A+ A A-

Színes állati kaleidoszkóp

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból
  • A laposférgeknek nincs végbélnyílásuk. A 10 méterre is megnövő galandférgeknek pedig nincs szájnyílásuk.
  • Az orvosi pióca, alvadást gátló nyála megakadályozza, hogy megalvadjon a kiszívott vér.
  • A puhatestű csigák legtöbbjének külső héjuk vagy házuk van.
  • A bálnaabrak olyan csiga, amely nem tud mászni, mint tengeri planktont fogyasztják a cetek.
  • Az ezerlábúak nagyon lassan haladnak, mivel nem tudnak elmenekülni, ezért riasztó mérget fecskendeznek ki, veszélyhelyzetben pedig összegömbölyödnek.
  • A pókok osztályába tartoznak a skorpiók, a kullancsok és az atkák.
  • A pókoknak többnyire nyolc egyszerű szemük van.
  • Számos pók a rovarok elfogására selyemből sző hálót.
  • A rovarok érzékszervei jól fejlettek, kerülik a ragadozókat, jól rejtőzködnek, amikor veszélyben érzik magukat, elszíneződnek s olyanná válnak, mintha maguk is veszélyesek lennének.
  • A rovarok fő sikere, hogy tudnak repülni, melegben remekül repülnek, hidegben viszont képtelenek a repülésre.
  • Az egyiptomiak szent rovara, a szkarabeus, nem más mint a galacsinhajtó vagyis a ganajtúró bogár.
  • A szarvasbogár a legnagyobb hazai bogár, amelynek hímje akár 8 cm-re is megnőhet.
  • A legyek előre és hátra tudnak repülni, és képesek lebegni.
  • Az Indiai-óceán déli részén lévő Kerguelen-szigeteken él a szárny nélküli, pontosabban csökevényes szárnyú légy, ugrálva közlekedik.
  • A szúnyogok kiválóan repülnek, másodpercenként ezer szárnycsapással szállnak.
  • A szitakötők ügyesen tudnak manőverezni 50-60 km/óra sebességnél képesek éles fordulatokat tenni, ugyanakkor egyhelyben is tudnak lebegni.
  • A hangyák államot létesítenek, lakói a szárnyas hímek és nőstények együtt élnek megtermékenyített királynőjükkel.
  • A termeszek fából és földi ürülékből építenek hatalmas tornyokat, amelyekben alagutak és galériák vannak.
  • A szentjánosbogarakkal élő békák is világítanak.
  • Az ollók, lábak, páncél és törzs nélküli gyökeres kacslábú rákok, a tarisznyarákokban élősködnek.
  • A kígyó karú csillagok, kígyószerűen tudják használni karjukat.
  • A kisteknősök amint kikelnek a tojásból, azonnal iparkodnak a tenger felé.
  • A kétéltű békák kifejlett korban lesznek farkatlanok.
  • Az ebihalak kopoltyúval lélegeznek, 2-5 hónapig maradnak a vízben, majd átalakulásuk után a lélegzésük tüdővel történik.
  • A békák és a varangyok az Antarktisz kivételével az összes kontinensen megtalálhatók.
  • A gőték és a szalamandrák többsége az északi féltekén él, képesek a bőrükön keresztül a tüdejükkel lélegezni.
  • A gyíkok szívesen tartózkodnak az erdőkben, a fali gekkók a házak falain, üregeiben lelhetők fel, a házi egér is kedveli az épületeket.
  • A legtöbb kétéltű viszonylag védtelen, védekezésül a békák ijesztő hangokat adnak ki, a varangyok pedig felfújják magukat, hogy nagyobbnak látszódjanak. A varangyok, néhány szalamandra és a tarajos gőte mérgeket bocsát ki.
  • A hüllők elszakadtak a víztől.
  • Sok gyík és kígyó elevenszülő.
  • Néhány hüllő tud regenerálódni, mint például az amerikai gőte, amelynek elvesztett lábai újranőnek.
  • Sok hüllő a hideg napokat nyugalmi állapotban töltik, mert anyagcseréjük alaposan lelassul. Melegben fürgék, különösen a gyíkok.
  • Számos kígyónak nyálmirigyei mérget termelnek. Az afrikai köpködő kobra mérgét több méter távolságra is pontosan tudja célozni.
  • A tengeri nyúl nem rágcsáló, hanem egy csiga.
  • Az orsóhal más halakban élősködik.
  • A vízben megfulladnak a labirinthalak, mint például a mászó-, és a paradicsomhalak, amelyeknek a kopoltyúikon kívül, van légzést is lehetővé tevő szervük, s ha megakadályozzák őket, hogy levegőhöz jussanak, akkor elpusztulnak.
  • A halak közül sokan évente vándorolnak, ilyenek például a hering, a lepényhal, a tőkehal.
  • Az ördöghal, a kőhalak és a sárkányfejű halfélék tüskéje és nyálkája mérges.
  • A tintahalak, a nyolckarú-, és a csigaházas polipok, a szépiák képesek pillanatok alatt megváltoztatni a színűket.
  • A tengeri csikó nem patás állat, hanem csikó formájú, apró csontos hal.
  • A bálnák és a delfinek sípoló és vinnyogó hangon kommunikálnak. A púpos bálnák éneke 10 percig eltart, de rögzítettek ennél hosszabb ideig, 30 percig tartót.
  • A palackorrú és a kardszárnyú delfinek képesek bonyolult mutatványok elsajátítására.
  • A madarak a hüllőktől eltérően melegvérűek.
  • A mai madaraknak nincsen foguk, csőrük van.
  • A madarak négy végtaggal rendelkező gerincesek, amelyeknek a mellső végtagjuk szárnnyá alakult.
  • A bölömbika nem patás állat, hanem a gémfélékhez tartozó madár.
  • A varjak és a galambok képesek számolni.
  • A fecskék nyálukkal tapasztják össze fészküket.
  • A vörösbegyek magányosan telelnek, a nőstények nem nagyon bújnak elő.
  • A jellegzetes hangú sárgarigó, nem rigó, hanem málinkafélékhez tartozó madár.
  • Egyes madarak valóságos utánzóművészek. A seregélyek még a telefonhangját is tudják utánozni. A papagáj-, és a varjúfélék utánozzák az emberi beszédet, a gezerigók pedig más madarak énekét képesek megtanulni.
  • Az afrikai szürkepapagáj, vagyis a szürke jákó szókincse sok szóból áll, sőt mondatokat is képes elsajátítani.
  • A kanárik gyönyörűen énekelnek, repertoárjuk közismerten változatos.
