Mérgező lehet a saláta, a zeller, a krumpli és a sárgarépa is

Nemrég elképedve olvastam, hogy nemcsak a nagylevelű zöldségek lehetnek veszélyesek, hanem a különböző olajos magvak, mint az aflatoxinos mogyoró, mandula, dió, pisztácia rákkeltők lehetnek, de veszélyt jelentenek az egészségre, ha penészgombás szemes kukoricát vagy a gabonamagokat használunk fel. Emlékszem milyen pánikot keltett nálunk a külföldről behozott fertőzött őrölt pirospaprika. Kísérleti állatokban rákos elfajulást diagnosztizáltak, ha káros vegyi anyaggal fertőzött növénnyel etették őket. Különösen a zellerben, a petrezselyemben, a fügében és a fehérrépában halmozódhatnak fel a rákkeltő furokumarinok, a feketeborsban pedig a szafrol jelenthet gondot. (Szerencsére ez utóbbiból ritkán fogyasztunk sokat!)

Persze a fűszernövények, gabonafélék sem kivételek, Indiában járva gyakran láttuk, amint az országút aszfaltján szárították a kiterített teafüvet, csilipaprikát vagy a frissen learatott gabonát. És a gyógynövényekkel is csínján kell bánni, mert bizony egyes gyógynövény-kivonatok, gyógyteák túlfogyasztása daganatot, máj- és tüdőkárosodást okozhat.
 
Az atomerőmű-balesetek ugyancsak sok veszéllyel járnak, mert a növények levelein megtelepedő radioaktív szennyezés - bekerülve a táplálékláncba - a nukleáris esemény színhelyétől távolabb élő emberek egészségi kockázatát is megnöveli. Gondoljunk Csernobilra. A katasztrófát követően jó néhány zöldség, gyümölcs lett radioaktív, nálunk például sohasem volt olyan olcsó a fejes saláta, mint 1986 áprilisának utolsó, májusának első napjain.

Az egészségre veszélyes növények többsége illatosan csábító, szép virágzatukkal vagy színes bogyóikkal vonzók, el sem hinné róluk az ember, hogy rosszindulatúak, mérgező hatásúak. Virágpollenjeik megtámadhatják a légzőszerveket, mint például a parlagfű vagy az amerikai nyárfa esetében; idegrendszeri problémát okoz a csattanó maszlag, vagyis a datura és a fekete csucsor; az izomzatot gyötörheti meg a bürök és a szíriai gyöngyfüzérfa; a szívre hat károsan a gyűszűvirág és a fagyöngy; s bőrgyulladást, ekcémát okozhat a mérges vagy kúszó szömörce, melynek már az érintése is kerülendő. Leginkább azonban a maszlagtól óvakodjunk, mert szinte minden része mérgező.

A virágos növények közt a burgonya-, a kutyatej-, a boglárka-, a szappanfa- és a mákfélék vezetik a veszélyességi listát. Különösen a ricinus magja toxikus, néhány szem lenyelése nemcsak súlyos hasmenést okoz, de kisgyermek estében halálos is lehet. Számos növénynek csak egy bizonyos része káros az egészségre (a gyökerében vagy gumójában lokálisan halmozódnak fel a mérgező vegyületek). Ilyen mérgező lehet a rosszul meghámozott burgonyagumó, vagy a répagyökér zöld része, de a túlzott csicseriborsó fogyasztás sem ajánlatos, mert károsodhat tőle a gerincoszlop.

A mandula keserű változata ugyancsak rosszindulatú, mérgező hatású, viszont az édes mandula teljesen ártalmatlan. A gyönyörű sötétbíbor bogyójú alkörmösről, amit még nem is olyan rég - a múlt század derekán - még a cukrászok és pékek ételszínezékként használtak, mára megállapították, hogy minden része mérgező.
 
A nálunk is előforduló növények közül - a már említetteken kívül - veszélyes még az akác, a bíboránizs, a borostyán, a borsófa, a csillagfürt, az életfa, a hunyor, a kecskerágó, a kerti szarkaláb és a ruta is. A boglárkafélék frissen mérgezőek, szárítva már egyáltalán nem. Toxikusak az aloé vera, a babérmeggy, a bolondító beléndek, a dohány, a fagyal, a foltos bürök, és a gyűrűs virágok. A fehér fagyöngy például bénulást okozhat. Hihetetlen, de mérgező növények az aranyeső, a boroszlán, a csomorika, a hérics, a japán csillagánizs, a kontyvirág, a kikerics, a kutyatej, a sisakvirág, és az ördögcérna. Sok ártalmatlannak hitt növény, mint például az illatos gyöngyvirág levele, a kökörcsin, vagy a kedves gyűszűvirág, a szép gubacsú ricinus, és a szépséges tiszafa ugyancsak egészségkárosodáshoz vezethet.

Egyes mérgező növények nem azonos módon hatnak az emberre és az állatra. Vannak köztük olyanok, amelyeket az állatok minden további nélkül elfogyaszthatnak, míg, az emberekre kártékonyan hatnak. De a különböző állatoknak is eltérő a méregtűrő képességük, bizonyos rovarok, vagy hernyók még a legtoxikusabb növényeket is megehetik. Néhány madár - mint például a fácán - baj nélkül lakmározhat az igen mérgező tulajdonságú maszlagból, beléndekből, és a nadragulyamagból is bekaphat néhány szemet.