A+ A A-

Legek és más kuriózumok az állatvilágból

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból


A trópuson élő óriási botsáskák olykor egy jó arasznyira megnőnek, az óriáskagylók átmérője pedig akár az 1 métert is elérheti. A trópusi tengerekben élő bőrteknősöknek nincs erős páncéljuk, viszont meglehetősen méretesre nőnek, egyes példányok hossza meghaladhatja a 2 métert.

A legnépesebb emlősrend, a rágcsálók legkisebb képviselőinek testtömege nem nagyobb 1 kg-nál, de sokuké még a 10 dkg sincsen. Ugyanakkor a dél-amerikai vízidisznó félmázsásra is megnőhet, sőt egyes példányok testtömege ettől is nagyobb lehet.

A legkisebb emlősök a fehérfogú cickányok, mindössze kb. 2 grammot nyomnak. Ez azért is érdekes, mert a cickányokat tartják a legfalánkabb állatnak, szinte telhetetlen az étvágyuk. Hogy mégsem nőnek nagyra, azt élénk anyagcseréjük, szapora - a percenkénti 1200-as - pulzusuk magyarázza.

A disznófélék rokona, a főleg vízben élő, olykor durvaságra, agresszióra hajlamos, óriás víziló hossza közelítőleg 4 méter. A thaiföldi kitti törpedenevér akkora, mint egy poszméh, míg a legnagyobb denevérek, az ugyancsak a trópusokon élő repülőkutyák testtömege meghaladhatja a 1,5 kg-ot, a szárnyuk fesztávolsága pedig 1,5 m-t.

A patkányok hozzávetőlegesen 3-4 évet élhetnek, az éti csigák átlagos élettartama 9, a hangyáké 11-15, a macskák 10-20, a kutyák 14-18, a folyami rák és a juhok kb. 20, a tyúk és a réce - hasonlóan, mint a kanári és a szarka - 20-30 évre számíthatnak. A pióca 27, a strucc, a ló és a teve 40-50 évet, a pelikán 55-öt, a hollók és egyes papagájok 60-100 évet, az elefánt, a csuka, a ponty, a harcsa pedig - szerencsés esetben - akár 100 év fölötti életkort is megélhet. Az utóbbiaknál is tovább élhetnek egyes óriásteknősök, azonban az abszolút rekordot - több mint 400 évvel (életkorát 405-410 év körülire becsülték) - az Izland partjainál talált sellőkagyló tartja.

A világ legmagasabb állata a zsiráf, a bikák szarvainak csúcsa akár 5,7 méterre is lehet a talaj felett. Az afrikai elefánt 3,50 m magas, a strucc 2,75 m, a gorilla 2 m, az emu 1,70 m, a csimpánz 1,50 m, a pingvin pedig 1 méteresre nőhet.

Testsúlyát tekintve, 120 tonnájával a kékbálna vezet, az óriás cápa tömege 43 tonna, az elefánté 8-11, a fehér cápa 5 tonnás, nem sokkal marad el tőle a fehér orrszarvú sem: súlya 4-4,5 tonna, és a vízilóbikák között sem ritkák a 4 tonnás példányok. A kifejlett krokodilok testsúlya általában 700 kg körüli, de a tengeri rokonaik testtömege olykor ennek a tripláját is megközelíti.

Amíg a róka testsúlya kb. 7 kg, a borzé ennek csaknem háromszorosa 20 kg. A strucc 100 kg-ot is nyomhat, a grizli medve 450-et, a jegesmedve testtömege 800 kg, a rozmáré pedig 1 tonna.

A madarak szárnytávolsága közül feltehetően az albatroszé a legszélesebb, 3,60 m, de mondják 4 méteresnek is. A bütykös hattyúé 3 m, a parlagi sasé 2,5 m, a fehér gólyáé 1.80 m, a varjúé 1 m, a fecskéé 35 cm, az ökörszemé 15 cm.

Az apró fáraóhangya hossza mindössze 1,5 mm, az ember bolhája 2-3,5 mm nagyságú, a földi giliszta kb. 30 cm-es, a hal galandférge viszont 8 méterre is megnőhet.

A ponty 70 cm-es, a harcsa viszont már 4 m, az érdes cápa (cetcápa) pedig 20 m hosszú is lehet. A zöld gyík a fejétől a farkáig mindössze 2-3 arasz nagyságú, az óriási teknős 2,30 m-re, a tigriskígyó pedig 10 m hosszúságra is megnőhet. A Nomura-medúzák testsúlya elérheti a 220 kg-ot, átmérőjük 2 méteres. Az ámbráscetek hossza meghaladhatja a 20 m-t, földünk legnagyobb állatai, a kék bálnák pedig 31-33 méteresek.

