A+ A A-

Irán – A teológusképzésnek három szintje van

  • Közzétéve itt: Autóval a Bengáli-öbölig - Harmadszor Indiában

 


Ha jól gazdálkodunk időnkkel, és nem jön közbe valami váratlan esemény, hét nap alatt hazaérhetünk, ám addig még több mint 4000 kilométert le kell gyűrnünk - spekulálok magamban, miközben Qum felé rójuk a kilométereket. A szent zarándokvárosba pont a déli istentisztelet kezdetére érkezünk. A moszkok felé bővizű folyamként hömpölyögnek a hívők, köztük a fekete leplekbe öltözött, turbánt viselő nagy tekintélyű egyházi vezetők: hodzsatoliszlámok és ajatollahok.

Ma Qumot tekintik az ország vallási fővárosának, a síizmus fellegvárának. Irán mindennapi életében jelentős szerepet tölt be a klérus, melynek nagy része e városban végezte illetve végzi tanulmányait. A teológusképzés az ún. papneveldékben folyik, ahol a hallgatók bentlakásos formában ismerkednek meg az iszlám legfontosabb tanításaival. Az országban a forradalom győzelme óta ötszörösére növekedett a teológushallgatók száma, több mint 21 ezren vesznek részt a különböző tanfolyamokon. A legtöbben Qumban tanulnak, a városban található 60 papneveldének 12 000 hallgatója van.

Athaladoban-QumonA képzésnek három szintje van; a bevezető szinten főleg arab nyelv és irodalom, retorika, valamint az általános vallási ismeretek oktatása folyik. A kurzus általában 7 évig tart, és körülbelül a középiskolai végzettségnek felel meg. Az átmeneti szinten a hallgatók már főleg önállóan, a tanárukkal konzultálva, könyvekből tanulnak. A kötelező vallási tárgyak mellett filozófiát és természettudományokat is hallgathatnak. A tanulmányok e szakasza 8 évig tart, és nagyjából a főiskolai végzettséggel egyenértékű. A harmadik, haladó szintet csak kevesen kezdhetik el, ehhez ugyanis az oktató ajánlása, valamint felvételi vizsga is szükséges. Itt a hallgatók saját maguk értelmezik a kánoni törvényeket, kutatásokat végeznek, eredményeiket teológiai folyóiratokban publikálják. A reformok következtében a haladó tanfolyamokon újabban angol nyelv, szociológia, sőt közgazdaságtan is tanulható. A legkiválóbb hallgatók tanulmányaik elvégzése után iszlám kánonistává válnak, melyről hivatalos oklevelet kapnak. Ez a titulus a teológiai, illetve az iszlámmal kapcsolatban felmerülő jogi kérdésekben döntési hatáskört biztosít számukra. A haladó szint elvégzése az egyetemi végzettséggel azonos, míg az iszlám kánonista cím körülbelül a mi kandidátusi fokozatunknak vagy a Ph. Dr. -nek felel meg.

Az első két kurzust elvégező papok a saqatulislam (szakatuliszlám) cím birtokosai, míg azok, akikből iszlám kánonista - iszlám jogtudós, vagy teológus - lett, a hodzsatoliszlámok. Ennél magasabb titulust csak azon kevesek szerezhetnek, akik tartósan részt vesznek a teológiai fakultásokon, illetve maguk is tanítanak a papneveldékben a különféle kurzusokon. A következő cím az ayatollah, melyet az különböztet meg a hodzsatoliszlámtól, hogy birtokosai hosszabb ideig tanultak a haladó szinten, valamint lényegesen több a publikációiknak, tanulmányaiknak a száma, és különféle teológiai szemináriumokat vezetnek a papneveldékben. A legmagasabb rang, a grand ayatollah, ezt a szintet egy generáción belül legfeljebb néhányan képesek elérni. A grand ayatollahok valamennyien vallási szaktekintélyek, a mindennapi vallásgyakorlásra vonatkozó ediktumaikat tanulmányokban teszik közzé. Egy grand ayatollah elfogadottsága a publikációinak, valamint a követőinek számától függ. Ez utóbbi legjellemzőbb módon az egyház számára nyújtott pénzadomány nagyságában jut kifejezésre. A grand ayatollahok legnagyobbika - akit mindenki elfogad - az ország nagy tekintélyű vallási vezetője; Khomeini volt.

