A+ A A-

Legek és más kuriózumok az állatvilágból

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból


A trópuson élő óriási botsáskák olykor egy jó arasznyira megnőnek, az óriáskagylók átmérője pedig akár az 1 métert is elérheti. A trópusi tengerekben élő bőrteknősöknek nincs erős páncéljuk, viszont meglehetősen méretesre nőnek, egyes példányok hossza meghaladhatja a 2 métert.

A legnépesebb emlősrend, a rágcsálók legkisebb képviselőinek testtömege nem nagyobb 1 kg-nál, de sokuké még a 10 dkg sincsen. Ugyanakkor a dél-amerikai vízidisznó félmázsásra is megnőhet, sőt egyes példányok testtömege ettől is nagyobb lehet.

A legkisebb emlősök a fehérfogú cickányok, mindössze kb. 2 grammot nyomnak. Ez azért is érdekes, mert a cickányokat tartják a legfalánkabb állatnak, szinte telhetetlen az étvágyuk. Hogy mégsem nőnek nagyra, azt élénk anyagcseréjük, szapora - a percenkénti 1200-as - pulzusuk magyarázza.

A disznófélék rokona, a főleg vízben élő, olykor durvaságra, agresszióra hajlamos, óriás víziló hossza közelítőleg 4 méter. A thaiföldi kitti törpedenevér akkora, mint egy poszméh, míg a legnagyobb denevérek, az ugyancsak a trópusokon élő repülőkutyák testtömege meghaladhatja a 1,5 kg-ot, a szárnyuk fesztávolsága pedig 1,5 m-t.

A patkányok hozzávetőlegesen 3-4 évet élhetnek, az éti csigák átlagos élettartama 9, a hangyáké 11-15, a macskák 10-20, a kutyák 14-18, a folyami rák és a juhok kb. 20, a tyúk és a réce - hasonlóan, mint a kanári és a szarka - 20-30 évre számíthatnak. A pióca 27, a strucc, a ló és a teve 40-50 évet, a pelikán 55-öt, a hollók és egyes papagájok 60-100 évet, az elefánt, a csuka, a ponty, a harcsa pedig - szerencsés esetben - akár 100 év fölötti életkort is megélhet. Az utóbbiaknál is tovább élhetnek egyes óriásteknősök, azonban az abszolút rekordot - több mint 400 évvel (életkorát 405-410 év körülire becsülték) - az Izland partjainál talált sellőkagyló tartja.

A világ legmagasabb állata a zsiráf, a bikák szarvainak csúcsa akár 5,7 méterre is lehet a talaj felett. Az afrikai elefánt 3,50 m magas, a strucc 2,75 m, a gorilla 2 m, az emu 1,70 m, a csimpánz 1,50 m, a pingvin pedig 1 méteresre nőhet.

Testsúlyát tekintve, 120 tonnájával a kékbálna vezet, az óriás cápa tömege 43 tonna, az elefánté 8-11, a fehér cápa 5 tonnás, nem sokkal marad el tőle a fehér orrszarvú sem: súlya 4-4,5 tonna, és a vízilóbikák között sem ritkák a 4 tonnás példányok. A kifejlett krokodilok testsúlya általában 700 kg körüli, de a tengeri rokonaik testtömege olykor ennek a tripláját is megközelíti.

Amíg a róka testsúlya kb. 7 kg, a borzé ennek csaknem háromszorosa 20 kg. A strucc 100 kg-ot is nyomhat, a grizli medve 450-et, a jegesmedve testtömege 800 kg, a rozmáré pedig 1 tonna.

A madarak szárnytávolsága közül feltehetően az albatroszé a legszélesebb, 3,60 m, de mondják 4 méteresnek is. A bütykös hattyúé 3 m, a parlagi sasé 2,5 m, a fehér gólyáé 1.80 m, a varjúé 1 m, a fecskéé 35 cm, az ökörszemé 15 cm.

Az apró fáraóhangya hossza mindössze 1,5 mm, az ember bolhája 2-3,5 mm nagyságú, a földi giliszta kb. 30 cm-es, a hal galandférge viszont 8 méterre is megnőhet.

A ponty 70 cm-es, a harcsa viszont már 4 m, az érdes cápa (cetcápa) pedig 20 m hosszú is lehet. A zöld gyík a fejétől a farkáig mindössze 2-3 arasz nagyságú, az óriási teknős 2,30 m-re, a tigriskígyó pedig 10 m hosszúságra is megnőhet. A Nomura-medúzák testsúlya elérheti a 220 kg-ot, átmérőjük 2 méteres. Az ámbráscetek hossza meghaladhatja a 20 m-t, földünk legnagyobb állatai, a kék bálnák pedig 31-33 méteresek.

