A+ A A-

Papilláris vonalak (bőrlécek)

  • Közzétéve itt: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia


A bőr két főrétegét - a felhámot az irhával - rengeteg apró kis csap, úgynevezett papilla kapcsolja össze. A papillák száma az érintésre, fogásra szakosodott testrészeken - elsősorban a tenyéren és a talpon - jóval több, mint az érintésnek ritkábban kitett borfelületeken, például a hason vagy a háton. A csapocskák az idegvégződésekkel és pórusokkal együtt alkotják a bőrfodorszálakat, más néven a papilláris vonalakat, vagy bőrléceket. A bőrfodorszálak a tenyéren, az ujjbegyeken és a talpon különböző hosszúságú és mélységű rajzolatokat mintáznak, amelyek a legtökéletesebben az embernél fejlődtek ki. Bár egyszerűbb rajzolatok a magasabb rendű emlősöknél, elsősorban a majmoknál, sőt egyes madaraknál is fellelhetők, azonban ezek a vonalak többnyire csak rendszertelen pontokból állnak össze.

Papilláris vonalakA végtagokon található bőrlécek pszichológiai jelentőséggel is rendelkeznek. A fontosabb lécmintázatok megtalálhatók az emberszabású majmok kezein is, és fontos adatokat szolgáltatnak számunkra. Az ember és a majom kezének összehasonlítása hozzájárul az atavisztikus (a régi ősökre jellemző) sajátosságok azonosításához, és segít bennünket az atavizmushoz vezető öröklési hibák nyomon követésében. Dr. Cummins vizsgálatai alapján bebizonyosodott, hogy a csimpánzok ujjbegyein a bőrlécek mintázata sok hasonlatosságot mutat az emberéhez. A majmok ujjrajzolatai azonban monomorfok, azaz a bőrléc-mintázat mind az öt ujjukon azonos. Ez a fajta azonosság az emberek nagyon kis százalékára jellemző, és csak a fogyatékosok körében fordul elő. Ennek alapján állítható, hogy az emberek esetében a monomorf kezek, valamint a tudatos zónát és a tudatalatti reprezentáló
Vénusz- és Hold-dombokon látható hurkok vagy örvények valamilyen abnormalitást jelző majom karakterisztikák. Az ilyen majom mintázatok jellemzőek a gyengeelméjűek és az imbecillisek körében.

Másrészről a kézen, de különösen az ujjbegyeken található lécmintázatok a különféle betegségek detektálására is alkalmasak lehetnek. Ezek a rajzolatok terhesség negyedik hónapjában alakulnak ki, és az ember élete során változatlanok maradnak. Megállapították, hogy ezek a rajzolatok a születés előtt szerzett (örökletes) mentális vagy fizikai problémákra – pl. vesebajra, reumára, fekélyre, asztmára – utalhatnak.

A papillákat sok-sok ér és érző ideg szövi át, aminek következtében alkalmasak a különböző ingerek érzékelésére. A bőrben ötfajta érzés - érintés (tapintás, nyomás), hideg- és meleg érzet, fájdalom és viszketés érzete (csiklandozás), valamint kéjérzet - különböztethető meg. Például a nyomás észlelésére az ujjbegy egy négyzetcentiméternyi területén kb. 200 Meissner-féle tapintótest szolgál. A német fiziológus, Georg Von Meissner (1829-1905) volt az, aki 1853-ban bebizonyította, hogy az ujjak hegyén lévő papillák száma 400-ra tehető, s ezek a papillák különböző rezgéseket, vibrálást bocsátanak ki, és a kéz vörös vonalaiban sokkal több ilyen tapintótest van, mint a színtelen vonalakban.

Azóta számos további kísérletet végeztek, és beigazolódott, hogy a különböző egyénekkel kapcsolatos rezgések felismerhetők és megkülönböztethetők, ugyanis a vibrálások eltérő minőségűek, intenzitásúak, ritmusúak, tehát felerősödhetnek vagy gyengülhetnek aszerint, hogy az illető milyen egészségi, gondolkodási vagy izgalmi állapotban van. E rezgéseknek köszönhetően képes például a bőrével látni a vak és hallani a süket ember. Ilyen "kéz-látás" segítségével fest színes képeket az angol Andrew Thorpe, a vak festőművész. A vibrálások csak a halál pillanatában szűnnek meg.
 

További olvasnivaló

Mikó kézelemzése

  Sajnos annak idején hibát követtem el, és annak ellenére elfogadtam a jelentkezését, hogy a kézfejekről nem készített felvételeket. Ez jelentősen megnehezítette a dolgomat, mert bizonytalanabbá vált az ujjak egymáshoz viszonyított...

Folytatás...

Április

A harminc napos április eleinte a római év második hónapja volt, a Julius Caesar által bevezetett Juliánus-naptárban lett a negyedik. Ezt a hónapot a rómaiak a szerelem és a...

Folytatás...

A here

„A Czuczor-Fogarasi”, vagyis az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár meghatározása szerint a here (tökgolyó, mony vagy tojás): „A hímállatok nemző része, vagyis hosszúkás gömbölyű, tojáshoz hasonló, s egymásba...

Folytatás...

Például nekem a körmök a szexualitá…

Garas Dezső színművész Nem tagadom, némi kíváncsiság mindig volt bennem az ilyen dolgok iránt, de eddig még nem jósoltattam. Talán ezért nem, mert valójában sohasem akartam megtudni a jövőmet. Azt...

Folytatás...

Kézcsukló hiedelmek

Noha a meghatározás alapján a csukló (latinul carpus) a kézfej és az alsókar közötti ízületegyüttes, anatómiai értelemben pedig az öt kézközépcsont, valamint az alkar orsócsontja és singcsontja között elhelyezkedő összetett...

Folytatás...

Sansevieria

Hollandiában, ahol szinte minden ablakban látható az egyszínű zöld, vagy fehéren csíkozott sansevieria, a hollandok anyós nyelvnek hívják. Nevezik még fácánlevélnek, tigrislevélnek is. A trópusi Afrika, India, vagy...

Folytatás...