A+ A A-

Genetikai rendellenességek nyomai a kezeken

  • Közzétéve itt: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia


Az orvosok körében már régóta ismert, hogy bizonyos betegségek jelei megfigyelhetőek a kézen, a körmökön és az ujjakon. Például dobverő ujjak a veleszületett szívproblémák vagy tüdőbaj, hippokratészi (duzzadt) körmök légzési problémák esetén. A kézzel foglalkozó biológusok, genetikusok, antropológusok viszont - a kézelemzők évszázadok során felhalmozott tapasztalatait is felhasználva - a tenyér és ujjak bőrrajzolatai, különféle mintázatai alapján igyekeznek tájékozódni. Az így szerzett ismeretek az orvoslásban, a nevelésben és az életpálya megtervezésében egyaránt segítséget jelentenek.

A vizsgálódás tudományos alapja az, hogy számos örökletes rendellenesség az agyon és a kézen egyaránt otthagyja nyomait. Ilyenek például a tenyér meghatározó vonalainak (hajlító redőinek) - lényegesen gyakoribb - egyetlen ún. négyujjas vagy majomredőben történő egyesülése, és a tenyeret teljesen keresztező fejvonal (Sydney-vonal) nagyobb arányú megjelenése a Down-szindrómában, valamint egyes - ujjpercek közti - hajlító redők hiánya a szellemileg visszamaradott személyeknél, továbbá a talpi ún. „szandál” redők gyakori előfordulása a Down-kórosok és a Rubinstein-Taybi szindrómában szenvedők körében.

A Sidney-vonalak nagyobb számú előfordulása jellemző a fejlődésben visszamaradt, tanulási nehézségekkel és kisebb viselkedési problémákkal küszködő gyermekek esetében, de gyakori a Sydney-vonal a leukémiás gyermekek körében, az örökletes rubeola és a citomegaliavírus-fertőzés során is. Emellett egyéb környezeti hatások, például a kémiai vegyületek: bizonyos nyugtatók és altatók (talidomid, metadon) valamint az alkohol következményei ugyancsak megjelennek a kéz vagy a láb redoőn (vonalain). Az alkohol hatása gyakran szellemi visszamaradottsággal is társul.

Mivel a transzverzális redők a terhesség korai szakaszában, kb. a harmadik hónap végére alakulnak ki, a normálistól eltérő formációk (Sidney-vonal, majomredő és megszakadt fejvonal) megjelenése nem mechanikai, hanem elsősorban genetikai eredetű. Főként ez az oka annak, hogy a dermatoglífiát a biológiában és az orvoslásban alkalmazó kutatók már hosszú ideje érdeklődnek az abnormális pszichológiai és a veleszületett rendellenességek iránt. Tudvalévő, hogy az egészséges embernek 23 pár, összesen 46 kromoszómája van, ebből 22 pár a testi, míg az utolsó pár a nemi vagy szex kromoszóma. Az ettől való eltérés, vagyis bármiféle kromoszóma-aberráció kimutatható a kézen.

W. Hirsch 1978-ban megjelent tanulmányában (Dermatoglyphics and Creases in Their Relationship to Clinical syndromes: A Diagnostic Criterion) a szellemi visszamaradás, bizonyos születési rendellenességek, a diabetes mellitus (cukorbetegség), súlyos gyermekkori pszichiátriai esetek, növekedési visszamaradás és egyéb tünetcsoportok dermatoglífiai sajátosságait vizsgálta. Kutatásai során egyértelmű összefüggéseket talált a testi kromoszóma-rendellenességek: a 21-es triszómia vagy Down-szindróma, a 13-as triszómia vagy Patau-szindróma, a 18-as triszómia vagy Edwards-szindróma, valamint a 8-as triszómia (mozaikosság), valamint a cukorbetegség, a veleszületett szívgyengeség, a skizofrénia és a bőrlécrendszer mintázata között.

Danuta Z. Loesch Quantitative Dermatoglyphics, Classification, Genetics, and Pathology címu, 1983-ban publikált dolgozatában a szexuális kromoszóma-anomáliákkal, a spina bifida (gerinchasadékkal, vagyis a gerincoszlop veleszületett hátsó hasadékképződésével), a nyúlajakkal és farkastorokkal, a leukémiával és egyéb egészségi problémákkal való összefüggéseket is vizsgálatnak vetette alá.

Amrita Bagga 1994-ben megjelent - az Application and methodological perspectives in dermatoglyphics címen kiadott tanulmánykötetben publikált - írásában a dermatoglífia és a skizofrénia kapcsolatát vizsgálva megállapította, hogy a skizofrének tenyérmintázata és egyéb jellemzői sok hasonlatosságot mutatnak a Down-kórosokéval. A legjellemzőbb sajátosságok azonban eltérőek, ugyanis skizofrénekre kevésbé jellemző a majomredő és a Sydney-vonal jelenléte, viszont jóval gyakoribb náluk a dermatoglífiai mintázatok (ívek, hurkok, örvények) megjelenése a hipotenáron (Hold-dombon), és a hurok-formáció előfordulása a tenáron (Vénusz-dombon).