A madaraknak két lábuk van, az emlősöknek és a hüllőknek négy, a pókoknak 8, a vízibolháknak 8-12, a százlábúaknak 20-300, az ezerlábúak lábainak száma pedig általában 36 és 400 között van, de egyik nem régen felfedezett ritka fajuk 750 lábat számlál.

A skorpiók, tintahalak, éti csigák vére a réztől kék színű, a tengeri sünöké vörösessárga, a gerincesek, néhány kagyló, földi giliszta, házi legyek, piócák vére - a vastartalma miatt - vörös színű.

A tavi denevér testhőmérséklete 42 C fok, a mezei tücsöké 37 C fok.

A leggyorsabb madár az ázsiai sertefarkú sarlósfecske, repülési sebessége 170 km/óra. Az egyik apró kolibrifajta, 1000 km-t tesz meg a Mexikói-öböl átrepülésével.

A kígyók percenként 100 métert képesek haladni, ami egy tempós gyaloglásnak felel meg, a fürge afrikai mamba óránkénti 13 km-es sebességgel tekereg, de rövid időre 16 km/órára is fel tud gyorsulni.

A leggyorsabban futó állat, a gepárd, zsákmányra vadászva a 110 km/ó sebességet is eléri. A halak közül - 70-80 km/ó sebességgel - a kard- és a vitorláshalak a leggyorsabbak. A sikló - akárcsak a kígyók - 5-6 km-t tesz meg óránként.

Ugyanakkor - a mérések szerint - a galápagosi óriásteknős csak 250, a háromujjú lajhár mintegy 150, az éti csiga pedig mindössze 100 m megtételére képes óránként. (Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy még senki sem látta őket egy órán át folyamatosan mozogni.)

A rókák közül a sivatagi rókák a legkisebbek, viszont arányukban az ő füleik a legnagyobbak. A fehér színű sarki rókák igen edzett állatok, akár a mínusz 80 C fokot is kibírják, nagy távolságokat - olykor 150 km-t - képesek naponta bejárni.

A ló percenként 8-16-szor vesz levegőt, a szarvasmarha 10-30-szor, a patkány és a tengerimalac 100-150-szer, az egér pedig 200-szor.

További olvasnivaló

Tizennégy, a katolikus egyház védőszentj…

A nagyobb számok mélyebb jelentéséről olykor úgy szerezhetünk információt, ha az osztóit - jelen esetben a kettőt és a hetet - vesszük szemügyre. A kettő feminin szám, jellemzője, hogy egyensúlyra...

Folytatás...

Kőrösi Csomának 31 nap kellett hozzá

A kasmíri völgy híres hegyi üdülőhelye, a Srinagartól mindössze 95 km-re található Pahalgam fölött északra terül el 2700 méter magasan az Aranyló (olykor Isteni) rétnek nevezett Szonamarg, mely nevét a...

Folytatás...

A kézközép-ujjízületek

Az ujjtöveknél található első- vagy főízületek, melyek a tőperceket (alapperceket) kapcsolják össze a kézközépcsontokkal, akkor válnak igazán szembetűnővé, ha ökölbe szorítjuk a kezünket. A kézelemzők közül Beryl Hutchinson volt az...

Folytatás...

Az ujjak szerepe a diagnózis felállításá…

Az emberi egészség és természet tanulmányozásában a fiziognómia az egyik legfontosabb hagyományos eszköz. Ez a kezek esetében az ujjak alakjának, valamint az ujjtövek izomzatának, illetőleg az alattuk található dombok szemrevételezését...

Folytatás...

Páratlan számok többszörösei

A különböző népek mitológiáiban, vallási szövegeiben, szokásaiban gyakran szerepelnek a hármas, a hetes, a kilences szorzatai, valamint ezek többszörösei. A misztikus számfilozófiában a hármas többszörösei a bevégzettséget, a hetes...

Folytatás...

Mit jelent, ha az ablakon berepül egy ma…

Miként az a lentebb idézett privát levélváltásunkból végül kiderül, lényegében ezt kérdezte HI nevű olvasóm.Kedves Rosta Erzsébet!Egy veréb, vagy valami hasonló madár berepült az ablakon. Ez rosszat jelent?Várom válaszát!Köszönettel, HIKedves...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?