A+ A A-

India – ’Ádáb arz’-zal köszönünk el tőlük

  • Közzétéve itt: Autóval a Bengáli-öbölig - Harmadszor Indiában


Nagyobb térképre váltás

A Delhi-Amritszár-Lahore-Multán-Szukkur-Dalbandin útvonalon közeledünk a pakisztáni-iráni határhoz. Utunk Harjána és Pandzsáb államokon keresztül, folyóvölgyekben, öntözött mezőgazdasági területeken halad. Le se lehetne tagadni, hogy India éléstárában járunk. A termőföldeket csővezetékből vagy csatornákból öntözik, a mezőkön többfelé látunk elektromos- vagy diezel szivattyúk részére épített téglakunyhókat, jellegzetes tartozékai a tájnak. Az öntözés előtt nem volt ennyire termékeny ez a terület, akkoriban inkább a csatáiról volt híres. India története szempontjából meghatározóak voltak a Delhitől északnyugatra lezajlott ütközetek.

A GT Road menti Panipat mindjárt három csatájáról is nevezetes: az elsőt 1526­-ban Delhi szultánja, Bábar vívta, Ibrahim Lodi ellen, a csata Bábar győzelmével ért véget; 1556-ban Akbár ütközött meg az afgán Shér Sáh seregeivel, itt az ellenfél nyert, ám győzelmét nemigen tudta kamatoztatni; 1761 elején pedig a marathák az afgánok csaptak össze egymással.

Kuruksétra a kauvarák és a pandavák közötti háborúról ismert. A Harjána és Pandzsáb határán található Ambalá „kilóg a sorból”, ugyanis nem valamilyen csatáról nevezetes, hanem arról, hogy állítólag a város melletti hegyen volt eredetileg felállítva a Kutub Minar vasoszlopa, és csak később vitték el innen a muszlimok a mai helyére.

India ma már a világ tíz legnagyobb ipari hatalma közé tartozik, ennek ellenére agrárország, gazdaságát 70%-ban a mezőgazdaság határozza meg, a foglalkoztatottak több mint 50 százaléka a mező- és erdőgazdaságban dolgozik. India lakosságának nagy része falvakban él. Az egy főre jutó jövedelem az ország különböző részeiben nagyon eltérő, főleg háromjegyű számmal kifejezhető (az országos átlag mindössze 310 USA$/fő!), viszont négyjegyű Harjána államban - az egy főre jutó GDP 2330 USA dollár - és a legmagasabb Pandzsábban, ahol az egy lakos által megtermelt nemzeti jövedelem 2770 USA dollár. Ezek után nem véletlen, hogy egyetlen szikh koldussal sem találkoztunk.

Pandzsábot keresztül-kasul utak hálózzák be, szinte nincs olyan települése, mely ne lenne országúton elérhető, a kiterjedt úthálózat fő oka a fejlett mezőgazdaság, a termények begyűjtésének az igénye, hiszen Pandzsáb, Harjánával kiegészítve India „élelmiszerkosara”. Korábban Pandzsáb és Harjána egy állam volt, ám a szikh önállósodási törekvések miatt 1966-ban további osztódás vált szükségessé, e területet vallási alapon osztották fel egy szikh és egy többségében hindu államra.

Bármerre is járunk, a településeken bőséggel találkozunk, válogathatunk a sörbárok, vendégfogadók, kifőzdék, éttermek között. Dhotira vetkőzött hindu fiúk sütik a csapátit, boszorkányos gyorsasággal formálják kerekre a kovásztalan tésztát. Sürögnek-forognak a tésztakupacok és a forró kemencék között.

A pandzsábi Ludhianát Lodi herceg alapította 1480-ban, innen kapta a nevét. Textil- és könnyűipari központ, ezenkívül itt készül az India-szerte oly népszerű Hero kerékpár, jó nehéz, strapabíró bringa, sebváltója természetesen nincs. A városban élt a nagy ínyenc hírében álló mahárádzsa, aki - mielőtt kivándorolt volna Svájcba - 120 szakácsot alkalmazott, ebédre és vacsorára egyaránt 120 fogást készíttetett, amiből egy adagot megkóstolt, a többit pedig szétosztogatta személyzetének.

