A+ A A-

India - Morcos rendőr a Gangesz partján

  • Közzétéve itt: Autóval a Bengáli-öbölig - Harmadszor Indiában

 


Nagyobb térképre váltás

 

A Sziliguri elágazásnál tábla búcsúzik:„ Viszontlátásra ismét Dardzsilingban!” A síkságra érve az újra kakofóniás zaj, a tolakodó emberek és járművek sokasága, a gőzfürdőre emlékeztető fülledtség hamar visszazökkentenek a valós életbe. Ráadásul a AnanászárusokFarakka Barragenál a Gangesz hídján átkelve - miután egy lassan poroszkáló lovas kocsit előzök - hirtelen morcos rendőr toppan elém. Kapásból 200 rúpiára akar büntetni, minden színészi képességemre szükségem van, hogy eltekintsen a fizetéstől, azt viszont egy életre megtanulom, hogy Indiában a hidakon tilos előzni, s a pakisztáni szabályhoz hasonlóan fényképezni sem szabad.

A Farakka Barrage tulajdonképpen egy duzzasztógát, mely azért épült, hogy a száraz évszakban a Gangesz vizét a régi folyómederbe térítve, biztosítva legyen Kalkutta vízellátása. Bangladés a duzzasztógát miatt neheztel Indiára - már a meg¬építés előtt is komoly vitákat váltott ki a két ország között -, ugyanis a műtárgy révén a Gangesz áramlási viszonyai odaát megváltoztak, s ha a száraz évszakban öntözni szeretnének - a duzzasztás miatt fellépő időszakos vízhiány miatt - nem tudnak.

Fürdőző bivalyokBaharampuri turistaszállásunkat a hatalmas csótányok, a szúnyoghálós ágyak, valamint a „Frencs tószt”-nak nevezett elképesztően pocsék bundás kenyér teszik „felejthetetlenné”. Csapadékhiányra nem lehet panasz, reggelre a kerti virágok, maszlagok, hajnalkák, hortenziák, dáliák, hibiszkuszok, gloxíniák, szalviák, fuksziák, kánnák, krizantémok, rózsák „derékig” állnak a vízben. Levesszük a cipőt, meztiláb gázolunk a tócsákban. Az utcán disznók röfögnek, élvezkednek a pocsolyákban.

A városból viszonylag gyorsan kievickélünk. Miközben kisebb falvakon, településeken haladunk keresztül, fejünkben megfordul, de jó lenne megnézni a nálunk is jól ismert, Nobel-díjas bengáli író, Rabindranáth Tagore által alapított Sántinikétant, a „Béke otthonát”. A harmincas évek elején Tagore meghívására, két évig tanított ott - az iszlám történetét adta elő a sántinikétani egyetemen - nagyhírű orientalistánk, dr. Germanus Gyula. A hinduk és muszlimok közt töltött évekről felesége, Hajnóczy Rózsa a „Bengáli tűz” című regényében számolt be, melyet mind a mai napig az egyik leghitelesebb Indiáról szóló írásnak tekintünk. Szándékunktól azonban egy heves zápor eltérít.

Feldíszített mikrobusz - MayapurBengál termékeny földjén haladva olykor szinte csak kőhajításnyira vagyunk Bangladéstől, az 1947-ben levált egykori Kelet-Pakisztántól. Az út bizony egyre kátyúsabb, olykor már Pakisztánra emlékeztet. Indiában a burkolt útpálya nemcsak a járműveké, a parasztok is a magukénak tekintik, a forró aszfalton szárítják kiterítve a learatott rizsszemeket, a jutát és a pirosló, méregerős chilipaprikát. A jutatermesztés viszonylag új keletű errefelé, csak azután vált általánosan elterjedtté, hogy a függetlenségét kikiáltó Bangladés leállította a jutaexportot. Az intézkedés következtében ugyanis százezrek vesztették el munkahelyüket Nyugat-Bengálban, különösen Kalkuttának jelentettek nagy gondot a termelést beszüntető jutagyárak.

Mayapuri kisfiúKrisnanagar előtt rövid kitérőt teszünk Májapurba, Chaitanya Mahaprabhu szülőhelyére, a Krisna-tudat mozgalom jóga-központjába. A híres vaisnava tanító éppen naplemente után, Sakábda 1407. Phálguna huszonharmadik estéjén, a keresztény naptár szerint 1486. február tizennyolcadikán született. A bráhman születésű kis¬fiú holdfogyatkozásnál jött világra. A Bhágirathi folyóban fürdőző emberek - mintha előre megérezték volna Mahaprabhu eljövendő misszióját - a jó hírt „Haribol! Haribol!” kiáltással fogadták. A Visnu vallást terjesztő aszkéta életet élő hindu hittérítő tanítása szerint a hit fontosabb külső vallásosságnál.

