A palmisztria újabb kori kutatói a 19. század végétől kezdődően fordították figyelmüket a tenyér bőrbarázdáinak tanulmányozására. Comte de Saint-Germain a századforduló előtt adta közre a disztális dombok és a tenyér-apexek (apex: csúcs, tetőpont) közötti összefüggésekről nyert megfigyeléseit (Saint-German, Comte C. de: A palmisztria gyakorlata hivatásosok számára, 1897.). William G. Benham, a híres amerikai kézelemző 1900-ban megjelent könyvében (Benham, William G.: A tudományos kézolvasás törvényei, 1900.) az ujjak alatt megfigyelhető, apexet képező bőrbarázda-rajzolatokról beszél, amelyek felhasználhatók az egyes ujjak alatt található dombok pontos helyzetének meghatározásához.
Az ujjak alatti dombok elnevezésében mások sem konzekvensek, Jaegers például következetesen trirádiuszokról beszél, míg Hutchinson a delta elnevezést részesíti előnyben. Ez utóbbit használja az FBI is, és ma már az ujjlenyomat-szakértők többsége. Mivel írásomban megtartom a szerzők szóhasználatát, a domb, delta, apex, trirádiusz kifejezéssel egyaránt találkozhatnak.
De nemcsak az elnevezésben, hanem a tenyéri dombok számának megítélésében is eltérés mutatkozik az egyes kézelemzők között. Broekman öt valódi dombról tesz említést: négy domb az ujjak alatt (a Jupiter-, Szaturnusz-, Nap-, és a Merkúr-domb), egy pedig a tenyér kisujj alatti részének alsó felén, a szívvonal alatt (Hold-domb) található. Bár olykor ez utóbbiakra is a domb elnevezést használja, apexek híján, a hüvelykujj párnáján lévő kiemelkedést (Vénusz-domb), valamint a tenyér középső részén, az ujjak alatti dombok valamint a Vénusz- és a Hold-dombok között található, alsó- és felső Mars-dombokat területként azonosítja. Ugyanakkor Hutchinson következetesen hat deltáról (vagyis dombról) beszél.
Jaegers a You and your hand címu, 1974-ben írt könyvében a delták (amelyeket következetesen trirádiusznak nevez) esetében hét pozíciót említ, míg Nathaniel Altman nyolc hegyről (a dombokat nevezi így) tesz említést (Nathaniel Altman, Andrew Fitzherbert: Karrier, siker és önmegvalósítás - Hogyan változtathatja meg a kézolvasás az ember életét, 1988.), ugyanis a két Mars területet is hegyként tünteti fel.
Több kézelemző kilenc dombról beszél. Az indiai Katakkar viszont már tíz dombot detektált a kézen, a már említetteken kívül a Neptun-dombot, valamint a tenyér közepén, a fej- és a szívvonal között azonosított Uránusz-dombot.
Noha az ujjak alatti négy delta, vagyis domb jelenlétében a szakértők általában megegyeznek, a tenyérben lévő deltákról azonban már megoszlanak elképzeléseik. Az eltérés oka, a már előbb említett dombok (Vénusz és Mars) területként való értelmezésén túl, a Neptun-domb helyének különböző megítélésében van. Egyesek szerint a Neptun-domb a Hold-domb alján, a kéztőnél található, mások viszont a csuklóvonal fölötti részre helyezik.
Jaegers, más kézelemzőkkel ellentétben, a Hold-domb alsó felén lévő deltát, azaz a Neptun-dombot tekintette az axiális (tengelyirányú) delta normális helyének. Vélekedése szerint, hogyha az axiális delta ezen a helyen található, akkor normális kapcsolat van a tudat és a tudatalatti között és a magzati élet is problémamentes volt.
Jaegers számára az axiális delta magasabb fekvése, a szívvonal alatti elhelyezkedése prenatális (születés előtti) vagy későbbi szív problémákat, fokozott tapintási, érzéki vagy emocionális memóriát jelez. Mint írja, az ilyen helyzetű axiális deltát kizárólag csak pszichikus kezeken talált.
Azzal, hogy az axiális delta normális helyének a Hold-domb alatt található területet tekintette, eltért a dermatoglífiai tudományos tanulmányok megállapításaitól. Cummins és Midlo már az 1943-ban megjelent dermatoglífiai publikációjukban 1281 német férfi kezének tanulmányozásából összeállított statisztikára hivatkozva beszámoltak arról, hogy az axiális delta (t) leggyakoribb helye a csukló fölötti részen, a kézalap közepén van.
Dr. Gyenis Kezünk titkai című könyvének egyik ábrája a tenyér anatómiai irányainak és területeinek felosztását, valamint a trirádiuszok helyét mutatja be. A tenyér disztális oldalán, a kéz csuklótól távol eső, ujjak alatti dombjairól/deltáiról van szó, a radiális oldalon a hüvelykujj domborulatát, a ténárt vagyis a Vénusz-dombot jelzi, az ulnáris oldalon a hipoténárt vagyis a kisujj alatti kézél domborulatát, a Hold-dombot szimbolizálja. A kéz proximális, csukló fölötti részén t-betűvel jelzett delta, a tulajdonképpeni axiális trirádiusz.
Erről a csukló közeli t-trirádiuszról vagyis az axiális deltáról, illetve Neptun-dombról, Gyenis azt tapasztalta, hogy csak akkor látható, ha a hipoténáron/Hold-dombon ulnáris ív van, más rajzolat esetében a t trirádiusz eltolódik az ujjak felé és disztális helyzetűvé válik. Hurok, de főleg örvénynél több t trirádiusz/delta is megjelenik, de ebben az esetben az atd-szög értéke nagyobb lesz.
Az atd-szög értéke, a már említett t-trirádiusz/axiális-delta/Neptun-domb elhelyezkedésétől valamint a tenyér hosszúsági és szélességi arányától függ. Az atd-szög értékét csak felnőtteknél lehet figyelembe venni, ugyanis a szög értéke a kéz növekedésével együtt folyamatosan változik.