Másfél hónapja, Iszlámábádban a lapok címoldalán szerepelt a város, a pakisztáni újságok véres zavargásokról, szikh terrorakciókról számoltak be. A nagykövet úr kérlelt minket, véletlen se jöjjünk Ludhiana felé. Udvariasan azzal utasítottuk vissza, hogy ezt nem tehetjük, mert arra visz az út. Végül is jövet - a dharamszalai kitérő miatt - elkerültük, most azonban kénytelenek vagyunk a városon átmenni, mivel valóban erre vezet utunk. Ludhiána jelenleg nyugalmas, Pandzsábban ezúttal zavargásnak semmi jele, ilyenkor a betakarítás idején kevesebb idő marad a terrorcselekményekre.

Az út kellemes, gyors, kényelmes az utazás, már Amritszár közelében járunk, amikor egy unatkozó szikh azzal játszik, hogy előzgetve kocsinkat, teli szájjal röhög felénk. Veszem a lapot, időnként engedem, hadd menjen, aztán lehagyom, majd jól rálépek a gázra, s végérvényesen a hátam mögé parancsolom a kis Marutit.

Amritszárba nem megyünk be, a város szélén megnézünk három-négy „spártai”szállodát. A berendezésük még csak elmenne, azonban a tisztaságuk hagy némi kívánnivalót maga után. Végül egy kellemesen hűs, tiszta hotelben éjszakázunk, a sok turbános férfi között én vagyok az egyetlen nő. Az International igazi szikh hotel, rajtunk kívül mindenkin ott van az „öt K”. A bárban sajt pakorát, krumpli chips-et eszünk. A terem sarkában szépszámú asztaltársaság, hangosan beszélgetnek, jókedvűen tömik magukba az ételt, hörpölik a szeszt, innen-onnan felhangzik egy-két emésztést segítő böffenés. Szikh módra „Ádáb arz”-zal, köszönünk el tőlük, majd a jobb érthetőség kedvéért, megtoldjuk egy „phir milengével”, hindi viszontlátással. Figyelmességünkön meglepődve hálásan bólintanak, s kívánnak nekünk jó utat. A légkondicionálótól mélyhűtött szobában a sok-sok párnával felpúpozott dupla ágyon - utunk során először - mindketten fázunk. Szekrényünkben egy kis egér rágcsál, a folyosón pedig beszívott férfiak danáznak. Alaposan felöntöttek a garatra, reggel az ajtók elé kitett üvegtermésből - a whiskys és sörös üvegek garmadájából - látjuk, vidámságuk nem volt véletlen.

 

További olvasnivaló

Csillagvirág kézelemzése

Valószínűleg torzít a kép, rossz szögből fotózták le a passzív kezét, mert ezen a kézen az ujjak és a tenyér mérete (hossza) között meglehetősen nagy a különbség. Vagyis a...

Folytatás...

Görögdinnye

A tökfélék családjába tartozó - édes íze miatt sokak által gyümölcsnek tekintett - görögdinnye Afrikában őshonos zöldség, elnevezésének semmi köze sincs Hellasz földjéhez és lakóihoz. Őshazája Afrika, a Kalahári sivatagban...

Folytatás...

Sokféle szél van, talán még fáradt …

Amikor férjemnek lelkesen említettem egy érdekes kifejezést, a fáradt szél hasonlatot, amit Aujeszky László könyvéből olvastam, párom azonnal tiltakozott, hogy ilyet nem ismer a szakma. Tény, hogy az időjárás megfejtésében...

Folytatás...

Szétnyitott peranja alatt feltűnik kan…

Időtlenségnek tűnik, mire végre meghalljuk Husszein lépteit. Halkan kopog, ébresztő, keljünk fel. Jelezzük, hogy ébren vagyunk, ez azonban nem elég neki, ismét és ismét kopog, kötelességtudóan fontoskodik, nehogy elaludjunk. Csak...

Folytatás...

Kétszersült tortácska - gyümölccsel…

Az olaszországi Vareseben vettünk egy csomag finom kétszersültet. Annyira ízlett a kissé sós ropogtatnivaló, hogy a rágcsálásával nem győztünk betelni. Ezért utunk második állomásán, a félsziget közepén fekvő Gubbioban szinte...

Folytatás...

A megújulást jelképező zöld félté…

A középkorban a zöldet a szerencsétlenség és a gonosz színének tartották, és sokan magával a sátánnal társították. Egyesek annyira babonásak voltak, hogy véletlen sem öltöttek volna zöld ruhát magukra. A...

Folytatás...