A legismertebb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, a mongoloid idiotizmus, amelyre jellemző az átlagosnál szélesebb kéz, rövid, tömpe ujjakkal. E betegség egyik legfőbb sajátossága a gyermekek tenyerében a majomredő, mely van, amikor csak az egyik, de a legtöbbször mind a két tenyérben fellelhető. A majomredőből sok apró kis vonal ágazik ki. Ehhez a formációhoz - mivel a kisujj középső ujjperce szinte teljesen visszafejlődött - mindkét kézen csökevényes kisujj társul, melyeken a két hajlítóredő helyett csak egy van. A betegség további jellegzetessége, hogy az ulnáris hurkok többször fordulnak elő, mint az ívek, a tornyos ívek és az örvények. A második ujjon általában ulnáris hurok, a negyedik és az ötödik ujjon viszont - ezzel ellentétben - radiális hurok figyelhető meg, a hüvelykujjon pedig többféle rajzolat található. A kézélen lévő hipotenáron (Hold-dombon) gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok előfordulása, mint a tenáron vagyis a Vénusz-dombon.


Néhány további kromoszóma-rendellenesség jellemzője:

- a Klinefelter-szindrómában szenvedők tenyere és ujjbegye feltűnően domború, a bőrrajzolatok szélesek, gyakori a négyujjas redő;

- a Turner-Lange-tünetnél gyakori a kéz- és láb rendellenesség, a nagyméretű örvények jelenléte, a középső- és a gyűrűsujj, valamint a gyűrűsujj és a kisujj közötti területen, továbbá a kézél Hold-dombján a normálisnál gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok megjelenése;

- a Rubinstein-Taybi-szindrómásoknál megvastagodott a kéz és a láb nagyujja, több íves rajzolat, mint ulnáris hurok látható az ujjbegyeken, a hüvelykujjon és a hüvelykujj domborulatán (Vénusz-dombon) pedig összetett mintázatok vannak;

- az Ellivan-Krefelt-szindrómásoknál pedig polidaktilia (sokujjúság) mutatható ki.


A Down-kórosokéhoz hasonló négyujjas redő és a Sidney-vonal figyelhető meg a rubeola-szindrómánál. Ez a jel azoknál a kisgyerekeknél is előfordul, akiknek anyjuk a terhesség alatt rubeola fertőzésen esett át. A rubeola okozta bőrlécrendszeri jellegek a kézen gyakori örvény rajzolatok; a radiális hurkok pedig nemcsak a mutatóujjon, hanem a többi ujjon is előfordulnak.

További olvasnivaló

Az odakozmált ételekről

Odakozmált rizs Noha régebben nem volt jellemző rám, hogy odaégessem, lekozmáltassam a főztjeimet, mostanában néhányszor mégis pórul jártam, pedig ugyanúgy vigyáztam az ételekre, mint azelőtt...

Folytatás...

Frenológia, avagy koponyatan

Az Új Idők Lexikonában a frenológia „…az az elmélet, amely az állatok és emberek lelki tulajdonságait koponyájuk formájával, külső alakulatával próbálja összefüggésbe hozni…”, míg ugyanezen címszó alatt a Britannica...

Folytatás...

Anyák napja

Noha napjainkban már csaknem mindenütt megemlékeznek az életet adó anyákról, azonban a világ különböző részein az ünnepet más és más időpontban tartják. Nálunk május első vasárnapjára esik, de ezen a...

Folytatás...

A tenyér deltáinak értelmezése III. - A …

Hutchinson a gyűrűsujj alatti deltáról, vagyis a Nap-dombról megállapította, hogy az gyakran a kéz hüvelykujj felőli oldala felé van eltolódva, azonban bizonyos esetekben, amikor a kézen a gyűrűsujj és...

Folytatás...

Kurkuma drágán, kedvezményes áron, külfö…

Amikor 2010 nyarán megírtam cikkemet, az univerzális, jótékony sárgagyökérről, nem gondoltam, hogy nemsokára nálunk is felfedezik gyógyhatású szerként az addig csak felkapott konyhai fűszerként használt kurkumát. Talán néhány hónap telhetett...

Folytatás...

Monetti kézelemzése

  A kezek morfológiai jellemzőit vizsgálva, elsőként az tűnik szembe, hogy a balkéz - mely jelen esetben az aktív kéz - mutatóujja (különösen a kézfejről készült képen) határozottan a hüvelykujj felé...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?