  • A színes tollazatú pávák és paradicsommadarak hímjeiből többen halnak meg a színűk miatt, mint a szerény tollazatú nőstényeik.
  • Madarak, amelyek nem tudnak repülni, az ausztrál kivi, az afrikai strucc, az új-guineai kazuár, a dél-amerikai nandu és az ausztrál emu. Az új-zélandi guvatfélék közé tartozó takahe és a papagájfélék közé tartozó kakapo sem tud repülni.
  • A Déli Jeges tenger partlakóinak, a pingvineknek szárnyai „uszonyokká” alakultak át.
  • Az Új-Zélandi kivi madárnak nincsenek evező-, és kormánytollai, helyette csak szőrszerű tollazata van.
  • Az ausztrál talagallatyúk tojásait nem maga költi ki, hanem korhadó levéltömeg erjedési hőjével költeti ki, fiókáival nem törődik.
  • Az erszényesek sokfélék, elsősorban Ausztráliában élnek, de fellelhetők az oposszumok, amelyek Észak-, és Dél-Amerikában lelhetők fel.
  • Az erszényesek között, a legismertebb kengurukon kívül létezik, erszényes hangyász-, -nyest, -egér, -vakond, -vombat, -koala, -patkány, és az említett oposszum. Régen éltek erszényes farkasok és a tasmani zebrakutyák.
  • Az erszényes medve nem medve, hanem a jól ismert kedves koala.
  • A kenguruk 50 faja közt van fára mászó kenguru is.
  • A cetek szőr és hátsó végtag nélküli emlősök, csak a tengerekben élnek ahol világra hozzák utódaikat.
  • A talajlakó, ásó életmódot folytató vakondok, többnyire földigilisztákat fogyasztanak, ha már jó laktak, akkor a maradék élelmet tartalékolják.
  • A tüskés sündisznók, üreglakók, tudnak fára mászni, ha védekeznek, akkor labdává gömbölyödnek.
  • A sündisznók évente kétszer merülnek álomba, az egyik az aktív alvás, a másik hosszú téli, ez utóbbi időszak előtt a hímekben már beindul a herefunkciójuk, amit ébredés után kamatoztatnak, mivel azonnal készek a szaporodásra.
  • A Comore szigeteken és Madagaszkáron élő, a sünökre hasonlító tanrekfélék, a legszaporább emlősök.
  • Nincs foguk a tobzoskáknak, a földi malacoknak, a tatuknak, a hangyászoknak és a lajhároknak. A lajhárok kivételével, rovarokkal, elsősorban hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak.
  • A lajhárok alig mozognak, nem csoda, hogy bundájukat időnként moszatok növik be, ami számukra kiváló álcaként szolgál. Egész életüket fákon töltik, ahol fejjel lefelé lógnak.
  • A lajhároknak jellegzetes kapaszkodó farkuk van, hasonló a tukánokhoz.
  • A denevérek az egyetlen emlősök, amelyek képesek a valódi repülésre, például a tarka makik, a törpe erszényes é és repülő mókusok siklórepülésre alkalmasak. A vándorló denevérek akár 400 km távolságot, vagy ennél többet is meg tudnak tenni.
  • A vándorló emlősök közé tartoznak egyes denevérek, a bálnák, a fókák.
  • Sok költöző állat iránytűként használja a Nap mozgását, a föld mágnesen mezejét.
  • A kutyák agyvelejének súlya kb. 100 gramm.
  • A sivatagban élő emlősök, képesek vízivás nélkül élni.
  • A tengeri malacok csoportokban élnek, legtöbben Közép- és Dél-Amerikában, ahol ételként is fogyasztják őket, főleg megsütve kedvelik. Sok tengeri malacot kísérleti állatként használnak fel laboratóriumokban.
  • A nyulak jól alkalmazkodnak. A hátsó lábuk aránytalanul hosszú, az ürülékük bogyószerű. A mezei nyulak kicsinyei fejletten születnek, már nyitott szemmel jönnek a világra és bundájuk is van.
  • Az összes macskaféle ragadozó, húsevők, tudnak fára mászni.
  • Mint a legtöbb macskaféle, a leopárd is magányos állat, általában éjjel aktív, viszont Sri Lankán, ahol nincsenek tigrisek és oroszlánok, ott nappal is tevékenyek.
  • A leopárd a megölt antilopot ha már jóllakott belőle, akkor egy fa ágára húzza fel, gondolva más napokra is.
  • Az egyik legritkább macskaféle a Himalájában és a Mongol-Altajban élő hópárduc, jó ugró.
  • A legtöbb cibetmacskának van bűzmirigye, amit felhasználnak a gyógyszer- és a parfümgyártásra.
  • A manguszták, (mungók, mongúzok) képesek mérges kígyókat zsákmányolni.
  • A szurikáták a négyujjú manguszták, csoportokban élnek, megosztják egymás között a napi teendőket.
  • Az összes menyétfélének van bűzmirigye, amivel megjelölik felségterületüket.
  • Valamennyi borz üreglakó és éjszaka megy vadászni.
  • A hiénák (foltos, barna és csíkos) külsejük kutyaszerű. A hiénák hátsó lábaik rövidek, ettől hátuk hátrafelé lejt. A foltos hiénákat nevezik kacagónak, mert képesek kacagó hangot hallatni. Csoportokban vadásznak.
  • A fehér orrszarvú és sok más emlős, például, a hiéna, a borz, és a szarvas ürülékükkel jelölik meg territóriumukat, szagmintát hagyva maguk mögött.
  • A kutyafélék a Föld minden részén megtalálhatók. Jó futók, kitűnő a szaglásuk.
  • Az ausztrál dingók a háziasított kutyától származnak.
  • A házi kutyák őse a farkasok, akik hierarchikus rangsorban élnek. Falkában vadásznak.
  • A földikutyák földalatti alagútban élnek, a mennyezetbe verik fejük, úgy kommunikálnak.
  • A tengeri vidrák alámerüléskor be tudják zárni orrlyukaikat és több percig tudnak így úszni, anélkül, hogy a felszínre jönnének.
  • A tengeri tehenek, a szirének vagy lamantinok, cet külsejű,, növényevő emlősök, az elefántokkal vannak rokonságban.
  • A békák, kenguruk, szöcskék és a bolhák ugrálva szökdelnek. A madarak és denevérek repülnek, az emlősök futnak.
  • Vannak emlősök, amelyek nem elevenszülők, hanem tojásrakók, ezek a kloakás állatok Ausztráliában, Új-Zélandon, Tasmaniában lelhetők fel, és néhány környező szigeten, ilyen például a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün.

