szavától hangos az erdő. A vércse visít, nyerít.

A búbos banka azt mondja, hogy pu-pu-pu. A bibic jajgatva közli, hogy bübicz-biibicz, vagy biibicz-biibicz. A csér rimánkodik. A kis zsezse pedig csicseget. A bölömbika bömböl, buffog. A bakcsó, noha jól lát - ki tudja, miért -, mégis azt mondja, hogy bak-vak-bak-vak-bak-vak. A daru krúgat.

A fecske ficserékel, ficserékelve mondja, hogy icsiri-ficsiri. A csattogó fülemüle hangja zokogó, zizegő, andalító, némely hím fülemüle még éjjel is énekel. A fürj pitypalattyol. A füzike csil-csal-csil-csal. A galamb búg. A gerle burukkol. A gólya kelepel. A gyöngytyúk rikácsol. A haris harsog. A héja girigol.

A rigó rikkant, a feketerigó önfeledten énekel. A nádi rigó a csak-csak-csak, csik-csik-csik, ke-ke-ke-kara-kara, kit-kit-kit, csere-csere-csak-csak „versikével” hívja fel magára a figyelmet. A sármány kedvesen azt ismételgeti, hogy cze-cze-cze-cze-cze-cze-cziiii! A sas víjjog. A seregély: csárog, alkonyatkor hangosan zsinatol. A sirály sír. A széncinke a tavasz közeledtével - a híres költőnket, Szabó Lőrincet is megihlető - „nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék” szavakat énekli.

A poszáta szorgalmasan ismételgeti, hogy lilililili. A vörösbegy éneke kedvesen andalító. A füzike erős hangon mantrázza, hogy csil-csal-csil-csal. A tövisszúró csetteget. A veréb nem dalol, hanem csiripel, csirikol.

A lúd gágog, béseg, gágároz. A páva rikít. A ruca hápog. A tyúk karicsál, kodácsol, kotyog, kárál, kurrog, kotyol, krákog, karatyol, karácsál, kityög-kotyog, vannyog, vattog, vattyant, vertyog.

[Forrás: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Budapest, 1908.
A természettudományok zsebkönyve, Gondolat Kiadó, Budapest, 1963.]

További olvasnivaló

A sorsszámok értelmezése - Három

A hármas szám a Jupiter bolygóhoz tartozik, melyet a hindu asztrológusok a planéták gurujának, vagy tanítómesterének tekintenek. Úgy tartják, hogy a planéták nem pusztán anyagból álló gömbök, hanem mindegyikük fölött...

Folytatás...

One Love kézelemzése

Feltehetően rossz szögből fotózták le két tenyerét, vagyis a fényképezőgép lencséje nem derékszöget zárt be e kezeivel, mert a képeken a kézfejhez viszonyítva, meglehetősen nagynak tűnik tenyere. Ha az...

Folytatás...

’A hüvelykujjam úgy viselkedik, mint egy…

Üdvözlöm!Nagyon tetszik a honlapja, annyi érdekes olvasnivaló van rajta, hogy egyszerre nincs is rá időm. Én egy kérdésre keresem a választ. Úgy hallottam, hogy a talpon is és a kézen...

Folytatás...

Tea babonák

A tea kultúrtörténetével, elterjedésével, elkészítésének módjával, felszolgálásával, a teaivási szokásokkal számos írás foglalkozik a világhálón, ám a teához, illetőleg a fogyasztásához kapcsolódó babonás hiedelmekről jóval kevesebbet olvashatunk. Pedig van belőlük...

Folytatás...

A szimbolikák hindu értelmezései

Az indiai kézolvasás, a Haszt Szamudrika Sasztra, Dél-Indiában elterjedt Kartikeyan rendszere, a nyugati praktikáktól teljesen eltérő szimbolikus jeleket tárgyal. Ezekből néhányat a következőkben ismertetünk: A Pásá elnyújtott kör (ellipszis) alakú...

Folytatás...

A csípős csalán jól ismert gyógynövény, …

A vetések szélén, parlagon hagyott földeken, utak mentén, árkok partján, réteken, vízparti ligetekben, lápos helyeken, akácos erdőkben, házak kertjeiben mindenütt megterem az éles fullánkszerű szőrökkel fogazott csalán. Régóta ismeretes róla...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?