A+ A A-

Az álmok jelentősége a betegségek megelőzésében, diagnózisában

  • Közzétéve itt: Álmok


Tagadhatatlan tény, hogy a fiziológiai körülmények, az élettani feltételek nemcsak a közérzetünkre, de gyakran az álmainkra is hatással vannak. Ennek már az ókor - „álomfejtésre szakosodott” - gyógyítói, kuruzslói is tudatában voltak, ugyanis mielőtt az álomból levonták volna a következtetéseiket, számításba vették a szervek működését, az alvó testhelyzetét, az alvás kezdetét, időtartamát, napját, sőt az évszakát is.

Nem véletlen tehát, hogy a 8. században élt - álomfejtéssel is foglalkozó - muszlim orvos, Ibn Sirin elképzelését követve, a francia Moreau de la Sarthe (1771-1826) és Maine de Biran (1766-1824) az álmoknak két osztályát különböztette meg. Az egyikbe a betegségtől, gyengélkedéstől, a külső feltételektől független - vagyis csak az oneiromantia (álomjóslás) számára érdekes - intuitív álmok kerültek, míg a másikba a speciális feltételekhez, patológiai vagy egyéb körülményekhez kapcsolódó, illetőleg az ezeknek tulajdonítható érzelmi vagy organikus eredetű álmokat sorolták.

Ami az utóbbiakat illeti, mivel a legtöbbjüket valamelyik szerv kóros állapota okozza, nemcsak a misztikus és okkult témák iránt vonzódók körében tarthatnak érdeklődésre, ugyanis „megfejtésüknek” gyakorlati hasznuk lehet, ráadásul a belőlük levont következtetések ellenőrizhetők is. A jelentőségük abban áll, hogy az álmodó számára felfedhetnek valami rosszat (kezdődő szervi problémát, lappangó kórt), amire előzőleg nem is gyanakodott. És ezekben a különös esetekben - egy alaposabb vizsgálat érdekében - a paciens sokszor még időben doktorhoz fordulhat.

Ugyanis nemcsak a súlyos betegségek, hanem a legcsekélyebb gyengélkedések is sajátos álmokat okozhatnak. Sajnos azonban ezeknek a diagnosztikai értékük meglehetősen bizonytalan, nem tudjuk, milyen kapcsolatban állnak a fekvési helyzettel és az alvást befolyásoló egyéb külső feltételekkel. Az viszont valószínűleg nem tévedés, hogy a szervezetet megviselő betegség olyan álmokat vált ki, melyek többé-kevésbé direkt kapcsolatban vannak a kór által érintett szervvel.

Például a szív és a nagy vénák szervi elváltozásai - olykor már a nyilvánvaló megjelenésük előtt - balsejtelemmel kísért fájdalmas álmokban vagy rémálmokban jelentkeznek. Ha ezek gyakran ismétlődnek, egy súlyos kóros elváltozás jeleinek tekinthetjük őket, melyet már nagyon nehéz, ha nem lehetetlen megelőzni. Amikor a kór ténylegessé válik, az álmok nagyon rövidek, főként az alvás első szakaszában jelennek meg, és többnyire gyors felébredés követi őket. Általában - mondhatni, majdnem mindig - a korai haláltól, vagy más tragikus következményektől való félelemmel járnak együtt.

Számos orvos megfigyelése szerint az agyvérzést, mely a fejben fellépő hirtelen vértolulás következménye, időnként tűzvészről vagy gyilkosságokról szóló álmok jelzik előre. Minél hangsúlyosabbak és részletesebbek ezek az álmok, annál inkább oda kell figyelni rájuk. Különösen a neurózis, és az elmebaj bevezető szakaszában, az álmok olykor annyira bizarr és furcsa karaktert öltenek, hogy felkeltik a doktor gyanakvását. Az őrültséget - mielőtt határozottan megmutatkozna - nagyon gyakran a legrosszabb rémálmok előzik meg.

Azonban az álmok jóval gyakrabban követik a betegséget, mint ahányszor megelőzik. A lázas betegek álmukban sokszor borzasztó szomjúságot éreznek, melyet képtelenek csillapítani. Vannak, akik arról álmodnak, hogy amputálták a lábukat, vagy kővé vált a végtagjuk, és bénultan ébrednek, vagy bénává válnak néhány napon belül. Valamelyik belső szerv hőmérsékletének megváltozása, tartós összepréselődése időnként az álomban is hasonló érzésekkel jár. Conrad Gessner (1516-1665) svájci orvost állítólag álmában az oldalán megmarta egy kígyó, aki a kérdéses helyen hamarosan felismerte a lépfene jeleit, mely azután 5 nap alatt elvitte. Arnauld de Villeneuve (1238-1311) francia orvos, alkimista lábát pedig egy vipera marta meg, és nemsokára daganatos gyomorfekélye lett. Miként ezekből a példákból is látható, az álmok majdnem mindegyike valamilyen kóros állapottal kapcsolatos rémálom.