Májapur előtt egy kis faluban esküvői menetbe botlunk, a felcicomázott autó után ballag a násznép, a kirittyentett menetet zenészek kísérik. Engedélyt kérek - talán éppen az egyik örömanyától - hadd fotózhassam le a menyasszonyt. Miután rábólintanak, derékig hajolok be az ablakon, ám a kicsinosított lányból nem sokat látok, arcát szemérmes fátyol borítja. A mellette ülő kis koszorúslány viszont bájosan rám mosolyog. Az eseményre összesereglett a falu apraja-nagyja. Pirinyó vályogházakból kopaszra nyírt gyerekek futnak elő. Hepehupás földúton kanyarogva érünk ki a faluból, mellettünk a békanyálas vízben bivalyok dagonyáznak nagy élvezettel, fenn az égen már fekete viharfelhők sorakoznak.

MayapurA majápuri templomnál koldusasszony akaszkodik ránk, a krisnások meg mindenáron könyvet akarnak eladni. Csillogó fekete szemű, brillantos hajú, jóképű iskolás korú fiúk gyűlnek körénk. A festett kapu alá terelem őket, így örökítem meg a remek kis fickókat. Szeretnénk ellátogatni Bengália XI-XII. századi fővárosába, a szanszkrit kultúra egykori centrumába, a közeli Nabadwipbe is, azonban elvétjük az utat. Ahogy elnézem, Attila nem is nagyon bánja, errefelé ugyanis a nők nem viselnek blúzt, szárijuk félrelebbenő szárnya bizony sok gyönyörű, formás mellet hagy szabadon. Férjem kedvére legeltetheti rajtuk szemét. Kis folyóparti településre érkezünk, az utcákon iszonyatos hangerővel bömbölnek a legújabb filmslágerek. A kapukba kirakott hangfalak mindegyikéből más-más zene ordít. Az egyik sikátorban középkorú férfi nyújtja felénk csecsemőjét, könyörgő szemei azt sugallják, nálunk jobb helye lenne csöppségének. A folyóban fürdőzők, lehetnek vagy százan, fölöttünk egyre félelmetesebben tornyosulnak a sötét felhők, aztán amint várható volt, elered, ömlik az áldás, jó kis zuhéban részesülünk.

 

További olvasnivaló

Fürdőszobai gyakorlatok

A fürdőszoba felé tartva már útközben megállhatunk valamelyik ajtóban úgy, hogy vállmagasságba emelt karunkkal megpróbálkozunk kifelé...

Folytatás...

A sorsszámok értelmezése - Nyolc

A nyolcast, mely az emocionális számok sorában a harmadik, a Szaturnusszal társítják. E planétának az ember kezén a középső ujj alatt található kiemelkedés (Szaturnusz-domb) felel meg. A Szaturnusz pozitív vibrálásában...

Folytatás...

Mearis kézelemzése

Rózsaszínű kezének, különösen tenyerének színéből arra lehet következtetni, hogy vidám kedélyű, jó természetű, életszerető, vitalitással és életerővel teli, szociálisan jól kötődő, optimista, életigenlő, együtt érző ember, olyan, aki melegséget...

Folytatás...

Szemölcsök V. - Gyógymódok az angolszász…

A hazai népi gyógymódok rövid bemutatása után a szemölcsökről írt sorozatomat a világ más részein - elsősorban az angolszász folklórban - alkalmazott hagyományos praktikák ismertetésével zárom. A különféle szemölcsök...

Folytatás...

A Szarodzsini piacon

Napi programunk harmadik stációja a Szarodzsini piac, amit egyszerűen nem tudunk kihagyni, kár lenne elmulasztani, minden adandó alkalom úgy csábít minket, mint torkos medvét a lépes méz. Hangulatában hasonlít...

Folytatás...

Szimbolikák a hagyományos kínai orvoslás…

A kínaiak a kézen megjelenő szimbolikáknak elsősorban az egészségre utaló információit ismerték fel és hasznosították a gyógyításban. Régóta tudják, hogy a kézen számos mentális és fizikai betegség nyoma fellelhető, a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?