A+ A A-

A stresszoldó nevetés

  • Közzétéve itt: Egészség


Vallom, hogy a szívből jövő, jókedvű nevetés remek dolog, lelki nyavalyákra pedig kitűnő gyógymód, a nevetés ellazítja az embert, elfeledteti az izomfeszülés okozta görcsöket, kiragad az álmosságból, kizökkent a rossz stressz hatásából, elvonja a figyelmet az ártó nyugtalanságtól, bánattól, félelmektől.

A híres francia író, humanista Rabelais (1494?-1553), aki ráadásul orvos is volt, a szenvedéseik enyhítésére, a betegségek megelőzésére leghasznosabb orvosságként a geloterápiát, vagyis a nevetést ajánlotta. Fennmaradt mondása szerint: “A nevetés jobb, mint könnyek ontása,/Nevetésről ismerszik az ember!/Éljetek vidáman!”

Colton (1814-1898) amerikai aneszteziológus és újító, mint fogorvos elsőként alkalmazta érzéstelenítőként a kéjgázt foghúzásnál. Meggyőződött arról, hogy a dinitrogén-oxid (nitrogén-oxidul), vagyis a nevetőgáz, illetve kéjgáz belélegezve mámoros kábulatra, jókedvre deríti pácienseit. New Yorkban mutatta be a gáz hatását, majd John Alennel megalapította a Colton Fogászati Egyesületet (Colton Dental Association), amely népszerű foghúzó szolgálat lett az USA-ban.

Ma már tudományosan is igazolt a nevetés stresszoldó, fájdalomcsökkentő hatása, ugyanis a nevetés hatására a szervezet endorfint termel, ami egyfajta mellékhatás nélküli kábítószer. Sajnos, ahogy felnövünk, egyre kevesebbet nevetünk. A gyerekek még naponta átlagosan 300-400-szor nevetik el magukat, a felnőttek pedig mindössze 15-ször. A túlzott stressz köztudottan súlyos betegségeket - magas vérnyomást, keringési zavarokat - okozhat, sőt azt mondják, hogy a daganatos betegségek kialakulásában is van szerepe. Emiatt egyes országokban gyakorlat, hogy a munkahelyen a dolgozók rövid ideig tartó hahotázással indítják a napot, a tapasztalat szerint így jobb kedvvel, energikusan kezdik a munkát.

A nevetésterápia eredete Indiába nyúlik vissza, ugyanis a Mumbaiban élő dr. Madan Kataria indiai orvos, a nevetés jótékony hatását felhasználó nevetés jóga (Laughter Yoga) kidolgozója hozta létre 1995-ben a Hahotaklub mozgalmat. A mozgalom már szinte az egész világot behálózta. Kataria - jóga tanárként - hamar rájött, a nevetéshez nem kell tényleges ok, nem szükséges a viccmesélés, tréfálkozás nélkül is kacaghatunk. A hahotaklub foglalkozásokon elegendőek az intenzív, mély légző- és az ezeket megelőző bemelegítő gyakorlatok, majd a nevetés jókedve már jön magától. A részvevők nem egymáson nevetnek, hanem minden ok nélkül. Minden órának megvan az alap koreográfiája, vannak bemelegítő-, nyújtó-, és légző gyakorlatok, majd jöhet a nevetés. A nevetés beindítja az örömhormon termelést, ami újabb nevetést generál, jobb közérzetet és kedélyállapotot biztosít.

A nevetés jótékony hatását példázza napjaink jól ismert figurája, a nevető Buddha. Ez egy olyan kőből, fémből, agyagból vagy fából készült szobor, mely a nagy vallásalapítót egy palásttal borított, mosolygó vagy nevető, tömzsi, kopasz emberként, nagy fedetlen pocakkal jeleníti meg. Úgy tartják ugyanis, hogy ez a figura a boldogságot, jó szerencsét és a bőséget szimbolizálja. A hiedelem szerint, ha az ember megdörzsöli a nevető Buddha hasát, a szobor jólétet, vagyont, prosperitást hoz számára. A nevető Buddha egyúttal a vendéglősök, szerencsejövendölők és a kocsmárosok védőszentje is, azaz, amikor ember túl sokat eszik, vagy iszik, a barátai viccesen ezt a nevető Buddha erejének tulajdonítják.

