A+ A A-

Kézelemzők ujjbegyrajzolat-variációi

  • Közzétéve itt: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia


A múlt század '30-as éveiben Az ember keze (1933.) című művében Noel Jaquin - aki egyedüliként a kézelemzők közül, a Scotland Yardnál is dolgozott - öt karakterjegyre utaló ujjlenyomat-rajzolatot - hurok, örvény, ív, tornyos ív és összetett típus - ismertetett.

Több mint három évtizeddel később Gettings, akire olvasmányai révén hatással voltak a japán néphagyományok, három lényeges ujjlenyomat-típust: ívet, hurkot és örvényt azonosított. (Fred Gettings: A kéz könyve, 1965.)

Hutchinson - elfogadva Jaquin és Compton öt ujjlenyomat-rajzolatát - a típusok számát hatra terjesztette ki (Hutchinson, B. Beryl: Kezünkben az életünk, 1967.), és mind a típusokban, mind a jelentésükben - az elhelyezkedésük helyétől függően - jóval nagyobb változatosságot tapasztalt. Szerinte az ívek előfordulása ritkább a gyűrűs- és a kisujjakon, mint a többi ujjon. Felismerte a radiális és az ulnáris hurkok közötti különbséget. Az örvény lenyomatnál észrevette az eltérést a koncentrikus körökkel és a csigavonallal (spirális) jellemezhető típusok között. Felismerte a hurok és az örvény kombinációját, egyesítését jelentő "pávaszemet", amely lényegében egy hurok, a belsejében egy szemmel.

Carol Hellings White 1980-as publikációjában (C. H. White: Átfogó útmutató a palmisztriához, 1980.) nagyon egyszerűen közelítette meg az ujjlenyomat-típusokat. Mindössze négy típust különített el: az örvényt, a hurkot, az ívet és a vegyes vagy összetett típust, anélkül hogy különbséget tett volna a radiális vagy ulnáris típusok, sátorszerű, tornyos- vagy egyszerű ívek és egyéb sajátságok között. Az ujjlenyomat-típusok által jelzett általános jellemzőket emelte ki.

David Brandon-Jones Gyakorlati palmisztria című 1980-as írásában az ív, a sátorszerű ív, a pávaszem hurok, és az örvény típusokat sorolja fel. Kiegészítve valamennyit, a velük összefüggő karakterjegyekkel kapcsolatos megfigyelését is bemutatja.

Andrew Fitzherbert a Kézpszichológia című 1986-ban megjelent művében az ujjlenyomatokat három típusba - ívek, hurkok és örvények - sorolta, melyeket tovább osztályozott: spirális és koncentrikus örvényekre, magas és alacsony ívekre, bal és jobb hurkokra. Megfigyelései szerint a tiszta, jó rajzolatú mintázatok, valamennyi típus esetén erősítik a karakterjellemzőket és azoknak a magasabb rendű vonásait hozzák elő. A karakterolvasás során elsősorban annak megállapítását tartotta fontosnak, hogy a kezeken melyik a domináns bőrlécrajzolat.

Sasha Fenton és Malcolm Wright Az élő kéz című, ugyancsak 1986-ban publikált munkájukban hat bőrrajzolat-típussal, illetőleg a velük kapcsolatos probléma-típusokkal és hiányosságokkal foglalkoztak. Az általuk tanulmányozott típusok: az ív, a sátorszerű ív, a hurok, a pávaszem, az örvény és az összetett.

Az indiai Samudrik Tilak M. Katakkar A kéz és a kézolvasás enciklopédiája című, 1992-ben megjelent összefoglaló művében öt rajzolattípus - a hurok, az ív, a sátras ív, az örvény és az összetett - egészséggel és karakterrel kapcsolatos összefüggéseit taglalja.

Rita Robinson 1993-ban publikálta dermatoglífiai megfigyeléseit Egészség az ember kezeiben címmel. Számos formációt azonosított: egyszerű és éles ívet; bal hurkot, amely a kisujj felé hajlik; jobb hurkot, amely a hüvelykujj felé hajlik; kettős hurkot, amely egy olyan összetett típusnak is nevezhető, amelyben mindkét hurok azonos irányból lép be; ovális örvényt, amely egy megnyújtott örvényhez hasonlítható; a spirális és a kerek örvényt, mely leginkább egy céltáblára emlékeztet. Leírja a deltát, és az ujjlenyomat magját is bemutatja.

Richard Webster A kezek felfedezése című 1994-es munkájában az örvényt, az ívet, a hurkot és a deltát, vagyis a trirádiuszt azonosította, egy másik modern kézelemző, az akupunktúrát és a természetgyógyászatot is művelő Moshe Zwang az ujjlenyomatai eredetét a részletes magyarázatokkal és lábjegyzetekkel ellátott munkájában (Kézterápia, 1995.) Purkinje típusaihoz és Jaquin munkásságához vezeti vissza.

További olvasnivaló

Színes állati kaleidoszkóp

A laposférgeknek nincs végbélnyílásuk. A 10 méterre is megnövő galandférgeknek pedig nincs szájnyílásuk. Az orvosi pióca, alvadást gátló nyála megakadályozza, hogy megalvadjon a kiszívott vér. A puhatestű csigák legtöbbjének külső héjuk vagy...

Folytatás...

Ötös, a hatalom, a házasság és az őselem…

A püthagoreusok az ötöst a házasság jelképének tartották, mert benne látták egyesülni a nőnemű kettest a hímnemű hármassal. Az ötöshöz társították a hatalmat, a tudást és az igazságot, ennek...

Folytatás...

Bizonytalanka kézelemzése

A részletes értékelés előtt megjegyzem, hogy a felvételek nem mindegyike jó minőségű, ezért egyes megállapítások nagy bizonytalanságot hordoznak. Ugyanakkor a vonalak értékelésében segítségemre volt a két korábban megküldött –...

Folytatás...

Áfonyák

A kékesfekete színű áfonyák bogyói jóízüek, savanykásan édesek, frissen ehetők, gyógyanyagként is ajánlják. A vörös áfonya bogyói befőttnek jók. Kompótot és dzsemet készítenek belőle, húsos ételek mellé kínálhatják. ...

Folytatás...

Szász Endre születésnapjára

Miközben a cikkem bevezetőjét írom, szemem előtt sok kép villan elő, emlékek sokasága kavarog bennem, szituációk elevenednek meg előttem. Szász Endréről (nekem csak Bandiról) sok sztori van tarsolyomban. Hisz volt...

Folytatás...

Blonda kézelemzése

  A kezeit szemlélve, az első dolog, ami azonnal szembetűnik, hogy nemcsak a kézfején, ahol ez megszokottabb, hanem a tenyerein is több kékes színű ér látható. A kínai kézdiagnosztika művelői szerint...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?