A+ A A-

Frontunk van

  • Közzétéve itt: Egészség


... mondogatjuk, s rosszkedvünket, kellemetlen közérzetünket, idegességünket azonnal ráfogjuk. Noha az időjárás-változás valóban hatással lehet hangulatunkra, viselkedésünkre, reakcióinkra, s az előbbi panaszainkban van is némi igazság, helytelen bajaink forrását kizárólag az időjárásban keresni. Sokan vannak, akik például egyáltalán nem tulajdonítanak jelentőséget a frontoknak, jól viselik az időjárás hullámzásait, legfeljebb átmeneti kényelmetlenséget kell elviselniük. Mások viszont nehezebben tűrik a változásokat, érzékenyebben reagálnak a közvetve érvényesülő légköri hatásokra; levertséget, ingerlékenységet, nyugtalanságot, szédülést, étvágytalanságot érezhetnek; vagy az előbbieknek épp a fordítottja: fokozott tettrekészség, munkakedv, teljesítőképesség jellemző rájuk frontátvonulás idején. Érdekes, hogy az időjárás változásaira érzékenyek között több a férfi, mint a nő. A gyerekeknél viszont még nincs frontérzékenység.

Hazánkban a frontok viszonylag sűrűn, átlagosan 4 - 6 naponként követik egymást. A frontok nyomában nemcsak a légnyomás, a hőmérséklet, a páratartalom stb. változik meg, hanem például a levegő szennyezettsége, valamint számos olyan közvetlenül nem érzékelhető, légköri jellemző is, mint például a levegő ionösszetétele és sűrűsége, a légelektromosság vagy az elektromágneses tér erőssége. Ezek a változások megterhelést jelentenek az emberi szervezetre, átmenetileg befolyásolhatják a serkentési és gátlási folyamatok egyensúlyát. Az ingerválaszok azonban nem mindig esnek egybe a földön észlelt frontátvonulással, olykor már jóval előbb, máskor viszont csak a front után jelentkeznek.

Noha a valóságban a frontok meghatározása jóval árnyaltabb, mint ahogyan az a mindennapi gyakorlatban használatos, annyit kell tudni róluk, ha a környezetünkben tartózkodó levegőtömeg helyére alacsonyabb hőmérsékletű levegő érkezik, hideg frontról, ellenkező esetben meleg frontról beszélünk.

Melegfront előtt erősen süllyed a légnyomás, szél kerekedik, növekszik a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma, csökken a látástávolság. Fátyolfelhők, majd rétegfelhők jelennek meg az égen. A melegfront-érzékenyeknél a serkentő hatás jelentkezhet dominánsan, gyorsabban verhet a szívük, szaporázva veszik a levegőt, emelkedhet a vérnyomásuk és a testhőmérsékletük. A melegfront belépése gyengítheti a szülési tevékenységet, megnyújtva a szülést. A klimax korban lévő asszonyok panaszai sokasodnak.

A meleg front hatása - különösen, ha a levegő páratartalma is magas - általában kedvezőtlenebb az emberre, mint a hideg fronté. Meleg frontnál növekszik a türelmetlenség, feszültebbé válik az idegrendszer. A kezdeti teljesítményfokozódás után erős fáradékonyság jelentkezik. Csökken az izgatószerek (alkohol, kávé, tea) iránti igény, a dohányosoknál viszont fokozódik a nikotinéhség. Meghosszabbodik a reakcióidő.

Hidegfront előtt a légnyomás nem vagy csak alig változik, a front átvonulása után viszont jelentősen emelkedik. Megerősödik a szél. A front mögött a hőmérséklet és a légnedvesség általában csökken, kitisztul a levegő. A front érkezésekor az ég gomolyfelhős lesz, a front átvonulása után is gyakran felhős marad, eleredhet az eső, sokáig eshet, vagy hullhat a hó, de a száraz idő sem kizárt.

A hidegfront hatására fáradtság, bágyadtság, levertség jelentkezhet. A teljesítmény erősen romolhat. A reakcióidő lerövidülhet. A dohányzási szükséglet csökken, ellenben az izgatószerek iránti igény nő. A hidegfrontra érzékenyeknél a gátlási folyamatok erősödnek. A légzés és a szívverés lelassulhat, fáradtságérzet, vérnyomásesés jelentkezhet. A fájdalomérzet nőhet, a görcskészség fokozódhat. Csökkenhet a testhőmérséklet és a gyulladási folyamat is. A szülés megindulását és a szülési fájások megerősödését a hidegfront elősegíti. A nyáron befejeződő terhességek 277-280 napig tartanak, a télen végződők pedig 265-267 napig.

A frontátvonulásokat még az egészséges emberi szervezet is érzékeli, az érzékenyebb idegrendszerűek viszont erősebben reagálnak az időjárási frontokra: fejfájást, ingerlékenységet, aluszékonyságot, nyugtalanságot, szédülést érezhetnek. A magyarok többsége inkább a melegfrontok, mint a hidegfrontok jöttére érzékeny. A melegfront hatása - különösen, magas páratartalomnál - általában kedvezőtlenebb az emberre, mint a hidegfronté.

A felsorolt jellemzések - majdnem mindegyike -  megállják helyüket, de mégsem jogos minden gondunkat, bajunkat, betegségünket, rosszkedvünket, idegességünket kizárólag az időjárási frontokra fognunk, még akkor sem, ha ezekben a panaszokban sok az igazság.  Az időjárási hatások ellen az emberek védekeznek gyógyszerekkel, klímaberendezésekkel de felvetődik a kérdés használnak-e mindezek? Nem biztos, ugyanis az emberi szervezetnek szüksége van az időjárás változásaira. A testi-lelki egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy olykor elszenvedjük az időjárási stresszeket.

Az időjárás-érzékénységi típusok megállapítása igen régi eredetű, már Hippokratész foglalkozott vele. Az ókorban élő orvos az időjárás-érzékenységi típusok meghatározásakor négyféle lehetőségéről tett említést, amelyek a hideg, a meleg, a száraz és a nedves levegő kombinációi iránti érzékenységet jelzik. A mai értelemben vett időjárás-érzékenységi típusokról a harmincas évek végén kezdtek beszélni, főleg a Kretschmer-féle alkattan és típuselosztás nyomán. Maga a front elnevezés az I. világháború idejére esik, norvég meteorológusoktól ered, akiket az elektromos jelenségek, zivatarok emlékeztettek az európai harcterek frontvonalira.

A meteorológiai kutatások is segítették az időjárás-érzékenységi típusok meghatározásának szükségességét. Az időjárás-érzékenységi típusok megállapításában a leglényegesebb munkásságot hatvan éve, Curry fejtette ki, aki két fő csoportra osztotta az embereket: melegfront- valamint hidegfront-érzékenyekre, de megfigyelte, hogy van egy vegyes érzékenységű típus, amely az időjárás-változásokra kiegyenlítettebb reakcióválaszokat ad.

Hazánkban dr. Kérdő István orvos és dr. Örményi Imre orvosmeteorológus, több mint ötven éve, 1964-ben készített egy olyan kérdőívet, amely alkalmas az érzékenységi típusok meghatározására.

További olvasnivaló

Miért temetik el a halottal egy kisgyerm…

Kedves Erzsébet!Igen nagy tisztelője vagyok annak a tudományágnak, amit Ön is kutat, de nagyon keveset tudok róla. Most egy kérdéssel keresném Önt, nagyon megköszönném, ha segítene. Szeretném megkérdezni, hogy az...

Folytatás...

Blonda kézelemzése

  A kezeit szemlélve, az első dolog, ami azonnal szembetűnik, hogy nemcsak a kézfején, ahol ez megszokottabb, hanem a tenyerein is több kékes színű ér látható. A kínai kézdiagnosztika művelői szerint...

Folytatás...

Kéztartás, karhordozás

A kézhordozás világszerte sajátos pszichológiai jelentéssel bír. Sokat elárul a karakterről, hogy az ember miként tartja karjait járás közben, mennyire szorítja a testéhez, vagy milyen távol vannak a testétől...

Folytatás...

Pallia és philtrum

A pallia a fiziognómiában az arcnak az orr töve és az ajak közötti részét jelöli. Az elnevezés Lavatertol származik, aki e területet - a fogakat eltakaró funkciójára utalva - a...

Folytatás...

Dharma9 kézelemzése

A kezére nézve, biztos vagyok benne, hogy kézfogása határozott és rövid, ezt nevezik ideális, normálisnak mondható kézfogásnak. A keze színéről azonban már nem tudok ilyen egyértelműen nyilatkozni, mert a fényképek...

Folytatás...

Túljártam a molyok eszén

Régebben csak egy-két molylepke repkedett a lakásunkban, így különösebben nem is aggódtam miattuk. Azonban néhány éve - miután visszajöttünk tavaszi dalmáciai utunkról, és a szuvenírként hozott kis levendulás zsákokat készültem...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?