Irán politikai életében a nagy vallási vezetők mellett igen fontos szerepet töltenek be az ún. pénteki imámok. Ők a városi klérus első emberei, a helyi döntésekben, a központi határozatok, rendeletek végrehajtásában alapvető a tevékenységük. Nélkülük lehetetlen sikeres helyi politikát folytatni. A pénteki imámok általában az iszlám forradalomhoz lojális rangidős papok közül kerülnek ki. Irán jelenlegi első embere, Ayatollah Seyed Ali Khamanei, korábban Teherán pénteki imámja volt.

Fatima-mecset-QumNemcsak az országos átlagot sokszorosan meghaladó turbánszám jelzi, hogy a síizmus spirituális központjában járunk, Qumban a látnivalók többsége is vallásos természetű. A szafavid királyok, hogy a síizmus gyökeret verhessen Iránban - miután a korábbi, a mai Irak területén található sía központok: Nadzsaf és Kerbala az ottomán hódítók uralma alá kerültek -, számos szentélyt és moszkot építtettek itt. Szépségével kiemelkedik közülük - a muszlim építőművészet egyik legragyogóbb darabja - a buja ékítményekkel, ám szigorú geometrikus alapmintájú kerámiamozaikokkal díszített szent Fatima mecset. Itt van eltemetve Fatima-é Massume, Reza imám nővére. Sajnos csak kívülről gyönyörködhetünk e csodás építményben, a nem muszlimoknak tilos belépniük Fatima oltárához. Fényképezéssel sem próbálkozunk, e szent városban ugyanis a vallási előírások betartását különösen szigorúan veszik.

Sokan úgy tartják, hogy Irán az építészetével járult hozzá a legnagyobb mértékben a világ kultúrájához. Bár a perzsa stílus élesen különbözik az arabokra jellemző muszlim hagyománytól, mégis jelentősen befolyásolta az iszlám világot - különösen Irántól északra és keletre. A perzsa mesterek legszebb alkotásai közül nem egy a mai országhatárokon kívül található. Sajnos a földrengések mellett a politikai viharok is jelentősen megtizedelték ezeket az alkotásokat. A perzsa építészetet elkerülték a forradalmi változások, folyamatos evolúción ment keresztül, a stílus finomodása jellemzi, az évszázadok során kevés új elemet ötvözött magába. A kifinomult méretérzéket és monumentális egyszerűséget mutató perzsa építészet nem takarékoskodik a felszíni ornamentációval és a színek használatával. Mivel a vallásos figurák ábrázolása nem része az iszlám hagyományoknak, geometriai idomokat, virágokat vagy kalligráfokat használnak díszítésként. A színek - hogy jobban érvényesüljenek - fényesek és telitettek, ugyanis errefelé a nap igen gyakran rikítóan süt. Az üres felületeket, falfülkéket bonyolult stalaktitok, mozaikok és freskók borítják, és arabeszkekkel, geometriai mintákkal, valamint kalligráfokkal vannak dekorálva. Noha az iszlám előtti korból is jelentős építészeti alkotások maradtak fenn, például a Szúza közelében, Csoká  Zambilban talált több mint 3000 éves piramis alakú templom (zigurat) maradványai, vagy a Kr. e 558 és 330 között épített híres királyi síremlékek Paszagadéban, Szúzában és Perzepoliszban, a perzsa építészet a muszlim hit térhódítása után a Szafavidák korában, Abbaszi sah uralkodása során érte le csúcspontját.

