Miután véletlenül rátaláltam a neten a Mit nem ehet a kutya című cikkre, elhatároztam, hogy megírom azt, én miként etetem kutyánkat. Ugyanis abban az írásban olyanokat sorolnak fel, amik a számomra nagyon furcsák. Miszerint a kutya nem ehet karamellt, gumicukrot, rágógumit, makadámdiót, csokoládét, kakaót, zöld paradicsomot, rebarbara levelet, szerecsendiót, komlót. mogyorót, magokat, bébiételt, dohányt, nem ihat alkoholt, kávét. Ezek közül még véletlenül sem jutott eszembe, hogy valamelyikkel próbálkozzam. A felsorolásban azonban találtam olyan elfogadható ételt, amiben van hagyma, vagy fokhagyma, káposzta, máj, kevés só. A mazsolát és a szőlőt kihagyom, mert veseproblémát okozhat.
Már gyerekkoromban volt kutyám, hol csak egy, de többnyire kettő. Valamennyi kutyusommal, sikerült mindig szoros barátságot kialakítanom. Kezdetben volt jó pár hűséges, játékos pulim, aztán jöttek a fáradhatatlan, makacs, sértődős tacskók, később skót terriereim voltak, akik bátrak, megbízhatók és jó barátaim lettek. Mindegyiket ajándékba kaptam, egészen addig, amikor az egyik Indiából hazajövet után, vettünk egy angol cocker spánielt. Azóta számos élénk, ragaszkodó, kedves, intelligens stb. spániel gazdája lehettem, jelenleg csak egy lány kutyám van, egy gyönyörű, sokszínű, coboly spániel.
Az étkezésükkel kapcsolatban, szakkönyvekből sokféle tanácsot tudtam meg, például azt, hogy a kutyát mikor, mivel és mekkora adaggal kell etetni, hányszor kapjon napjában, mennyit, ha kölyök, és mennyit az ivarérett. A kifejlett kutya napjában egyszer, vagy kétszer kapjon ételt. A könyveken túl, az idők során sok más mindenre is rájöttem, egyre több tapasztalatra tettem szert. Például arra, hogy a pásztorkutya pulik etetése nem jelent gondot, végtelen igénytelen. A tacskók és a spánielek imádnak enni, viszont az egyik kis skót terrierem minden héten tartott diétát, egy evés nélküli napot, ilyenkor azt hittem, rosszul érzi magát, de nem volt beteg, mert a kutyáknak ez a heti egy napi koplalása teljesen normális étrend kellene, hogy legyen.
A kutya eledeleinek összetételéről, és a mennyiségről több jó tanácsot olvastam, ám azok többnyire eltérőek, s ha tartom magam a javallatokhoz, akkor minden étkezés hozzávalójához elengedhetetlen a patikamérleg. Tény az, hogy az emberhez hasonlóan a kutyának is szüksége van fehérjére, szénhidrátra, zsiradékra valamint néhány vitaminra. A fehérjék nélkülözhetetlenek a kutya növekedéséhez, majd szervezete fenntartásához. A leghasznosabb fehérjék a tojás, a hús, a hal, a tej és az élesztő. Noha a kutya húsevő, nem tömöm kizárólag csak hússal, nyers tojást sem adok, kizárólag csak megfőzve, tejjel sem kínálom, mert attól hasmenést kap, helyette másféle tejtermékekkel: tejföllel, joghurttal, sajttal, olykor kefirrel kínálom, persze nem minden nap. A kutya a szénhidrátoktól nyeri energiáját, a zsírok pedig a zsírsavakat biztosítják, amelyek szükségesek az egészséges bőr és szőrzet fenntartásához. A sörélesztő elűzi a bolhákat, mert a bolhák utálják az élesztő szagát. Lehetőleg az eledelében legyen kalcium és foszfor, C-vitamin nem kell, mert azt elő tudják állítani.
Megtanultam, hogy tilos kutyának mazsolát adni. Mielőtt meghalt az egyik, már beteg spánielem, már étvágytalan volt, semmit nem evett, kínomban próbálkoztam mazsolás csokoládé drazséval, amit elfogadva, azonnal lenyelt pár szemet. Örültem, csak akkor rémültem meg, amikor pisijében felfedeztem néhány fehérje szálat. Iszonyatos lelkifurdalást éreztem, az sem vigasztalt meg, hogy veseelégtelenség miatt veszítettük el.
Csöves baromfi csontot tilos adni kedvencünknek. Egyik ismerősünk, ezt a szabályt nem ismerte, mert csöves csontot adott kutyájának, amitől az állata elvérzett, valószínűleg az éles csont kilyukasztotta valamelyik belső részét. Egyszer kiskutyánknak, Dollinak, valaki szeretetből adott egy darab libanyakat, nem tudtam róla, egyszer csak észrevettem, hogy nem tud kakálni, csak erőlködik. Kezemmel felnyúltam a fenekébe, így szabadult meg az akadálytól, miután sikerült ujjammal kiszedni belőle a nyakdarabokat. Minden kiskutyám elvesztése megviselt, a legjobban Bindu halála rázott meg, négy éves kora előtt derült ki, hogy nem fejlődött ki a mája, tehát nem tudott méregteleníteni. Undorodott a hústól, a vége felé csak karalábét evett, volt, hogy a férjem késő este szaladt el karalábéért. Minden nap vittem a kórházba, de mindhiába.
A kutya húsevő, tehát nálunk csak ő eszik húst, bár mi halas ételeinkből is mindig kap egy kis ízelítőt. A húsféléket, a kutya szalámit, a párizsit, lecsókolbászt feldaraboljuk, főtt csirke zúzát, szívet vagy csirkenyakat, amit metszőollóval karikázok fel és a tálkája aljára teszem, ezt befedem apróra vágott párizsival, májassal, kolbásszal, majd meghintem egy kis kukoricapehellyel, vagy valamilyen bogyós táppal. A csontos főtt nyak azért kerül alulra, mert, a kutya mohó és képes lenyelni a csontos falatot, rágás nélkül.
Betartom az etetési rendet, nem ötletszerűen kap enni, ételét kora reggel, majd déli tizenkettő előtt fél órával kapja, este pedig kijár egy kis jutalomfalat, amit számon tart. Étkezési szünetek alatt nem kap semmit. Ha maradna, ami még nem fordult elő, nem maradna előtte. Mindig ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben és azonos etetőtáljából kapja az ételt, kivéve, ha elutazunk, akkor az etető helye változik. Figyelünk arra, hogy állandóan legyen friss vize. Ha végez az evéssel, mindig megtörölöm a száját, bár a szájtörlést nem kedveli. Férjem a hét napjából hat napon fut, amikor megjön, elviszi Mindit egy körre, ez a két etetéskor közötti időre esik, mert teli gyomorral jobb, ha pihen egyet, jót tesz az emésztésének.
Eddig egyetlen kutyám sem nyitotta ki a szemetest, hogy guberálva keresgéljen. Nem morgott rám egyetlen kutyám sem, mert evés közben egyiket sem zavartam. Az etető és a vizes edényeit minden esetben a szájtörlés után tisztára töröljük. Mindi imádja a friss vizet.
(Ezt a cikkemet 2016 végén írtam, akkor nem került fel lapomra, férjem azért szerepelt a cikkben, mert akkor még élt, pár héttel később, futni indult, de a zebrán elgázolta egy autós, és meghalt.)