A+ A A-

Frontunk van

  • Közzétéve itt: Egészség


... mondogatjuk, s rosszkedvünket, kellemetlen közérzetünket, idegességünket azonnal ráfogjuk. Noha az időjárás-változás valóban hatással lehet hangulatunkra, viselkedésünkre, reakcióinkra, s az előbbi panaszainkban van is némi igazság, helytelen bajaink forrását kizárólag az időjárásban keresni. Sokan vannak, akik például egyáltalán nem tulajdonítanak jelentőséget a frontoknak, jól viselik az időjárás hullámzásait, legfeljebb átmeneti kényelmetlenséget kell elviselniük. Mások viszont nehezebben tűrik a változásokat, érzékenyebben reagálnak a közvetve érvényesülő légköri hatásokra; levertséget, ingerlékenységet, nyugtalanságot, szédülést, étvágytalanságot érezhetnek; vagy az előbbieknek épp a fordítottja: fokozott tettrekészség, munkakedv, teljesítőképesség jellemző rájuk frontátvonulás idején. Érdekes, hogy az időjárás változásaira érzékenyek között több a férfi, mint a nő. A gyerekeknél viszont még nincs frontérzékenység.

Hazánkban a frontok viszonylag sűrűn, átlagosan 4 - 6 naponként követik egymást. A frontok nyomában nemcsak a légnyomás, a hőmérséklet, a páratartalom stb. változik meg, hanem például a levegő szennyezettsége, valamint számos olyan közvetlenül nem érzékelhető, légköri jellemző is, mint például a levegő ionösszetétele és sűrűsége, a légelektromosság vagy az elektromágneses tér erőssége. Ezek a változások megterhelést jelentenek az emberi szervezetre, átmenetileg befolyásolhatják a serkentési és gátlási folyamatok egyensúlyát. Az ingerválaszok azonban nem mindig esnek egybe a földön észlelt frontátvonulással, olykor már jóval előbb, máskor viszont csak a front után jelentkeznek.

Noha a valóságban a frontok meghatározása jóval árnyaltabb, mint ahogyan az a mindennapi gyakorlatban használatos, annyit kell tudni róluk, ha a környezetünkben tartózkodó levegőtömeg helyére alacsonyabb hőmérsékletű levegő érkezik, hideg frontról, ellenkező esetben meleg frontról beszélünk.

Melegfront előtt erősen süllyed a légnyomás, szél kerekedik, növekszik a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma, csökken a látástávolság. Fátyolfelhők, majd rétegfelhők jelennek meg az égen. A melegfront-érzékenyeknél a serkentő hatás jelentkezhet dominánsan, gyorsabban verhet a szívük, szaporázva veszik a levegőt, emelkedhet a vérnyomásuk és a testhőmérsékletük. A melegfront belépése gyengítheti a szülési tevékenységet, megnyújtva a szülést. A klimax korban lévő asszonyok panaszai sokasodnak.

A meleg front hatása - különösen, ha a levegő páratartalma is magas - általában kedvezőtlenebb az emberre, mint a hideg fronté. Meleg frontnál növekszik a türelmetlenség, feszültebbé válik az idegrendszer. A kezdeti teljesítményfokozódás után erős fáradékonyság jelentkezik. Csökken az izgatószerek (alkohol, kávé, tea) iránti igény, a dohányosoknál viszont fokozódik a nikotinéhség. Meghosszabbodik a reakcióidő.

Hidegfront előtt a légnyomás nem vagy csak alig változik, a front átvonulása után viszont jelentősen emelkedik. Megerősödik a szél. A front mögött a hőmérséklet és a légnedvesség általában csökken, kitisztul a levegő. A front érkezésekor az ég gomolyfelhős lesz, a front átvonulása után is gyakran felhős marad, eleredhet az eső, sokáig eshet, vagy hullhat a hó, de a száraz idő sem kizárt.

A hidegfront hatására fáradtság, bágyadtság, levertség jelentkezhet. A teljesítmény erősen romolhat. A reakcióidő lerövidülhet. A dohányzási szükséglet csökken, ellenben az izgatószerek iránti igény nő. A hidegfrontra érzékenyeknél a gátlási folyamatok erősödnek. A légzés és a szívverés lelassulhat, fáradtságérzet, vérnyomásesés jelentkezhet. A fájdalomérzet nőhet, a görcskészség fokozódhat. Csökkenhet a testhőmérséklet és a gyulladási folyamat is. A szülés megindulását és a szülési fájások megerősödését a hidegfront elősegíti. A nyáron befejeződő terhességek 277-280 napig tartanak, a télen végződők pedig 265-267 napig.