Mindannyian tapasztalhattuk, hogy az egyes emberek gyakran különböző magánhangzókat hallatnak, amikor nevetnek. Az ember nevetése sokat elárul a jelleméről, személyiségéről, a nevetés hangjának megfigyelésével különböző következtetésekre juthatunk. Azok az emberek, akik az „A” magánhangzót ismételgetve (hahaha) nevetnek nyílt, becsületes, a zsivajt és az izgalmat kedvelő emberek, bár gyakran szeszélyes, változékony természetűek. Az „E”-vel nevetés (hehehe) a flegmatikus és melankolikus személyes sajátossága. „I”-vel (hihihi) általában a gyermekek, vagy a naiv, szolgálatkész, gyengéd, szégyenlős és határozatlan emberek nevetnek. Az „O” magánhangzó hallatása nevetés közben (hohoho) a nagylelkűség és a merészség jele. Ha lehetséges, azonban kerüljük el azokat, akik nevetése az „U” hangra épül (huhuhu), az ilyen személyek elvtelen, immorális emberek.

Nevető arcok - Dluhopolszky László rajzaA babonások szerint (de egyes fiziognómusok is ezt állítják), ha egy lány összezárt fogakkal nevet, az a flörtnek a jele. Régi hiedelem, hogy veszekedés várható, ha az ember addig nevet, míg a szemei könnybe nem lábadnak. Skóciában, ha valaki váratlanul - minden ok nélkül - elnevette magát, egykoron a halál előjelének tartották. „Ön meg fog halni!” - szólt ilyenkor a figyelmeztetés. Turkesztánban az ortodox/puritán iszlámhívők sohasem nevetnek, mert úgy tudják, hogy Abu Hanifa, a híres muzulmán hittudós szerint nevetés az, ami miatt fél Ázsia elveszett a muszlim hit számára.

A társasági szokásokra is figyelemmel lévő fiziognómiai megállapítások alapján a nevetés segíthet a különböző embertípusok megkülönböztetésében. Másként nevet ugyanis az együgyű ember, és másként a bölcs. Más a nevetése a gyávának és más a bátornak. Különböző a buta és az intelligens ember, a szélhámos és a becsületes ember nevetése egymástól, mert nem mindegy, hogy valaki: kacarászik, röhécsel, röhigcsél, nevetgérezik, kacarászik, röhicsel, heherészik, vihorászik, kuncog, viháncol, pukkadozik, hahotázik, röhög, nyerít, vihog, vigyorog, nyihog, göcög, kacag, nevetgél vagy hangtalanul mosolyog. És ekkor még az érzelmeket, hangulatot kifejező erőltetett, fanyar, falrengető, gúnyos, jóízű, kaján, kárörvendő, kényszeredett stb. nevetésről még nem is beszéltünk. Ha a jellemzésekből bárki a rokonára, partnerére, kollégájára ismert, az csak a véletlen műve. Naiv elképzelés ítéletet alkotni csupán testi jelekből, uniformizált arcvonásokból, arckifejezésekből. Bármennyire is meggyőzőek a fiziognómia megállapításai, ne feledjük, hogy a látszat néha csal! Mert, ahogy mint Eddington mondja: „Kérhetetlen törvénye a külvilággal való kapcsolatunknak, hogy minden, amit megismerhetünk, átalakul a megismerés folyamán.”