Khomeini-mauzoleum-TeheranAttila - noha a Qum-Teherán autópályán már elég pocsékul érzi magát - Khomeini mauzóleuma, a legnagyszerűbb iszlám építészeti hagyományokat felelevenítő Árámgáh-é Emám Khomeini mellett elhaladva, egy darabig minden gond nélkül elnavigál, jó irányban haladunk a centrum felé, ám a Turista Hivatal megkeresése kemény diónak bizonyul, a főváros számos egyirányú utcája, a sok behajtani tilos tábla ezúttal megviccel minket. Amint megállunk érdeklődni a délutáni csúcsforgalomban, azonnal egy közlekedés rendőr terem mellettünk és - mintha az Úr hangja szólna hozzánk - hangosbeszélőn felszólít, hogy ne tartsuk fel a járműveket. Szigorú hangjára szándékunkról gyorsan leteszünk, jobbnak látjuk nem ujjat húzni vele. Ezután viszont a követség megtalálása jelent problémát, közel a cél előtt ugyanis egy útjavítás miatt lezárt utca zavarja meg tájékozódásunkat. Az óriási forgalomban nincs idő a spekulálásra, pillanatok alatt kell dönteni. Végül széles kézmozdulatokkal taxisok, rendőrök igazítanak útba. A Teheránban töltött másfél nap élménybeszámolóval, kocsi mosással, vacsora-meghívással, cikkírással gyorsan eltelik. Egyébként sem lenne értelme hosszabb ideig maradni, hisz nincs sok szórakozási lehetőség, a mozik szelektálják a filmeket, a színházak nemkülönben, főleg az iszlám forradalmat és az iraki háborút bemutató történeteket adnak elő. Disco, táncos szórakozóhely nem létezik, fő program a kirakatnézés, sétálás az utcákon. Mi már nemigen vagyunk kaphatók nézelődésre, sietünk haza.

További olvasnivaló

Irán - Ritka a több feleség

  A fogadtatás rendkívül barátságos, azonnal kávéval, kólával kínálnak. Kísérőnket, Abdit viszont nem engedik be, egy darabig még elvitatkozik, majd megnyugvással veszi tudomásul, hogy a követség garanciát vállal arra, hogy visszatértéig...

Folytatás...

A mellek III. – Mellformák és a karakter

  A karakterolvasás - akárcsak szerencsejövendölés - ősidők óta elválaszthatatlan része az emberiség történetének. Ugyanis nemcsak a jövő bizonytalan, és hordoz kockázatokat, hanem az is fontos, hogy vajon jól ismertünk-e meg...

Folytatás...

Az illatos szegfűszeg a fájós fogra is j…

  A mirtuszfélék családjába tartozó - 8-12 m magasra növő - Syzygium aromaticum szárított virágbimbója, a jellegzetes aromájú és ízű, erős illatú, illóolajat tartalmazó szegfűszeg, igen értékes fűszer. A Maluku-szigeteken -...

Folytatás...

Pakisztán - Megfeneklünk a talkum-finoms…

A reggelt szereléssel kezdjük, megtisztítjuk a gyertyákat, megnézzük az olajszintet, utánatöltünk, átbogarásszuk a motort. A vendégház gondnokától barátsággal válunk el, a kedves fiatalembernek jókedvűen integetünk, ekkor még nem tudjuk mi...

Folytatás...

India - ’Ráma nám, Szatja he’

Nagyobb térképre váltás A hinduizmus - bár India mellett csupán Nepál, az Indonéziához tartozó Bali-sziget, az indiai-óceáni Mauritius, valamint Fidzsi-szigetek lakóinak többsége hindu - több mint 700 millió követőjével Ázsia legjelentősebb...

Folytatás...

Kovalami állatok

Már az első nap első félórájában piros pecsenyére sült bőrünk, de aztán fokozatosan értük el a bronzos szint, sőt idővel kezdtünk hasonlítani a keralaiakhoz, testünk barnás fekete, vagy inkább...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?