A+ A A-

Az ujjak alatti dombok fejlettségének meghatározása

  • Közzétéve itt: Kiemelkedések a tenyéren


A 20. század kézelemzőit - bár megközelítési módjuk merőben eltér a régiekétől - ugyancsak foglalkoztatta, hogy mennyire fejlettek a tenyér dombjai, elsősorban az, hogy milyen magasan helyezkednek el a delták az ujjak alatt.


Beryl Hutchinson
úgy találta, ha hét vagy kevesebb bőrrajzolat-vonal található az ujjhajlító redő és a delta között, akkor a domb magasnak mondható, ha viszont tizennégy vagy több bőrléc választja el a deltát a közeli ujjtól, akkor az alacsonyan helyezkedik el, tehát lapos dombról van szó. Azt feltételezte, hogy a magas vagy alacsony domboknak, illetve deltáknak a helyzete a kéz adott területe által gyakorol befolyást karakterre, az "ösztönös gondolkodás" módját jelzi, amely a többi kézen található karakterjel által esetleg rejtve maradt. Az ujjak alatti dombok (delták) magas helyzetéből az intellektuális, míg az alacsony helyzetükből a gyakorlati képességek fejlettebb voltára következtetett.


Jaegers
szerint magas elhelyezkedésű a delta, vagyis jól fejlett a domb, ha az ujjhajlító ránc és a delta (domb) között csak három bőrléc-rajzolat számlálható. Az alacsony elhelyezkedést gátló, elfojtó jelnek tekintette, míg a magasan elhelyezkedő domb tulajdonosairól azt tartotta, hogy képesek az adott ujjal kapcsolatos karakter-tulajdonságok teljes megvalósítására.

A gyűrűsujj alatti delta, vagyis a Nap-domb helyzetét akkor tekintette normálisnak, ha a delta (domb) és az ujj tőperc-vonala közötti bőrléc-szám öt és tíz közötti; mély helyzetűnek, laposnak, ha a bőrléc-rajzolatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint tizenhárom a Szaturnusz- és az ötödik (Merkúr) ujjak alatt, és tizenöt-tizenhét közötti a Jupiter- és a Nap ujjak alatt.


Bőrlécek az ujjak közöttNathaniel Altman
A szerelem kézvonalai címen, 1985-ben megjelent könyvében azt írja, hogy egy hegy (a dombot nevezi hegynek) ereje attól függ, hogy a kéz más hegyeivel összehasonlítva milyen nagy. A hegy csúcsa ott van, ahol a bőr vonalkái összefutnak, és háromszöget alkotnak. (Ez alatt valószínűleg a deltákat értette.)


Dr. Gyenis
a legnagyobb bőrléc-számot a mutató- és a középső ujj között, a legkevesebbet pedig a középső- és a gyűrűsujj között találta. A nők bőrléc-számairól azt írja, hogy azok általában nagyobbak, mint a férfiaké. A tenyéri rajzolatok előfordulási gyakoriságát vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az europidoknál a mutató- és a középső ujj között alig fedezhető fel rajzolat, a középső- és a gyűrűsujj, valamint a gyűrűs- és a kisujj közötti területen gyakrabban találhatók minták, főleg hurkok.

A mongoloidoknál a középső- és a gyűrűsujj között ritkábbak a rajzolatok, mint az europidoknál, a gyűrűs- és a kisujj közötti részen viszont a negroidoknál a rajzolatok gyakorisága nagyobb (90% körüli), mint az europidoknál és a mongoloidoknál.

További olvasnivaló

Haj

A haj már ősidők óta okkult jelentőséggel bír.  Úgy tűnik, mintha saját életet élne, és a test halála után is folytatná a növekedését. Az erő és a szexualitás...

Folytatás...

A fülcsap

A tragus, cáp, fülcáp névvel is illetett fülcsap egy porcos kiemelkedés a külső hallójárat előtt, mely elfedi a bemeneti nyílást. A tudományos elnevezés a kecskét jelentő görög tragos szóból származik...

Folytatás...

Vízkereszt

E napon a katolikus egyház az Úr megjelenésére (Epiphania Domini) emlékezik. A nálunk Vízkeresztnek nevezett napot, melynek elnevezése a görög epiphameia "megnyilvánulás" szóból származik, a 4. század vége óta...

Folytatás...

India – ’Ádáb arz’-zal köszönünk el től…

Nagyobb térképre váltás A Delhi-Amritszár-Lahore-Multán-Szukkur-Dalbandin útvonalon közeledünk a pakisztáni-iráni határhoz. Utunk Harjána és Pandzsáb államokon keresztül, folyóvölgyekben, öntözött mezőgazdasági területeken halad. Le se lehetne tagadni, hogy India éléstárában járunk. A termőföldeket...

Folytatás...

Püthagorasz számelmélete

Ha misztikus számokról esik szó, akkor akarva-akaratlanul is Püthagorasz, a „számok atyja” jut elsőként az ember eszébe. A görög filozófus, matematikus, csillagász i.e. 580-570 körül született Szamoszban, és i.e. 500...

Folytatás...

A kéz és az agy közötti kapcsolat

Az ember kezei nemcsak a munkavégzés szervei, hanem hasznos eszközök az érzelmek, érzések kifejezésére is. Az összes földi élőlény közül csak az embernek és a majomnak van ujjlenyomata és csak...

Folytatás...