A+ A A-

Mérgező lehet a saláta, a zeller, a krumpli és a sárgarépa is

  • Közzétéve itt: Egészség


Nemrég elképedve olvastam, hogy nemcsak a nagylevelű zöldségek lehetnek veszélyesek, hanem a különböző olajos magvak, mint az aflatoxinos mogyoró, mandula, dió, pisztácia rákkeltők lehetnek, de veszélyt jelentenek az egészségre, ha penészgombás szemes kukoricát vagy a gabonamagokat használunk fel. Emlékszem milyen pánikot keltett nálunk a külföldről behozott fertőzött őrölt pirospaprika. Kísérleti állatokban rákos elfajulást diagnosztizáltak, ha káros vegyi anyaggal fertőzött növénnyel etették őket. Különösen a zellerben, a petrezselyemben, a fügében és a fehérrépában halmozódhatnak fel a rákkeltő furokumarinok, a feketeborsban pedig a szafrol jelenthet gondot. (Szerencsére ez utóbbiból ritkán fogyasztunk sokat!)

Persze a fűszernövények, gabonafélék sem kivételek, Indiában járva gyakran láttuk, amint az országút aszfaltján szárították a kiterített teafüvet, csilipaprikát vagy a frissen learatott gabonát. És a gyógynövényekkel is csínján kell bánni, mert bizony egyes gyógynövény-kivonatok, gyógyteák túlfogyasztása daganatot, máj- és tüdőkárosodást okozhat.
 
Az atomerőmű-balesetek ugyancsak sok veszéllyel járnak, mert a növények levelein megtelepedő radioaktív szennyezés - bekerülve a táplálékláncba - a nukleáris esemény színhelyétől távolabb élő emberek egészségi kockázatát is megnöveli. Gondoljunk Csernobilra. A katasztrófát követően jó néhány zöldség, gyümölcs lett radioaktív, nálunk például sohasem volt olyan olcsó a fejes saláta, mint 1986 áprilisának utolsó, májusának első napjain.

Az egészségre veszélyes növények többsége illatosan csábító, szép virágzatukkal vagy színes bogyóikkal vonzók, el sem hinné róluk az ember, hogy rosszindulatúak, mérgező hatásúak. Virágpollenjeik megtámadhatják a légzőszerveket, mint például a parlagfű vagy az amerikai nyárfa esetében; idegrendszeri problémát okoz a csattanó maszlag, vagyis a datura és a fekete csucsor; az izomzatot gyötörheti meg a bürök és a szíriai gyöngyfüzérfa; a szívre hat károsan a gyűszűvirág és a fagyöngy; s bőrgyulladást, ekcémát okozhat a mérges vagy kúszó szömörce, melynek már az érintése is kerülendő. Leginkább azonban a maszlagtól óvakodjunk, mert szinte minden része mérgező.

A virágos növények közt a burgonya-, a kutyatej-, a boglárka-, a szappanfa- és a mákfélék vezetik a veszélyességi listát. Különösen a ricinus magja toxikus, néhány szem lenyelése nemcsak súlyos hasmenést okoz, de kisgyermek estében halálos is lehet. Számos növénynek csak egy bizonyos része káros az egészségre (a gyökerében vagy gumójában lokálisan halmozódnak fel a mérgező vegyületek). Ilyen mérgező lehet a rosszul meghámozott burgonyagumó, vagy a répagyökér zöld része, de a túlzott csicseriborsó fogyasztás sem ajánlatos, mert károsodhat tőle a gerincoszlop.

A mandula keserű változata ugyancsak rosszindulatú, mérgező hatású, viszont az édes mandula teljesen ártalmatlan. A gyönyörű sötétbíbor bogyójú alkörmösről, amit még nem is olyan rég - a múlt század derekán - még a cukrászok és pékek ételszínezékként használtak, mára megállapították, hogy minden része mérgező.
 
A nálunk is előforduló növények közül - a már említetteken kívül - veszélyes még az akác, a bíboránizs, a borostyán, a borsófa, a csillagfürt, az életfa, a hunyor, a kecskerágó, a kerti szarkaláb és a ruta is. A boglárkafélék frissen mérgezőek, szárítva már egyáltalán nem. Toxikusak az aloé vera, a babérmeggy, a bolondító beléndek, a dohány, a fagyal, a foltos bürök, és a gyűrűs virágok. A fehér fagyöngy például bénulást okozhat. Hihetetlen, de mérgező növények az aranyeső, a boroszlán, a csomorika, a hérics, a japán csillagánizs, a kontyvirág, a kikerics, a kutyatej, a sisakvirág, és az ördögcérna. Sok ártalmatlannak hitt növény, mint például az illatos gyöngyvirág levele, a kökörcsin, vagy a kedves gyűszűvirág, a szép gubacsú ricinus, és a szépséges tiszafa ugyancsak egészségkárosodáshoz vezethet.