A frontátvonulásokat még az egészséges emberi szervezet is érzékeli, az érzékenyebb idegrendszerűek viszont erősebben reagálnak az időjárási frontokra: fejfájást, ingerlékenységet, aluszékonyságot, nyugtalanságot, szédülést érezhetnek. A magyarok többsége inkább a melegfrontok, mint a hidegfrontok jöttére érzékeny. A melegfront hatása - különösen, magas páratartalomnál - általában kedvezőtlenebb az emberre, mint a hidegfronté.

A felsorolt jellemzések - majdnem mindegyike -  megállják helyüket, de mégsem jogos minden gondunkat, bajunkat, betegségünket, rosszkedvünket, idegességünket kizárólag az időjárási frontokra fognunk, még akkor sem, ha ezekben a panaszokban sok az igazság.  Az időjárási hatások ellen az emberek védekeznek gyógyszerekkel, klímaberendezésekkel de felvetődik a kérdés használnak-e mindezek? Nem biztos, ugyanis az emberi szervezetnek szüksége van az időjárás változásaira. A testi-lelki egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy olykor elszenvedjük az időjárási stresszeket.

Az időjárás-érzékénységi típusok megállapítása igen régi eredetű, már Hippokratész foglalkozott vele. Az ókorban élő orvos az időjárás-érzékenységi típusok meghatározásakor négyféle lehetőségéről tett említést, amelyek a hideg, a meleg, a száraz és a nedves levegő kombinációi iránti érzékenységet jelzik. A mai értelemben vett időjárás-érzékenységi típusokról a harmincas évek végén kezdtek beszélni, főleg a Kretschmer-féle alkattan és típuselosztás nyomán. Maga a front elnevezés az I. világháború idejére esik, norvég meteorológusoktól ered, akiket az elektromos jelenségek, zivatarok emlékeztettek az európai harcterek frontvonalira.

A meteorológiai kutatások is segítették az időjárás-érzékenységi típusok meghatározásának szükségességét. Az időjárás-érzékenységi típusok megállapításában a leglényegesebb munkásságot hatvan éve, Curry fejtette ki, aki két fő csoportra osztotta az embereket: melegfront- valamint hidegfront-érzékenyekre, de megfigyelte, hogy van egy vegyes érzékenységű típus, amely az időjárás-változásokra kiegyenlítettebb reakcióválaszokat ad.

Hazánkban dr. Kérdő István orvos és dr. Örményi Imre orvosmeteorológus, több mint ötven éve, 1964-ben készített egy olyan kérdőívet, amely alkalmas az érzékenységi típusok meghatározására.

További olvasnivaló

Páva

A tyúkfélék családjába tartozó madár, abban tér el a többi tyúkféléktől, hogy a farktollai nagyon meghosszabbodtak. Ezek a tollak aranyos kék- és zöldszínűek, kerek végükön szemalakú rajzolat látható: feje...

Folytatás...

Huszonkettő, a tarot lapok és emberi fej…

  A huszonkettes szám a mozgást, a végtelenséget jeleníti meg. E szám szimbolizálja a ciklus végét, és az emberek számára a kényszerű földi reinkarnációk befejeztét. A tarot 22 lapja egy szimbólumrendszer...

Folytatás...

Nagypénteki és nagyszombati hiedelmek

A nagypénteki böjt idején nem főznek, sütnek zsírral. Ezen a napon az emberek felkeresik a temetőket, meglátogatják halottaikat, megtisztogatják a sírokat. Nagypéntek emlékére a katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak...

Folytatás...

A szellentésről, tabuk nélkül

A modern társadalmakban meglehetősen illetlennek tekintett nyilvános szellentés - mint ahogyan a többi szükséglet elvégzése is - egykoron teljesen természetes dolognak számított. Ez minden bizonnyal nálunk is így lehetetett, legalábbis...

Folytatás...

Vassjani kézelemzése

  A tenyereiről készült képeket összehasonlítva a két kézfejéről készült fotókkal, a bal tenyerén hihetőbbnek tűnnek az arányok az ujjai és tenyere között, mint a jobb, vagyis az aktív kezet ábrázoló...

Folytatás...

Hasznos tanácsok sütemények készítéséhez

Míg a főzéshez a nyersanyagokat a háziasszony szinte tetszés szerint választhatja meg, a fűszereket kedvére variálhatja, a sütemények elkészítésénél minden esetben mérleget kell használnia, pontosan be kell tartania a receptekben...

Folytatás...