Ujjbegy-rajzolatok
Kínában és Indiában évszázadok óta gyakorlat, hogy az ujjlenyomatokat, vagyis az ujjbegyeken megfigyelhető rajzolatokat előjelként, megkülönböztető sajátosságként, vagy karakterjegyként értelmezik. A tradicionális folklór mindkét országban bizonyos tulajdonságokat vagy képességeket olvas ki a különféle rajzolatmintákból. Mielőtt teljesen elvetnénk az ujjlenyomatokon talált rajzolatok milyenségének és számának jelentőséget tulajdonító népi regulákat, ne feledjük, hogy ezt a fajta megközelítést gyakran használják azokban a tudományos tanulmányokban is, amelyek értelmes kapcsolatot keresnek az ujjlenyomatok és a genetikai rendellenességek és/vagy krónikus betegségek jellemzői között. Noha a kínai vagy indiai népi folklór következtetései különösnek, olykor mulatságosnak tűnhetnek, az elemzési módszerük ma is létezik. És hogy ez nem teljesen alaptalan, annak a legékesebb bizonyítéka, hogy Kínában Európát több mint ezer évvel megelőzve felismerték, hogy az ujjlenyomatok alkalmasak az emberek azonosítására. Megmaradt írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már a kora középkorban ujjlenyomatokkal - olykor tenyérlenyomattal - hitelesítették a jogi dokumentumokat, a hivatalos okiratokat, sőt a jelenlét igazolására is felhasználták azokat.
Kínában a különböző ujjbegy-mintázatokat elsősorban az egyén sorsának jeleként értelmezték. A kéz fiziognómiájával, a kézolvasással foglalkozó szövegekben gyakran megemlítik az örvényeket, melyeknek értelmezést is adnak. Az örvények jelentése a hagyományos népi ujjlenyomat-szabályok szerint:
Egy örvény: szegénységet jelez.
Két örvény: gazdag jövőt ígér.
Három vagy négy örvény: kedvező jel zálogház nyitásához.
Öt örvény: közbenjáró, jó szolgálatot végző diplomatának a jelvénye.
Hat örvény: tolvajlási képességről informál.
Hét örvény: nagyon rossz jel, bajra, katasztrófára figyelmeztet.
Nyolc örvény: ripacsot, vásári bohócot, csepűrágót reprezentál.
Kilenc örvény egy hurokkal: korai révbe érést, táplálékban bőséges, hosszú, jómódban leélt életet prognosztizál.
Az örvény helyének értelmezéséről nem sok ismeret maradt fenn, egy japán szöveg szerint a mutatóujjon az írástudás, írói képesség jele, a középső ujjon pedig bölcs, de barátságtalan embert jelez.
Akárcsak Kínában, a kézolvasás (hast szamudrika sasztra) – a Védák tanítása szerint – a tenyérjóslás származási helyének tartott Indiában is az emberi testrészek vizsgálatával foglalkozó fiziognómia (szamudrika sasztra) részeként indult önálló fejlődésnek. A hinduk a jó és a rossz előrejelzésére nyolcfajta módszert ajánlanak. Ezek az anga (végtagok), a szvapna (álmok), szvara (hang), bhúmi (attitud), vjandzsana (a testen található jelek), laksana (ómenek, előjelek), utpatha (a véletlenszerű jelenségek, mint például a földrengés) valamint az anthariksa (tér) gondos tanulmányozása. Mindezek közül azonban - amint a felsorolásban elfoglalt első helye is jelzi - az anga örvend a legnagyobb megbecsülésnek. A végtagok (testrészek) között a kezet tartják a legfontosabbnak, jelentősége még a fején is túltesz. (A kép Würtz Ádám illusztrációja.)
A régi indiai bölcsek a kézre vonatkozó ismereteket három vizsgálati módszer segítségével gyűjtötték össze: ezek a megfigyelés vagy szemrevételezés (darsana), a tapintás (szparsana) és az elemzés (vimarsana). Az indiai hagyomány háromféle rajzolat-típust különböztetett meg: a hurokra emlékeztető shankhát, az örvényre hasonlító csakrát és az összetett, vagy vegyes típusnak megfelelő shaktit. Egyébként ezeket a barázdamintázatokat a mai hindu palmisztria is használja.
Az ujjakon található shankha, vagyis hurok értelmezése:
- egyetlen ujjon: boldog embert mutat;
- két ujjon: kedvezőtlen jel;
- három, vagy négy ujjon: rossz ómen;
- öt ujjon: sok nehézséget, bajt jelez előre;
- hat ujjon: jó képességű, ügyes embert ábrázol;
- hét ujjon: a kezek gazdája királyi kényelemhez, komforthoz jut;
- nyolc ujjon: nemes lelkű, uralkodói képességgel megáldott személyt jelöl;
- kilenc ujjon: fényűzést, luxust élvező emberre jellemző.
- a Jupiter-ujjon (mutató-ujjon): erkölcsileg laza, tékozló, pazarló emberrel van dolgunk;
- a Szaturnusz-ujjon (középső-ujjon): egy bölcs személyt látunk, aki tudományos terveit sikerrel valósítja meg;
- a Nap-ujjon (gyűrűs-ujjon): rossz jel, ugyanis tulajdonosa rossz üzlet révén minden vagyonát elveszti;
- a Merkúr-ujjon (kis-ujjon): anyagi csődöt jelez kézműves vagy ipari vállalkozásban.
A csakra, illetve az örvény értelmezése:
- egy ujjon: gazdája földbirtokos és élvezi az életet;
- két ujjon: a nemzet megbecsült vezetőinek, bíráinak jelvénye:
- három ujjon: vagyonosodást jelez:
- négy ujjon: elszegényedés, koldussá válás ómenje;
- öt ujjon: a gyönyöröket élvező hedonista ismérve;
- hat ujjon: szenvedélyeit kielégítő személyről árulkodik;
- hét ujjon: kiváló erkölcs, de olykor virtuskodó ember jellemzője;
- nyolc ujjon: betegségre való hajlamot mutat;
- kilenc ujjon: uralkodói képességeket jelképez;
- tíz ujjon: az önmagát megvalósító Brahman jele.
- a hüvelykujjon, hosszú és jól árkolt életvonallal: jómódot, jelentős vagyont jelez;
- a Jupiter-ujjon (mutatóujjon): az egyén profitál a baráti kapcsolataiból;
- a Szaturnusz-ujjon (középső ujjon): a vallási vezetők szimbóluma;
- az Apollo- vagy Nap-ujjon (gyűrűs ujjon): gazdaságilag sikeres, megbecsült, boldog kereskedő jelvénye;
- a Merkúr-ujjon (kisujjon): ugyancsak sikerre utal, azonban az eredmények a kézműves szakmában, illetőleg a tudományos- vagy írói munkában jelentkeznek.
A shakti, vagyis az összetett (vegyes) szimbolika jelentése:
- egy ujjon: boldog élet;
- két ujjon: szónoki tehetség;
- három ujjon: gazdagság, jómód;
- négy ujjon: erkölcsös életvitel;
- öt ujjon: filozófusi hajlam, a Védák ismerőjének és tanítójának jelvénye;
- hat ujjon: magas szintű, elvont gondolkodás képessége;
- hét vagy több ujjon: sikeres élet.