A+ A A-

A bőrrajzolatok osztályozása

  • Közzétéve itt: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia


Trirádiusz-változatokA bőrfodorszál-rajzolatok rendszerint az ujjlenyomat közepén találhatók. Az egyes ujjnyom-minták két fontos alkotórésze a delta és a mag. Az íves rajzolatnak nincs deltája, és a tornyos ívnek is csak áldeltája van. A hurok mintázatnak viszont jellemzője a nyílással, vagyis a torkolattal ellentétes irányban található delta. Az összetett vagy vegyes rajzolat két deltát tartalmaz, míg a kivételeseken rendszerint három, de olykor négy delta is előfordulhat.

A rajzolatok tehát elsősorban a delták, vagy trirádiuszok száma alapján különböznek egymástól. Rendőrségi megfogalmazás szerint a delta (trirádiusz) nem más, mint három irányból összefutó bőrléc delta-szerű találkozási pontja, ahol a bőrlécek által bezárt szögek egyike sem kisebb 90°-nál.

MagpontokA típus megállapításához azonban a deltán kívül a rajzolat magjának ismerete is szükséges. A mag a hurok rajzolatok jellemző része, a legbelsőbb fodorszálnak a deltától legtávolabb fekvő pontja.

Vera Compton 1951-ben publikált Palmisztria mindenkinek (V. Compton, Palmistry for Everyman) című munkájában az ujjlenyomatokra jellemző pszichológiai sajátosságokat vizsgálva - a magok helyzetét is említve - arra a következtetésre jutott, hogyha az ujjlenyomat magja centrálisan helyezkedik el, akkor kiegyensúlyozott, ha a mag a kisujj felé tolódott el, akkor introvertált, míg ha a mag a hüvelykujj irányába csúszott el, az esetben extrovertált személlyel van dolgunk.

MinuciákA rajzolatokon - a delták és a magok mellett - ún. minuciák, vagy sajátossági pontok (szigetek, szemek, le-vagy felfelé ágazó villák, elágazások, fodorszál-töredékek, a fodorszálak kezdő- és végpontjai, megszakadásai, ívek stb.) is vannak, de ezeknek az osztályozásban nincs szerepük, viszont a kriminalisztikai személyazonosításban nélkülözhetetlenek.

Purkinje ujjnyom-osztályozása során kilenc főcsoportot különített el egymástól. Ugyanakkor Galton csak három fő csoportot különböztetett meg: az íveltet, a hurkot és az örvényt, valamint ezek változatait: az orsóst, a singes hurkot, az ikerhurkot, az örvényest, a kivételest és a deltást. Galton számításai alapján egy angol rendőrtiszt, Sir Edward Henry, a daktiloszkópiai nyilvántartási rendszerében öt alapmintát nevezett meg: az ívet, a fenyőszerű ívet (ma tornyos ívnek nevezik), a radiális- és az ulnáris hurkot, valamint az örvényt.

Carol Hellings White 1980-as publikációjában (C. H. White, Holding Hands, The Complete Guide to Palmistry) nagyon egyszerűen közelítette meg az ujjlenyomat-típusokat. Mindössze négy típust említett: az örvényt, a hurkot, az ívet és a vegyes vagy összetett típust, anélkül, hogy különbséget tett volna a radiális vagy ulnáris típusok, a sátorszerű vagy egyszerű ívek és egyéb sajátságok között.

Paul Gabriel Tesla 1991-ben megjelent, The Complete Science of Hand Reading című könyvében - White négy ujjnyomat-típusával szemben - sokféle, összesen 36 ujjlenyomat- és 20 bőrrajzolat-típust különböztetett meg. Ezek között megtalálhatók a mintázatlan vagy semleges mező, az örvény és a tekercs (egy olyan spirális típus, amely egyetlen bőrlécből áll), valamint a hurokfélék (ulnáris, radiális és egyéb variációi), a spirális hurok, a zsebhurok vagy mini hurok, amely a pávaszemhez vagy a lánghoz hasonló, az egymásba fűződő hurkok, az ellentétes (szemben álló) hurkok, a fejjel rendelkező hurkok. Ezen kívül az íveltek között vannak egyszerű és sátorszerű ívek, keresztbe vágottak és kereszt irányban összetapasztottak.

A jelenleg használatos kilenc ujjnyomat-fajtát három fő csoportra - íves, hurok és összetett - osztva alkalmazzák. Az összetett mintázatok - gyakran eltérő rajzolataikkal - meglehetősen nehezen elemezhetők.

A három fő csoporton belül a következő kilenc típus ismert:


- egyszerű fajták: az egyszerű ív és a tornyos ív, a singes hurok és az orsós hurok;

- összetett fajták: az örvényes, a középtömlős, az oldaltömlős, az ikerhurok és a kivételes.

A kivételes kategóriába azok a különleges mintázatú, összetett rajzolatok tartoznak, amelyek a felsorolt nyolc típus egyikébe sem sorolhatók.

 

További olvasnivaló

A kezeken felhalmozódó bioelektromos és …

Az emberi test tökéletes, a legmagasabb szintű önszabályozó rendszer. Minden alkotórésze összekapcsolódik, a szervei kölcsönhatásban állnak egymással. Normális viszonyok között működését a nagyszámú visszacsatoló rendszer automatikusan szabályozza és egyensúlyban tartja...

Folytatás...

Indiai vasúti menetrend

A pályaudvari tolongás, a lökdösődés, a szagok, a rengeteg ember látványa s a macerás ügyintézés kezdenek megviselni. Attila láthatja rajtam születő, egyre erősödő feszülésem, s hogy továbbra is veszteg maradjak...

Folytatás...

Sikandra és Akbar császár

Agrát elhagyva gondolataim minduntalan visszakanyarodnak a Sír Palotához. Nem befolyásolnak, de mégis eltöprengek Ludviáni urdu költő Tádzsról írt sorain: „Kedvesem fordítsd el tekinteted a márványpalota pazar szépségéről, kihívó gazdaságáról...

Folytatás...

Memória

A jó memóriának az alsónál kisebb, de jól formált felsőtest, mely húsos, de nem kövér; finom tapintású, világos színű bőr; fedetlen (kopasz) fejtető; kampós orr; vastag, szorosan egymás mellett ülő...

Folytatás...

A virágok története és jelentésük

Nem kizárt, hogy a bibliai teremtéstörténet első emberpárjának női tagja, Éva, kedvelte a virágokat. Persze ez csak feltételezés, a képzelet szüleménye. De tegyük fel, hogy volt Éva és voltak virágok...

Folytatás...

Egres és josta

Az egrest sokféle néven ismerik, elterjedt mint pöszméte, köszméte, fodorszőlő, biszke, büszke, piszke, tüskeszőlő, persze lehet még több neve is.Noha a szüleim kertjében jártamban-keltemben be-bekaptam egy-egy zöldes színű, serteszőrös vagy...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?