Hutchinson részletes megfigyeléseket végzett a dombok elhelyezkedésének pszichológiai jelentőségéről. Úgy vélte, hogy a mutatóujj alatti delta, ismertebb nevén a Jupiter-domb helyzete a karakter és a várható viselkedés egyik legfontosabb indikátora.
A központi elhelyezkedésű dombcsúcs a megvesztegethetetlenség, a belső normarendszerhez való ragaszkodás jele. Ha a dombcsúcs a középső ujj felé hajlik, akkor ez az egyéni becsületkódex a gyakorlati szükségletek számára fog gyümölcsözni, elsősorban a család vagy a személlyel függő viszonyban lévő, általa támogatottak szükségletei számára. Ha viszont az apex (dombcsúcs) az ellenkező irányba, a hüvelykujj felé tolódott el, ez a normarendszer kockázatvállalást, néha meggondolatlan lépéseket eredményezhet.
Broekman a Jupiter-jellem alapkritériumának tartotta, hogy a mutatóujj hosszabb legyen, mint a gyűrűsujj, s a Jupiter-domb pedig jól fejlett és központi helyzetű.
A Jupiterre jellemző személyiségvonásoknál megemlíti, hogy a tiszta típus reprezentánsai - mint szervezethez - vonzódnak az egyházhoz, a politikai pártokhoz valamint a hadsereghez és általában mindenhez, ahol a törvény és a rend uralkodik. Ennek némiképp ellentmond, hogy ugyanakkor szeretik a természetet is. Ha a kezet egy nagyon erős hüvelykujj dominálja (ez a kéz legjellemzőbb, legfeltűnőbb vonása), a választás az egyházra vagy a hadseregre fog esni; filozofikus kéz (tojásdad alakú kéz, téglalap formájú tenyér, hosszú, csontos, bütykös ujjak) esetén viszont a természet szeretete a meghatározó.
Az átlagos fejlettségű Jupiter-domb, tiszta, hosszú fejvonallal társulva tisztességes, önérzetes, nagylelkű embert jelképez. Az átlagosnál lényegesen erősebb Jupiter-domb viszont öntelt, szélsőséges, extravagáns emberről árulkodik. Ha az ilyen Jupiter-dombhoz a szokásosnál fejlettebb Nap-domb társul, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a kéz gazdája öntömjénező, összeférhetetlen, túlérzékeny ember.
Jaegers a mutatóujj alatti alacsony helyzetű delta, vagyis a lapos Jupiter-dombból arra következtetett, hogy ezeknek a vezetőknek a vezetési képességei mérsékeltek, jobban érvényesülnek a támogatásban, a kulisszák mögött.
A telt domb, vagyis amikor magasan van a delta, nagyobb támogatást nyújt az aktív vezető számára. Egy ilyen elhelyezkedés a törekvéseket, vágyakat és az önbizalmat sarkallja. Ha a delta a hüvelykujj felé tolódik el, az a vakmerőség, a rettenthetetlenség növekedésére utal. A kisujj felé húzódó domb az önfeláldozás, a mártírság jele, az ilyen formációval bíró személyek mások céljainak elérését szolgálják.
Kattakar a Jupiter-dombnak - fejlettségétől függően - büszkeséget, elismerést, presztízst, méltóságot, vallásos hitet, kétkedésre való hajlamot, zsarnoki vonásokat és egoizmust tulajdonít. Ha a Jupiter-domb túlságosan fejlett, az a túlzott ambíció jele. Megjegyzi, hogy ha valakinek túlságosan nagyok az ambíciói, az idővel frusztrált lesz.