A+ A A-

A baziliszkusz

  • Közzétéve itt: Érdekességek az állatvilágból

A baziliszkuszok a leguánok családjába tartozó gyíknemzetség. Nevüket a mondabeli szörnyeteghez való hasonlatosságuk nyomán kapták. A szárnyas testű. koronás fejű, tyúklábú, kígyófarkú, villogó szemű, rendkívül ijesztő, mérges tekintetű szörnyeteget hívják baziliszkusznak, akinek teste oldalirányban lapított, farka hosszú és ostorszerű, feje hátrafelé kakastaréjhoz hasonló bőrlebenyben folytatódik. Lábujjaik külső élén megnyúlt pikkelyekből kialakult szegély van.

baziliszkusz
Baziliszkusz

A baziliszkusz hímeknek hátrafelé nyúló tarajuk van, amely két fajnál a test teljes hosszára kiterjed. A hímek háta és farka eleje tarajos, fejükön sapkaféle bőrkinövés. Hazájuk Amerika melegövi tája, forró erdeiben, trópusi folyók és patakok közeli fáikon élnek. A baziliszkusz a vízen is képes szaladni hátsó lábain, szinte teljesen függőleges tartásban.

A baziliszkusz, a középkori képzelet mesebeli, koronásfejű állatát, még a XVII. században is valóban élő szörnyetegnek hitték. Gyakran szerepel a kor faragásain, miniatúrákban, még természettudományi könyvekben is. A jámbor természetű baziliszkuszt gonosz szellemnek vélték, amely puszta tekintetével gyilkol, lehelete vészesebb a méregnél. A keresztény művészet gyakran baziliszkusz képében ábrázolta az ördögöt. Mint szimbólum szerepel a trubadúroknál és Balassa Bálinttól kezdve a régi magyar szerelmi költészetben is előfordul. (Csak a szép lányok s az baziliszkuszok, hogy szemekkel ölnek…”)

További olvasnivaló.

További olvasnivaló

A karok

Már Arisztotelész (i.e. 384 - i.e. 322) és tanítványai is foglalkoztak a karok fiziognómiai jelentésével, igyekeztek összefoglalni, hogy külső megjelenésük mit árul el az ember természetéről. Legfontosabb megállapításaik az alábbiakban...

Folytatás...

Nemcsak fájdalomcsillapító és hangulatja…

Bár ezt az - erős paprikák csípős ízét adó, sokoldalúan felhasználható - alkaloidát csak a 19. század eleje...

Folytatás...

Már ősidők óta ismeretes a sokujjúság, a…

  Dr. Métneki Júlia biológus, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa   A tenyér-bőrlécrajzolat már az embrionális élet második, harmadik hónapjában kialakul, és az egész élet során változatlan marad. Miután ez egy öröklött...

Folytatás...

Köménymagos sörkifli

Miután a férjem - az egyik olvasónk kérésére - kiegészítette a sörről szóló írásunkat, úgy gondoltam, én pedig a sörhöz remekül illő köménymagos kifli receptjével leszek a sör barátainak kedvére...

Folytatás...

Tizennyolc, az élet és az Amida áldásain…

A tizennyolcas szám, mely már a Kolumbusz előtti Amerika időmérésében megjelenik, a nyugati világ számára is kiemelt jelentőséggel bír. Ez elsősorban a kört (vagy teljesszöget) leíró 360-as számmal való kapcsolatával...

Folytatás...

A nyúl

A folklórban a nyúl – páratlan nemző- és szaporodóképességének köszönhetően – gyakran a termékenység vagy az újjászületés szimbólumaként jelenik meg, és már hosszú ideje a tavasszal, illetőleg „húsvéti nyusziként”...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom