A+ A A-

Frontunk van

  • Közzétéve itt: Egészség


... mondogatjuk, s rosszkedvünket, kellemetlen közérzetünket, idegességünket azonnal ráfogjuk. Noha az időjárás-változás valóban hatással lehet hangulatunkra, viselkedésünkre, reakcióinkra, s az előbbi panaszainkban van is némi igazság, helytelen bajaink forrását kizárólag az időjárásban keresni. Sokan vannak, akik például egyáltalán nem tulajdonítanak jelentőséget a frontoknak, jól viselik az időjárás hullámzásait, legfeljebb átmeneti kényelmetlenséget kell elviselniük. Mások viszont nehezebben tűrik a változásokat, érzékenyebben reagálnak a közvetve érvényesülő légköri hatásokra; levertséget, ingerlékenységet, nyugtalanságot, szédülést, étvágytalanságot érezhetnek; vagy az előbbieknek épp a fordítottja: fokozott tettrekészség, munkakedv, teljesítőképesség jellemző rájuk frontátvonulás idején. Érdekes, hogy az időjárás változásaira érzékenyek között több a férfi, mint a nő. A gyerekeknél viszont még nincs frontérzékenység.

Hazánkban a frontok viszonylag sűrűn, átlagosan 4 - 6 naponként követik egymást. A frontok nyomában nemcsak a légnyomás, a hőmérséklet, a páratartalom stb. változik meg, hanem például a levegő szennyezettsége, valamint számos olyan közvetlenül nem érzékelhető, légköri jellemző is, mint például a levegő ionösszetétele és sűrűsége, a légelektromosság vagy az elektromágneses tér erőssége. Ezek a változások megterhelést jelentenek az emberi szervezetre, átmenetileg befolyásolhatják a serkentési és gátlási folyamatok egyensúlyát. Az ingerválaszok azonban nem mindig esnek egybe a földön észlelt frontátvonulással, olykor már jóval előbb, máskor viszont csak a front után jelentkeznek.

Noha a valóságban a frontok meghatározása jóval árnyaltabb, mint ahogyan az a mindennapi gyakorlatban használatos, annyit kell tudni róluk, ha a környezetünkben tartózkodó levegőtömeg helyére alacsonyabb hőmérsékletű levegő érkezik, hideg frontról, ellenkező esetben meleg frontról beszélünk.

Melegfront előtt erősen süllyed a légnyomás, szél kerekedik, növekszik a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma, csökken a látástávolság. Fátyolfelhők, majd rétegfelhők jelennek meg az égen. A melegfront-érzékenyeknél a serkentő hatás jelentkezhet dominánsan, gyorsabban verhet a szívük, szaporázva veszik a levegőt, emelkedhet a vérnyomásuk és a testhőmérsékletük. A melegfront belépése gyengítheti a szülési tevékenységet, megnyújtva a szülést. A klimax korban lévő asszonyok panaszai sokasodnak.

A meleg front hatása - különösen, ha a levegő páratartalma is magas - általában kedvezőtlenebb az emberre, mint a hideg fronté. Meleg frontnál növekszik a türelmetlenség, feszültebbé válik az idegrendszer. A kezdeti teljesítményfokozódás után erős fáradékonyság jelentkezik. Csökken az izgatószerek (alkohol, kávé, tea) iránti igény, a dohányosoknál viszont fokozódik a nikotinéhség. Meghosszabbodik a reakcióidő.

Hidegfront előtt a légnyomás nem vagy csak alig változik, a front átvonulása után viszont jelentősen emelkedik. Megerősödik a szél. A front mögött a hőmérséklet és a légnedvesség általában csökken, kitisztul a levegő. A front érkezésekor az ég gomolyfelhős lesz, a front átvonulása után is gyakran felhős marad, eleredhet az eső, sokáig eshet, vagy hullhat a hó, de a száraz idő sem kizárt.

A hidegfront hatására fáradtság, bágyadtság, levertség jelentkezhet. A teljesítmény erősen romolhat. A reakcióidő lerövidülhet. A dohányzási szükséglet csökken, ellenben az izgatószerek iránti igény nő. A hidegfrontra érzékenyeknél a gátlási folyamatok erősödnek. A légzés és a szívverés lelassulhat, fáradtságérzet, vérnyomásesés jelentkezhet. A fájdalomérzet nőhet, a görcskészség fokozódhat. Csökkenhet a testhőmérséklet és a gyulladási folyamat is. A szülés megindulását és a szülési fájások megerősödését a hidegfront elősegíti. A nyáron befejeződő terhességek 277-280 napig tartanak, a télen végződők pedig 265-267 napig.

A frontátvonulásokat még az egészséges emberi szervezet is érzékeli, az érzékenyebb idegrendszerűek viszont erősebben reagálnak az időjárási frontokra: fejfájást, ingerlékenységet, aluszékonyságot, nyugtalanságot, szédülést érezhetnek. A magyarok többsége inkább a melegfrontok, mint a hidegfrontok jöttére érzékeny. A melegfront hatása - különösen, magas páratartalomnál - általában kedvezőtlenebb az emberre, mint a hidegfronté.

A felsorolt jellemzések - majdnem mindegyike -  megállják helyüket, de mégsem jogos minden gondunkat, bajunkat, betegségünket, rosszkedvünket, idegességünket kizárólag az időjárási frontokra fognunk, még akkor sem, ha ezekben a panaszokban sok az igazság.  Az időjárási hatások ellen az emberek védekeznek gyógyszerekkel, klímaberendezésekkel de felvetődik a kérdés használnak-e mindezek? Nem biztos, ugyanis az emberi szervezetnek szüksége van az időjárás változásaira. A testi-lelki egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy olykor elszenvedjük az időjárási stresszeket.

Az időjárás-érzékénységi típusok megállapítása igen régi eredetű, már Hippokratész foglalkozott vele. Az ókorban élő orvos az időjárás-érzékenységi típusok meghatározásakor négyféle lehetőségéről tett említést, amelyek a hideg, a meleg, a száraz és a nedves levegő kombinációi iránti érzékenységet jelzik. A mai értelemben vett időjárás-érzékenységi típusokról a harmincas évek végén kezdtek beszélni, főleg a Kretschmer-féle alkattan és típuselosztás nyomán. Maga a front elnevezés az I. világháború idejére esik, norvég meteorológusoktól ered, akiket az elektromos jelenségek, zivatarok emlékeztettek az európai harcterek frontvonalira.

A meteorológiai kutatások is segítették az időjárás-érzékenységi típusok meghatározásának szükségességét. Az időjárás-érzékenységi típusok megállapításában a leglényegesebb munkásságot hatvan éve, Curry fejtette ki, aki két fő csoportra osztotta az embereket: melegfront- valamint hidegfront-érzékenyekre, de megfigyelte, hogy van egy vegyes érzékenységű típus, amely az időjárás-változásokra kiegyenlítettebb reakcióválaszokat ad.

Hazánkban dr. Kérdő István orvos és dr. Örményi Imre orvosmeteorológus, több mint ötven éve, 1964-ben készített egy olyan kérdőívet, amely alkalmas az érzékenységi típusok meghatározására.

További olvasnivaló

Vegetáriánus konyha Indiában

Étkezési szokások Az indiai háziasszonyok naponta háromszor főznek, mivel az előző étkezésből megmaradt, állott ételt nem szolgálják fel. A kész ételt azonnal, frissiben tálalják. A menük általában 3-4 fogásból állnak...

Folytatás...

Az ártatlanul megvádolt fülbemászó

  A fülbemászó (régies nevén fülbogár) a „Czuczor-Fogarasi” nyelvszótár meghatározása szerint gesztenyeszínű, fényes rovarfaj, mely a fák kérgei és levelei alatt tartózkodik, s a növények nedveivel és gyümölcseivel él, és melyről...

Folytatás...

Liszt Ferenc keze

Liszt Ferenc (1811-1886) magyar zongoraművész és zeneszerző, ahogy a korabeliek jellemezték virtuóz, mágus és próféta. Zenei tehetségéhez társult előnyös külseje, személyes varázsa, ami szinte megbabonázta az embereket. A zongorajátékban...

Folytatás...

Pro és kontra a cápaporcról

Néhány hónapja egy kedves ismerősöm egy doboz cápaporc kapszulával lepett meg, aminek igen megörültem, mert hallottam, hogy kiváló gyulladás gátló, enyhíti az ízületi fájdalmakat, a porckopásokat. Ráadásul éppen kapóra jött...

Folytatás...

Tizenhárom hittétel és karácsonyi pu…

A számok kozmikus rendjében talán a legkedvezőtlenebb szerepet osztották a tizenhármasra. Képzetével - a balszerencse mellett - többnyire a káoszt, a zűrzavart, az összevisszaságot, a fejetlenséget társítják. Pedig nem mindig...

Folytatás...

A pszichopata személyiség és a bűnö…

Amióta bizonyított tény, hogy a kézlenyomatok segítenek az örökletes rendellenességek, a neurológiai problémák és a szellemi visszamaradottság felismerésében, nincs okunk vitatni a modern kézelemzők azon feltevését, hogy a kezek megfigyelése...

Folytatás...