A+ A A-

Kézelemzők ujjbegyrajzolat-variációi

  • Közzétéve itt: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia


A múlt század '30-as éveiben Az ember keze (1933.) című művében Noel Jaquin - aki egyedüliként a kézelemzők közül, a Scotland Yardnál is dolgozott - öt karakterjegyre utaló ujjlenyomat-rajzolatot - hurok, örvény, ív, tornyos ív és összetett típus - ismertetett.

Több mint három évtizeddel később Gettings, akire olvasmányai révén hatással voltak a japán néphagyományok, három lényeges ujjlenyomat-típust: ívet, hurkot és örvényt azonosított. (Fred Gettings: A kéz könyve, 1965.)

Hutchinson - elfogadva Jaquin és Compton öt ujjlenyomat-rajzolatát - a típusok számát hatra terjesztette ki (Hutchinson, B. Beryl: Kezünkben az életünk, 1967.), és mind a típusokban, mind a jelentésükben - az elhelyezkedésük helyétől függően - jóval nagyobb változatosságot tapasztalt. Szerinte az ívek előfordulása ritkább a gyűrűs- és a kisujjakon, mint a többi ujjon. Felismerte a radiális és az ulnáris hurkok közötti különbséget. Az örvény lenyomatnál észrevette az eltérést a koncentrikus körökkel és a csigavonallal (spirális) jellemezhető típusok között. Felismerte a hurok és az örvény kombinációját, egyesítését jelentő "pávaszemet", amely lényegében egy hurok, a belsejében egy szemmel.

Carol Hellings White 1980-as publikációjában (C. H. White: Átfogó útmutató a palmisztriához, 1980.) nagyon egyszerűen közelítette meg az ujjlenyomat-típusokat. Mindössze négy típust különített el: az örvényt, a hurkot, az ívet és a vegyes vagy összetett típust, anélkül hogy különbséget tett volna a radiális vagy ulnáris típusok, sátorszerű, tornyos- vagy egyszerű ívek és egyéb sajátságok között. Az ujjlenyomat-típusok által jelzett általános jellemzőket emelte ki.

David Brandon-Jones Gyakorlati palmisztria című 1980-as írásában az ív, a sátorszerű ív, a pávaszem hurok, és az örvény típusokat sorolja fel. Kiegészítve valamennyit, a velük összefüggő karakterjegyekkel kapcsolatos megfigyelését is bemutatja.

Andrew Fitzherbert a Kézpszichológia című 1986-ban megjelent művében az ujjlenyomatokat három típusba - ívek, hurkok és örvények - sorolta, melyeket tovább osztályozott: spirális és koncentrikus örvényekre, magas és alacsony ívekre, bal és jobb hurkokra. Megfigyelései szerint a tiszta, jó rajzolatú mintázatok, valamennyi típus esetén erősítik a karakterjellemzőket és azoknak a magasabb rendű vonásait hozzák elő. A karakterolvasás során elsősorban annak megállapítását tartotta fontosnak, hogy a kezeken melyik a domináns bőrlécrajzolat.

Sasha Fenton és Malcolm Wright Az élő kéz című, ugyancsak 1986-ban publikált munkájukban hat bőrrajzolat-típussal, illetőleg a velük kapcsolatos probléma-típusokkal és hiányosságokkal foglalkoztak. Az általuk tanulmányozott típusok: az ív, a sátorszerű ív, a hurok, a pávaszem, az örvény és az összetett.

Az indiai Samudrik Tilak M. Katakkar A kéz és a kézolvasás enciklopédiája című, 1992-ben megjelent összefoglaló művében öt rajzolattípus - a hurok, az ív, a sátras ív, az örvény és az összetett - egészséggel és karakterrel kapcsolatos összefüggéseit taglalja.

Rita Robinson 1993-ban publikálta dermatoglífiai megfigyeléseit Egészség az ember kezeiben címmel. Számos formációt azonosított: egyszerű és éles ívet; bal hurkot, amely a kisujj felé hajlik; jobb hurkot, amely a hüvelykujj felé hajlik; kettős hurkot, amely egy olyan összetett típusnak is nevezhető, amelyben mindkét hurok azonos irányból lép be; ovális örvényt, amely egy megnyújtott örvényhez hasonlítható; a spirális és a kerek örvényt, mely leginkább egy céltáblára emlékeztet. Leírja a deltát, és az ujjlenyomat magját is bemutatja.

Richard Webster A kezek felfedezése című 1994-es munkájában az örvényt, az ívet, a hurkot és a deltát, vagyis a trirádiuszt azonosította, egy másik modern kézelemző, az akupunktúrát és a természetgyógyászatot is művelő Moshe Zwang az ujjlenyomatai eredetét a részletes magyarázatokkal és lábjegyzetekkel ellátott munkájában (Kézterápia, 1995.) Purkinje típusaihoz és Jaquin munkásságához vezeti vissza.

További olvasnivaló

Szemremegés, szemrángás - más néven tikk…

A szemvibrálást, vagy szemrángást, melyet az orvosi szakirodalom a tikkelés egyik fajtájának tekint, a szemet mozgató finom izmok szabálytalan időközönként jelentkező akaratlan összehúzódásai okozzák. A szemmozgató izmok ismétlődő görcsberándulásainak azonban...

Folytatás...

Színek és szerencse mágiák

  Akik bármelyik hónap 1. 10. 19. vagy 28. napján születtek, hogy szerencséjük legyen, sárga és zöld ruhákat viseljenek. Amulettként aranyba foglalt topázt hordjanak magukkal.   Akik a hónap 2. 11. 20...

Folytatás...

A varázslatos és gyógyító ürülék

  Noha a legtöbbünk undorral fordítja el a fejét, és messze ívben kikerüli, ha találkozik vele, nem szabad elfelednünk, hogy a népi gyógyászat - a korábbinál ugyan jóval szűkebb körben -...

Folytatás...

Csoki kézelemzése

  Bár - a jelentkezést követő levelezés során - elég sok fotót kaptam, sajnos a képek minősége nem ütötte meg a kívánatos szintet, a tenyerek bőrrajzolatait, fővonalait még kinagyítva is csak...

Folytatás...

Csúcsszámok és csúcsperiódusok

A modern numerológia szerint életünknek négy jelentős, ún. csúcsidőszaka van, melyek fölött egy-egy csúcsszám dominál. Mindegyik életszakaszban vannak feladataink, melyeket el kell végeznünk, és leckéink, melyeket meg kell tanulnunk. Az...

Folytatás...

Az árulkodó kéz

A kéz a kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze; nem véletlenül tartják az ember legbeszédesebb testrészének. Bonyolult és sokoldalú mozgásképessége révén megannyi dolog elvégzésére, kifejezésére alkalmas. A kéz segítségével lehet áldást adni...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?