Egyes mérgező növények nem azonos módon hatnak az emberre és az állatra. Vannak köztük olyanok, amelyeket az állatok minden további nélkül elfogyaszthatnak, míg, az emberekre kártékonyan hatnak. De a különböző állatoknak is eltérő a méregtűrő képességük, bizonyos rovarok, vagy hernyók még a legtoxikusabb növényeket is megehetik. Néhány madár - mint például a fácán - baj nélkül lakmározhat az igen mérgező tulajdonságú maszlagból, beléndekből, és a nadragulyamagból is bekaphat néhány szemet.

Hozzászólások  

+1 #3 Szegfű Ildikó 2011-03-27 13:23
Kedves Erzsébet!
Mit együnk?
Hol lakjunk?
Lehet, hogy túl sokat foglalkozunk olyan dolgokkal, ami tőlünk némileg független. Éljünk békében egymás mellett, és az idegeskedés nélküli élet egészségesebbé tesz bennünket.
No ha soká élünk, akkor a túlszaporodás lesz a probléma.
Marad a szép zene és az általa létrejött öröm.
Üdv. Ildi
Idézet
0 #2 Rosta Erzsébet 2011-03-26 14:29
Kedves Ildikó!
Tápláléknövényeink a mezőgazdaság iparosítása, a kemikáliák elterjedése előtt - igaz, hogy a terméseredménye k lényegesen elmaradtak a maitól - sokkal egészségesebbek voltak. Ami a sugárzást illeti, a probléma meglehetősen komplex. A terhelést - többek között - jelentősen befolyásolja a foglalkozás (a nukleáris létesítményekbe n dolgozók mellett nagyobb sugárzásnak vannak kitéve pl. a légi utaskísérők és a pilóták is), a lakáshoz használt építőanyagok aktivitása (radon!), az elfogyasztott táplálék, valamint a földrajzi hely is, ahol élünk. Az indiai Kerala állam egyes részein például több mint tízszer akkora háttérsugárzás éri az embereket, mint nálunk. És természetesen nem elhanyagolhatóa k az orvosi hatások sem. Szerencsére ez utóbbiak csak a körülmények kedvezőtlen egybeesése mellett jelentenek veszélyt, ugyanis egy mellkasi röntgen sugárterhelése nem több mint a maximálisan megengedett éves dózis 2-5%-a.
Üdv. Erzsébet
Idézet
0 #1 Szegfű Ildikó 2011-03-25 09:28
Kedves Erzsébet!
100 évvel ezelőtt is ennyire mérgezőek voltak ezek a növények?
Milyen hatással van az emberekre a rengeteg testet átvilágító szerkezet, ezek is mind valamilyen aktív sugárzással rendelkeznek. Azt gondolom, hogy sokkal károsabbak, mint a zárt technológiával működő atomerőművek. Ez a számítógép milyen hatással van ránk?
Üdv. Ildikó
Idézet

További olvasnivaló

Radha és Bindu

Rögtön az első napokban barátságot kötök két kislánnyal, Radhával és Binduval, akik testvérek, egyikük tíz éves, a másik hét. Radhával sikerül jobban összemelegednem, amíg húga az iskolában van, o segít...

Folytatás...

Újévi ételek

Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak, ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük összeállítására. Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a malac előre túrja a...

Folytatás...

Szemremegés, szemrángás - más néven tikk…

A szemvibrálást, vagy szemrángást, melyet az orvosi szakirodalom a tikkelés egyik fajtájának tekint, a szemet mozgató finom izmok szabálytalan időközönként jelentkező akaratlan összehúzódásai okozzák. A szemmozgató izmok ismétlődő görcsberándulásainak azonban...

Folytatás...

A jó házasság titka – a fiziognómia szer…

A karakterológia, a klasszikus fiziognómia szakértői szerint az ember arca, külső megjelenése sok mindent elárul a személyiségéről, jellemvonásairól, így többek között azt is, hogy mekkora szociális érzékenységgel bír, mennyire hűséges...

Folytatás...

Az agy

Az ősi egyiptomiak számára az agy nem sokat jelentett, a koponya egyfajta „töltőanyagának” tekintették, az intelligencia lakhelyének a szívet tartották, ezért a mumifikálás során - más fontos szervekkel ellentétben -...

Folytatás...

Az illatos szegfűszeg a fájós fogra is j…

  A mirtuszfélék családjába tartozó - 8-12 m magasra növő - Syzygium aromaticum szárított virágbimbója, a jellegzetes aromájú és ízű, erős illatú, illóolajat tartalmazó szegfűszeg, igen értékes fűszer. A Maluku-szigeteken -...

Folytatás...