További olvasnivaló

Egyszerű számok - öt

5-ös, a Merkúr számaAz 5-ös számot a Merkúr szimbolizálja. Konstruktív aspektusában az értelemnek olyan gondolat- és ihletgazdagságot kölcsönöz, amely az 5-ös embert írói vénával, szónoki tehetséggel áldja meg; rossz szögállás...

Folytatás...

Egy elfeledett fokhagyma elixír és egy…

Bár erről, a liliomfélék családjába tartozó, gerezdekből álló, univerzális fűszer- és gyógynövényről - elsősorban a történetét, valamint varázslatos és babonás hatásait kiemelve - már részletesen írtam, és - miként az...

Folytatás...

Kéztípusok

A kéz alakját az ujjak formája határozza meg.  Már a középkorban háromféle kéztípust ismertek: az elementárist, a motorikust és a szenzibilist, később négy kéztípust különböztettek meg: a szögletest, a...

Folytatás...

Szemremegés, szemrángás - más néven…

A szemvibrálást, vagy szemrángást, melyet az orvosi szakirodalom a tikkelés egyik fajtájának tekint, a szemet mozgató finom izmok szabálytalan időközönként jelentkező akaratlan összehúzódásai okozzák. A szemmozgató izmok ismétlődő görcsberándulásainak azonban...

Folytatás...

Álmomban meglőnek. Mit jelent ez?

Mindig arról álmodok, hogy meglőnek, és hogy aztán úgy teszek, mitha meghaltam volna, hogy ne kapjak mégegy lövést. Mit jelenthet ez? Kedves E! vagy D!(Mivel elfelejtett bemutatkozni - s a felhasználó...

Folytatás...

A mellek I. – Jövendölés és karakt…

  A női melleknek három fontos funkciójuk van: gyakran erotikus élvezetet nyújtanak, fontos szerepet játszanak a hölgyek énképének a kialakításában, és a kismamák szoptatni tudják a csecsemőiket velük. Érzéki örömöket -...

Folytatás...