A nevetéssel számtalan kifejezés, szólásmondás ismert, melyek jelentése nem szorul magyarázatra. Íme néhány közülük: aki pénteken nevet, vasárnap sírni fog; a nagy nevetésnek sírás a vége, az nevet legjobban, aki a végén nevet; arcára fagy a nevetés; egyik szeme sír, a másik meg nevet; kibuggyan (kitör) belőle a nevetés, kifekszik/fuldoklik/gurul a nevetéstől; a hasát fogja nevettében; betegre vagy hülyére neveti magát; úgy nevet, hogy a könnyei potyognak; fetreng/dől/kipukkad a röhögéstől; halálra röhögi magát; röhög, mint ló az abrakra; betegre röhögi magát; somolyog a bajusza alatt; bazsalyog, mint a tótrózsa; mosolyog, mint pék kutyája a zsemlére; fülig szalad a szája, körbevigyorogja a fejét; úgy kacag, hogy majdnem megpukkad; vihog, mint a fakutya; vigyorog, mint egy fogpasztareklám/egy jóllakott napközis, vagy mint a vadalma; vigyorex tablettát vett be. A közbeszédben gyakran használt a „nevetnem kell”, „nevetni fogsz” szófordulat. „Ne nevess, mert kifut a leves! Majd elmegy kedve a nevetéstől! Ez nem nevetnivaló!” - szólnak a jól ismert figyelmeztetések.

Mindezek után nem véletlen, hogy a nevetés nem egy neves írót, a vele kapcsolatos gondolatainak megfogalmazására, aforizma alkotására ihletett:

”A bajban bátor légy! A veszélyt kikacagó lebíró nevetés nagy erő.” Valluvar (450? k), a Tirukkural című tamil aforizmagyűjtemény állítólagos szerzője

“(…) megdöglök, ha nem röhöghetek (…)” Moliére (1622-1695) francia vígjátékíró

“Ne várjunk a nevetéssel, amíg boldogok leszünk, mert különben félő, hogy meghalunk, anélkül, hogy nevettünk volna.” La Bruyére (1645-1696) francia moralista

“Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.” Chamfort (1741-1794) francia moralista író

“Ha kacagok a földi dolgokon, azért van, hogy ne sírjak (…)” Byron (1788-1824), angol költő

“A legvidámabb nevetés: kinevetni azokat, akik bennünket kinevetnek.” Kljucsevszkij (1841-1911), orosz történész

“(…) szeretnék egy kicsit nevetni is. És nem tudok nevetni, ha röhögtetnek.” Karinthy Frigyes (1887-1938), író

További olvasnivaló

Jojoba, a csodakencék étvágycsökkentő al…

Mondják, zsozsobának, ejtik hohobának, nálunk azonban jojobaként ismert a sivatagi növényből nyert olaja. A Mexikó, valamint Arizona és Kalifornia homokos pusztáin - a Sonora- és Mojave-sivatagban - őshonos jojobacserje...

Folytatás...

Zozi kézelemzése

  Sajnos annyiféle szögből és távolságról készültek a fényképek, hogy a méret- és aránytorzítások rendkívül megtévesztőek lehetnek, ezért a kéz típusának megállapításával meg sem próbálkoztam. Inkább a biztosabbnak tűnő morfológiai jellemzőket...

Folytatás...

A halánték

A fiziognómusok fantáziáját nem különösebben mozgatta meg a halánték, megfejtésével nem sokat foglalkoztak. Ez valószínűleg nem véletlen, hiszen egyébként sem sok információ található a halántékról, és ezek is elsősorban többnyire...

Folytatás...

Újévi ételek

Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak, ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük összeállítására. Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a malac előre túrja a...

Folytatás...

A csodatevő tojás és egyéb potencianövel…

Ezúttal - a Káma-Szútra és az Anangaranga című híres szerelmi tankönyvek szerzői - Vásztjájana és Kaljánamalla, valamint - a hasonló témájú Illatos kert tuniszi arab írója - Muhhamad-an-Nefzawi tanácsaiból...

Folytatás...

Hamvasmudi kézelemzése

  A képek alapján az ujjak végei szögletesek, enyhén lekerekítve, e formáció jellemzője, hogy egyensúlyt teremt a kéz jellemzői között. Jó szervezőkészséggel rendelkezik, mindenre odafigyel (sőt néha túlbiztosítja a dolgokat), érzéke...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?