A madaraknak két lábuk van, az emlősöknek és a hüllőknek négy, a pókoknak 8, a vízibolháknak 8-12, a százlábúaknak 20-300, az ezerlábúak lábainak száma pedig általában 36 és 400 között van, de egyik nem régen felfedezett ritka fajuk 750 lábat számlál.

A skorpiók, tintahalak, éti csigák vére a réztől kék színű, a tengeri sünöké vörösessárga, a gerincesek, néhány kagyló, földi giliszta, házi legyek, piócák vére - a vastartalma miatt - vörös színű.

A tavi denevér testhőmérséklete 42 C fok, a mezei tücsöké 37 C fok.

A leggyorsabb madár az ázsiai sertefarkú sarlósfecske, repülési sebessége 170 km/óra. Az egyik apró kolibrifajta, 1000 km-t tesz meg a Mexikói-öböl átrepülésével.

A kígyók percenként 100 métert képesek haladni, ami egy tempós gyaloglásnak felel meg, a fürge afrikai mamba óránkénti 13 km-es sebességgel tekereg, de rövid időre 16 km/órára is fel tud gyorsulni.

A leggyorsabban futó állat, a gepárd, zsákmányra vadászva a 110 km/ó sebességet is eléri. A halak közül - 70-80 km/ó sebességgel - a kard- és a vitorláshalak a leggyorsabbak. A sikló - akárcsak a kígyók - 5-6 km-t tesz meg óránként.

Ugyanakkor - a mérések szerint - a galápagosi óriásteknős csak 250, a háromujjú lajhár mintegy 150, az éti csiga pedig mindössze 100 m megtételére képes óránként. (Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy még senki sem látta őket egy órán át folyamatosan mozogni.)

A rókák közül a sivatagi rókák a legkisebbek, viszont arányukban az ő füleik a legnagyobbak. A fehér színű sarki rókák igen edzett állatok, akár a mínusz 80 C fokot is kibírják, nagy távolságokat - olykor 150 km-t - képesek naponta bejárni.

A ló percenként 8-16-szor vesz levegőt, a szarvasmarha 10-30-szor, a patkány és a tengerimalac 100-150-szer, az egér pedig 200-szor.

További olvasnivaló

Sebességbajnokok a rovarvilágban - fö…

A keringőbogár-félék családjának tagjai az egyik legügyesebb képviselői a több mint egymillió fajt számláló rovarvilágnak. Azon kevés élőlény közé tartoznak, melyek - mivel repülni, mászni és úszni egyaránt jól tudnak...

Folytatás...

Rebarbara helyett cseresznye

Barátnőm, Aranka vasárnap reggel telefonált, menjek, mert meglepetésként akar adni valamit. Úgy emlékszem, mintha azt is hallottam volna, hogy a váratlan ajándék rebarbara lesz. Utólagosan bevallom, csak képzelődhettem, mert tavaly...

Folytatás...

India - ’Ráma nám, Szatja he’

Nagyobb térképre váltás A hinduizmus - bár India mellett csupán Nepál, az Indonéziához tartozó Bali-sziget, az indiai-óceáni Mauritius, valamint Fidzsi-szigetek lakóinak többsége hindu - több mint 700 millió követőjével Ázsia legjelentősebb...

Folytatás...

Színek és a karakter

Mindannyiunknak vannak szeretett és nem kedvelt színei. Választásaink és ellenérzéseink személyiségünk jelei, ezért az ember karaktere bizonyos mértékig abból is megítélhető, hogy miként viszonyul a különböző színekhez, vagyis annak...

Folytatás...

Erzsébet kézelemzése

Mivel a kézfejeiről nem küldött kinyújtott és széttárt ujjú képeket, a tenyeréről pedig nem kaptam összezárt ujjúakat, kezének elemzését elsősorban a kínai kézdiagnosztika módszerei alapján végzem el. Ebben...

Folytatás...

Kivételes rajzolatok és az általuk je…

A kivételes - összetett vagy vegyes - mintázatok azok a ritkán előforduló alakzatok, amelyek a már eddig ismertetett nyolc csoport egyikébe sem sorolhatók. Lehet egy, kettő, de általában három...

Folytatás...