Depresszióban az álmok rendszerint szomorúak és nyomasztóak, időnként az ember izzadtságban fürödve és könnyezve ébred belőlük. A rögeszmére a vidám, mosolyra fakasztó álmok a jellemzőek, a mániás elmezavarban szenvedők álmai meglehetősen furcsák és többnyire összefüggéstelenek, míg a demens és imbecillis betegek ritkán álmodnak, s az álmaik múlandóak. A legborzasztóbb rémálmok mindegyike a szív- és az agy nagyereinek vagy a légzőszervek betegségeinek a megnyilvánulásai. Nagyjából ez az a határ, ameddig a nyugati orvoslás elment a kérdésben.

A hagyományos hindu és a kínai gyógyászat azonban nem elégedett meg ennyivel, évszázadokon át tanulmányozták az álmokat, hogy információkat nyerjenek belőlük a betegségek helyes diagnózisához. Rendszerükben az álmok öt osztályba vannak besorolva, melyek az öt nagy belső szervnek - ezek a szív, tüdők, vesék, lép és a máj - felelnek meg. Az alábbiakban röviden összegezzük az egyes belső szervek működési zavarával kapcsolatos különféle álmokat:

I. Szellemek, szörnyek, rémalakok álma - a szív gyenge funkcionálását mutatja, melynek valószínű oka az erek eltömődöttsége. Tűz, lángok, füst álma - a szívműködés zavarának a jele, mely szédüléssel, a véráramlás gyengeségével jár együtt a szívritmus lelassulása miatt. Olykor kiéhezettségre, enerváltságra is utalhat.

II. Küzdelmek, háború, fegyverek, katonák álma - a tüdő működési zavarának, a mellkasi teltségnek a jelei. Síkságok, tenger, vidék, nehéz utak és utazások álma - a szív gyengeségét, az életerő, a lelkesedés hiányát jelzik.

III. Igen nagy fáradtság, kimerültség vagy vesefájdalom érzésének álma - a vese működési zavarára figyelmeztet, feltehetően a csatornák telítettek. Álom, melyben az ember rúgkapál a vízben és vízbefúlás fenyegeti - a veseproblémát hiányos- vagy alultápláltság okozza.

IV. Dalok, ünnepségek, zene, szórakozás álma - a lép nem megfelelő funkcionálásának a jele, telített kivezető csövek. Veszélyes helyzetek, csaták, veszekedések, étkezések - rendellenes lépműködés, gyengélkedés alultápláltság miatt.

V. Sűrű, átjárhatatlan erdők, meredek hegyoldalak, fák álma - a máj működési zavarának a jelei, jóllakottság. Fű, pázsit, bokrok, rétek, mezők álma az elégtelen májfunkció jele, alultápláltság. Végezetül a patakok, csörgedező források, vízesések álmát a vérszegénység; míg a gyilkosságokat, akasztásokat, fojtogatásokat tartalmazókét az asztmás fulladás magyarázza.


Láthatjuk, hogy az álmok által készített diagnózis sok tekintetben hasonló a nyugati orvosokéhoz, csak kissé részletesebb. Általánosan felismert, hogy a közelgő halál érzésével kísért, fájdalmas rémálmok, fulladásos álmok az agy és a szív nagyereinek vértolulását - az infarktus vagy az agyvérzés veszélyét - tárják fel. A baj azonban megelőzhető, ugyanis az álmok jelzik az életmódváltás szükségességét. Hasonló a helyzet a gyakori - teljes vagy részleges - bénulásos álmok esetében is, melyek a keringési problémákat jelzik.


[Forrás: The Encyclopedia of Occult Sciences, New York 1939, M. McBride and Company]

További olvasnivaló

India - Jövendölnék a jósnak

Mielőtt ismét nyakunkba vennénk Indiát, három kedvenc helyünk közötti pendlizéssel töltjük az időt. A Csanakjára és a Szarodzsini piacra szívesen sétálunk ki gyalogosan, ám a Connaught Place-t a nagy távolság...

Folytatás...

Álmatlanság

Az álmatlanság, vagy az elégtelen alvás (insomnia) tulajdonképpen egy abnormálisan hosszan tartó alvási probléma, melynek lényege, hogy az érintett személy nehezen tud elaludni, éjjelente többször felébred, és napközben fáradtnak érzi...

Folytatás...

Fürdőszobai gyakorlatok

A fürdőszoba felé tartva már útközben megállhatunk valamelyik ajtóban úgy, hogy vállmagasságba emelt karunkkal megpróbálkozunk kifelé...

Folytatás...

Kisfiam bal tenyerén megtörik az élet…

  Mivel sokan keresnek fel privát levélben hasonló kérdéssel, érdeklődnek afelől, hogy mit lehet mondani a gyermek kezek elemzése alapján, úgy gondoltam, tanulságos lehet, ha egyik olvasóm évekkel ezelőtt írt kérdését...

Folytatás...

Láldzsi a szakács

Többnyire a Követség hátsó bejáratát használjuk, ez nekünk a kényelmesebb, praktikusan rövid út, ha városnézésre indulunk. Az óriási park hátsó traktusában, a diplomaták lakhelyein túl, a gazdasági udvar házaiban...

Folytatás...

Szabaduljunk meg néhány kilónktól!

Nagy igazság, hogy senki nem hízik meg máról-holnapra, a többlet észrevétlenül, szinte suttyomban, dekánként rakódik ránk. Különösen télen szedhetünk fel néhány kilót, amikor nem figyelünk elégé testünkre, és hajlamosak...

Folytatás...