Hutchinson szerint minél közelebb van a kisujj alatti delta, vagyis a Merkúr-domb a kisujj tengelyéhez (a kisujj közepén futó képzeletbeli függőleges vonalhoz), az egyén annál jobban értékeli a szavak jelentését, de nem szükségképpen azok líraiságát. Ez összhangban van azokkal a megfigyelésekkel, hogy az agy nyelvközpontja nem irányítja a poétikát, sokkal inkább az agyközpont azon részének kontrollja alatt van, amely a hangritmusokat szabályozza.
A személy belső harmóniájának vizsgálata során arra jött rá, hogy a helyes diagnózishoz azt is meg kell vizsgálni, hogy ez a delta (domb) a mutatóujj alatt található dombcsúcshoz képest milyen magasan helyezkedik el. Megfigyelte, minél inkább azonos magasságban található a két delta (a Jupiter- és a Merkúr-domb), annál harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb személyiség az illető.
Broekman a Merkúr típus azonosításához javasolja a viszonylag hosszú kisujjat, a központi helyzetű és jól fejlett dombot. Ez esetben a Merkúr-tulajdonságok hangsúlyozottabbak.
A Merkúr-domb jelenléte jó kézen előnyös, mert tudást, értelmi képességet, logikai készséget, kritikus szellemet jelez, rossz kézen viszont meggondolatlan, korlátolt egyént mutat. Ez utóbbi esetben különösen szellemi síkon fokozza a rossz tulajdonságokat.
A jól fejlett Merkúr-domb sokoldalú embert jelképez, aki szívesen tanul, képezi magát, érdeklődik az új dolgok iránt. Ha ráadásul hosszú a kisujja, akkor emellett szónoki tehetséggel és írói vénával is megáldott. A túlzottan erős Merkúr-domb viszont dörzsölt, agyafúrt, "minden hájjal megkent" embert szimbolizál.
A Merkúr reprezentánsa fizikailag igen aktív - a típusjegy tisztaságától függően - némi ravaszsággal, csalafintasággal is rendelkezik, gyakran kiváló ügyvédek találhatók közöttük. A Nap- és a Merkúr-típus között úgy tehetünk különbséget, ha türelmességüket hasonlítjuk össze. A Nap szeret üldögélni és szemlélődni, a Merkúr viszont állandóan tesz-vesz, sürög-forog, ugrabugrál. A Merkúr-típusból kerülnek ki az élsportolók.
Jaegers vizsgálatai során megfigyelte, hogy közvetlen a kisujj alatt nem szabad deltának (dombnak) lennie, mert az gátolhatja az illető kreativitását. A kisujj alatti delta rendszerint laposabb, mint a többi ujj alatti. Ha a delta a hüvelykujji oldalhoz közelebb helyezkedik el, arrafelé tolódott el, az annak a jele, hogy a szubjektum verbálisan könnyebben kommunikál. Ha a domb középen, a kisujj tengelyében található vagy a kézél felé dől, az viszont arra utal, hogy az illető írásban érteti meg könnyebben magát.